Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-03-31 / 73. szám
Bókés'-íaba, 1«27 márdas 31 n. Boczkó utcában, továbbá a Jő sika-utcábfic, nemkülömbea a Franklin- és Tompa utcák közötti részen a Könyves utcából kezdődő s a Qyöngyősy- utca mindkét oldalán is már kisorsolt házhelyek cserekárpótíás nagysága akár a gróf Wenckheim ókigyósi, ekár Lipták G. Jánosáé kümegyeri igénybevett bir tokából általában kétszeres, vagyis egy négyszögölért két négyszögöl. A csereterületekért közvetlenül a házhelyhez juttatottak által fizetendő megváltási ár Ugy a gróf Wenckheim Józseftói miat az özv. Lipták G. Jánosnétól cseroterület céljaira igénybevett terület uián kataszteri holdanként 60 (hatvan) métermázsa tiszavidéki szokványbuza fizetendő. A mezőgazdasági művelés céljára láttatott ingatlanok megváltási ára 1. A Weisz Mihály és nejétől megváltott Pényesi dűlőben fekvő 47 hold 1059 négyszögöl terület megváltási ára a következő: az első osztályba sorozott legjobb minőségű földjeinek katasztrális holdankénti ára 45 métermázsa ; a második osztályba sorozott gyengébb minőségű földjeinek kat. holdankénti ára 40 métermázsa ; a harmadik osztályba sorozott leggyöngébb minőségű földjeinek kat. holdankénti ára 30 métermázsa tisza vidéki szokványbuza. A lakóház ára 2400, az istállóépület ára 1200 pengő. 2. A Pollák Gézától megváltott telekgerendási dűlőben fekvő 27 hold 719 négyszögöl megváltási ára kat. holdanként 45 métermázsa tiszavidéki Élénkül a költségvetés vitája Budapest, március 30. A költségvetés vitája egyre élénkebb lesz. Még csak két ülésnap van hátra, amely alatt a szónokok időbeli korlátozás nélkül beszélhetnek. Keddtől kezdve már csak 1—1 órás beszédeket mondhatnak. A nagyszénási véres dráma a törvényszék előtt Tlz esztendőt kapott a nagyszénási feleséggyilkos Gyuláról jelenti a Körösvidék tudósítója : Áldatlan, szomorú családi viszonyok között élt a legutóbbi időben Nagyszénás apró bogárhátú kis hásikói között Néma Mihály ottani földmives feleségével, Csák Annával akit régül is hűtlensége miatt — amint annakidején megírtuk — 1925 október 4 én éjjel mángorlóval agyonvert. Ügyében tegnap volt a gyulai törvényszéken a főtárgyalás. Pontban 9 órakor szuronyos fegyőr vezeti fel a feleséggyilkos Námet Mihályt. Apró, kis szőke ember, mélyen ülő szemekkel. Erősen felfeankoritoit Vilmos császár bajusza alatt idegesen rángatódzik szabályos szája. Szürke kabát, fehér vasalt nadrág van rajta, gavallér kalapját idegesen forgatja. Nyugodt hangon mondja el a történteket és ugy beszél minden lelki megindaltság nélkül, mintha nem 3 élő gyermeke anyját ütötte volna agyon, hanem egy rossz csirke agyonütésével vádolnák. Nem tagad semmit. Tragédiájának nyugodt elmondásával szinte elképeszti a nagyszámú hallgatóságot. Egykedvűen felelget Tóth tanácselnök kérdéseire. Csupán azt nem vállalja, hogy előre készült volna ez asszony meggyilsoV&^í"mJ^®ls'®tei rövidek és minden gyermekeit fosztotta meg az édesanyától. A vádlott védője mondta el ezután nagyhatású védőbeszádét rámu • tatva a lelki motívumokra, melyek ennek a véres eseménynek indító okai voltak és kijelentette, hogy ez nem egyéb, mint az élet által produkált rettenetes tragédia, melyhez képest Schakespeare drámája is csak egy falusi szatócsbolt rémmeséje. Erős felindulásban elkövetett emberölésben kéri kimondani bűnösnek védancét és méltányos Ítéletet kér. Köze! félórás tanácskozás után hirdeti ki ezután a törvényszék Ítéletét Tóth Ferenc tanácselnök. Az itélet szándékos emberölés bűntetté bea bűnösnek módja ki Német Mi háiyt, akit esért tlz évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre itélt A biróság figyelembe vette az enyhítő körülményeket is. A vádlott és védője enyhítésért, as ügyész as eltérő minŐ3Ítés miatt felleb bezett. Két évet kapott egy orosházi betörő Gyuláról jelenti munkatársunk: A" muJí 4f folyamán- Orosháza községben háromszor egymásután törték fel és fosztották ki özv. Nagy Aíbarinő földváriuti doháoytőzsdéjét. Volt olyan eset, mikor a betörő a kis trafiknak csaknem minden áruját elvitte. A betörésekre egy ujabb betörés duplázott tá a mult év november 13-ikára virradó éjjel, amikor Czihanek Lajosné szatócsüzletét törték fél és onnan közel ötmillió értékű árut vittek ei. A betörőt egyheti nyomozás után az orosházi detektívek Gugyela István 21 esztendős, többszörösen rovottmaltu földmivesnapszámos személyében el is fogták, aki feiett tegnap mondtak Ítéletet a gyulai törvényszéken. Gugyela, mint aki már igen jól ismeri a törvényszéki rendet, vallott mint a karikacsapás, azonban csak ugy, mint az egy jólnevelt rabhoz ..illik; azokat a betöréseket vállalta áfyf^' amelyekkel kapcsolatban bizonyiö^ékok is voltak ellene, a többit, számsserint hármat, letagadta. A biróság kétévi fegyházzal büntette, amibe ugy az ügyész, mint Gugyela belenyugodott és így az itélet jogerőssé lett. A vendéglős ipartársulat közgyűlése A Békésmegyei Vendéglős Ipartársulat folyó hó 29-én kedden tartotta évi közgyűlését az ipartestület helyiségében nagyérdeklődés mellett. Az évi jelentés, a pénztári valamint a számvizsgáló bizottsági jelentések egyhangú elfogadása után megejtették a tisztújítást, melynek során Schwézner Károlyt tiszteletbeli elnöknek, Gerő Lajost elnöknek, Pataky Ferencet és Papp Gábort alelnöknek, Guttmann Gézát pénztárnoknak választották meg. Az alkohol öl A Buda határában fekvő Nagykovácsi községben meggyilkolták a nagy vendéglő tulajdonosának fiát, a 19 éves Beyer Pátert. A kérdése* estén három kéményseprő tért b« a vendéglőbe, akik már előzőleg is iszogattak. Az egyik kéményseprő, Sas Sándor, énekeiai kezdett és elénekelte a Himnuszt is. A kéményseprők ekkor felszólították a vendégeket, hogy áilra hallgassák az éneket, amit azonban többen nsm tettek meg. A vendéglős látva, hogy a kéményseprők erósen be vannak rúgva, távozásra szólította fel őket, ekkor egyikük, lilik János megtámadta a vendéglős fiát és kését teljes erővel meiiébe döfte. A fiu azonnal meghalt. Illik János elmenekült Nagykovácsiból és csak szombaton reggel akadtak rá a rendőrök. Illik azt hozta fel védelmüi, hogy nagyoa felháborodott, mikor látta, hogy a vendégek aem állanak fel a Himnusz éneklésekor és hogy részegen követte el a gyilkosságot. ••nana •••• annan •••••••• •••••••• ereaama vnnaaa Az alispán Budapesten Dr. Daimel Sándor alispán a keddi napot Budapesten töltötte, ahol régebbi idő óta függőben levő fontosabb megyei ügyek elintézését sürgette. így részletesen tájékoztatta magát a jövő évi vármegyei közúti költségvetés ügyében, majd az .autószabályrendeletet sürgetve megtudta hogy ez a kérdés egyesztendő óta azért vajúdik, mert a minisztériumban is túlságosan kevés a tisztviselő é* a ügyosztály nyugdíjazott referensének helyét sem töltötték be, hanem iz egyik vidéki államépitészeti hivatal főnőké jár be hetenként egyszéF-kétszer ezeket az ügyeket elintézni. aannn •••••••• ••••••••••• Egészséges viseíe* a rövid szoknya Budapest, március 30. A képviselőház mei ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Folytatták a költségvetés általános tárgyalását. Az első felszólaló dr. Tóth Pál volt, aki a belügyminiszter erkölcsrendaletérel Jkepcsolatbaa megemlékezett a nők msi divatjáról. Mint orvos, csak helyeselheti ezt, mert a nők hajdani hosszú szoknyája terjesztője volt a tuberkulózisnak. Nem tartaná szerencsés gondolatnak, ha törvényhozás bármilyen módon beleavatkozna a divatba. Az elismerés hangján szól a polgári jogát gyakorló asszonyról. A hadirokkantak ügyéban felhívja a népjóléti minisztert, hogy igyekezzék rendeleti uton eljárni. Helyesli a kormánynak azt az intencióját, amely karitatív módoa oldja meg a hadikölcsön kérdést. Hosszasan foglalkozott ezután a közegészségügyi kérdésekkel, különösen a tuberkulózis elleni küzdelemmel. A falvakat mintaszerű intézményekkel kell ellátni, a tanyai népet pedig kolonizálni kell. • Nem mulaszthatjuk el, hogy gratuláljunk a szoknyának ahoz a sikeréhez, hogy parlamenti téma vált belőle. Tóth Pál doktornak is gratulálunk azért a bátor hangért, amelylyel védelmébe vette a szegény, lenézett, sőt egyes túlzó, rosszizlésü erkölcsbírák (?) által egyenesen gyűlölt rövidszoknyát. De nem gondolja a tisztelt képviselő ur, ugy is, mint orvos, hogy a tuberkulózist a térdnél egy két arasszal lejebb érő szoknya se terjesztené ? . . . (Szerk.)