Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-03-30 / 72. szám
/Irat 8 fillér Békéscsaba, 1927 március 3 0 Szerd a V1IL évfolyam 72. szám Sfa»?StiSsiií-3aSg «a big^óhivatal s í«acsa»?a, Szánt istváníér 58. Telefon: SÜ f&ggeil®!i A A felszabadulás évfordulója Irta: HISZTORIKUS Ma hát esztendeje történt Békéscsaba sorsában a nagy változás: kitakarodtak városunkból az oláhok, 1920. március 29 én, hétfőn délután 3 és 4 óra közt. Akik átélték azt a szomorú időt és látták halálos ellenségeink kivonulását, azok még emlékeznek a jelenetekre, melyek közt a város átadása és átvéteie megtörtént. Az entente-hatalmak katonai bízott sága vette át az oláhoktól és adta vissza a mieinknek. Akik nem látták, azok számára üdvös dolog felújítani annak a napnak emlékét, amikor ismét szabadokká lettünk, miután a Gondviselés elhárította rólunk két rablóhadnak a kommunistáknak és oláhoknak, elnyomó és fojtogató araímát. 1919. április hő 26 án, szombaton délben vonultak be a gyulai utoc, rongyosan, bccskorosan az oláhok, miután as utolsó kommuaistavezeiők a szarvasi uton Kondoros és Szarvas felé elmenekültek; és 1920 március 29-én takarodtak ki városunkból, miután azt 339 napig sanyargatták, fosztogatták. Sorsunk és az oláh uralom előli felszabadulásunk majd aem as utolsó napig bizonytalan volt, mivel ez oláhok Mária királynőjük vezetése mellett mindent elkövettek Párisban a mindenható Clemenceau francia miniszterelnöknél, hogy .nekik adja Magyarországot egészen a Tiszáig. Ebbsa az ügyben járt Mária királynő 1919 február havában Clemenceeucál, magával vive Románia válogatott legszebb asszonyaiból és leányaiból álló több száztagú küldöttséget. El is ért vele eredményt, mert hazánk testéből kiszakított ujabb területtel jutalmazta meg Clemenceau a neki hódoló női követséget. Békéscsaba azonban mégsem lett az oláhoká, bármennyire erőlködtek s bár kezükre dolgoztak magukról megfeledkezett hazaárulók is. Csúnya, szomorú mozzanat ez városunk történetében. Az oláhok Békéscsabát gazdagságán kívül azért is szerették volna maguknak megszerezni, mart elágazó vasútja miatt fontos katonai-straté giai pont, amely ezenkívül nekik Nagyváradot összekötné Araddal és Temesvárral. De az entente- hatalmak (Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán és Amerika) mégis sokaiták Clemenceaunak gavalléros ajándékozását s az oláhoknak Bukarestbe többször megüzenték (az üzeneteket egyszerűen elsikkasztották s letagadták), hogy a Tiszától vonuljanak vissza a nekik kijelölt és ma is meglevő határvonalra; az oláhok semmibe sem vették as entente parancsát s csak annak fenyegetésére, hosszú huzavona után, miután mindent kiraboltak és összeszedek a kiürítendő területen, nagyaehezen, kény iceresatÉémy p&SiíiJkal napilap „F a S n" Sas&veia<e>G i ivatal&m lapfa Felelfcsssrfcesztft MIGEND DEZSŐ szeritve vonultak vissza vidékünkről. Amint kivonulásuk híre bizonyossá lett, nagy megkönnyebbülés szállta meg lelkűnket, bár az utolsó percig nem tudtuk, nem mertük elhinni, hogy csakugyan elvonul rőíusk ez a pusztító jégeső. Bizony alig volt egy-két napunk a kommunisták elő! eldugott nemzeti zászlók eiókeresésére, (a kommunisták ugyanis 1919 áprilisában a legszigorúbban megparancsolták a nemzeti szinü rongynak nevezett zászlók behordását a városházára); de az oláhoknak nem volt szabad azt látniok, mert ez utolsó aspon, elvonulásuk napján is akinél meglátták a türelmetlenségtől már alig dugdosott zászlót, ezt elfogták s balkáni műveltségük szerint megbotozták és megsarcolták. Hétfőn délben már tele volt a városháza és Fiume közti főtér a felszabadulás pillanatát türelmetlenül váró emberekkel; a rendre még az Büntető expedíció a sanghaí öbölben Ötven kinai bárkát és 150 házat semmisítettek meg az angolok London, március 29. Sanghaiból március 28-án éjfélkor a következőket jelentették a „Chicago Tribune"-nak : A britt tengerészeti hatóságok ma büntető expedíciót hajtottak végre és a Biss öbölben, Honkongtói nem messze teljesen szétrombolták a kinai kalózok buvófészkét. Több, mint 50 kinai dzsonkát eisülyeztettek és 150 házat leromboltak. Négy cirkáló 300 tengerész és több repülőgép vett részt a büntető expedícióban. Sanghai, március 29. A francia főkonsul a francia engedményes terület községi tanácsának ülésén kijelentette, hogy a rendelkezésre álló csapatok minden esetre elegendők és minden eshetőségre számítva védelmet nyújtanak. Fokozatosan megszüntetik az Amerikába való bevándorlást Newyork, Március 29. Johnson, a képviselőház bevándorlási bizoltsá gának elnöke kijelentette, hogy véleménye szerint 25 éven belől teljesen el kell tiltani az idegenek bevándorlását. A bevándorlási törvényt már most módosítani kel), hogy idővel életbsléptethető legyen a teljes bevándorlási tileiom. Johnson hozzáteszi, hogy nem arról van itt szó, hogy megakadályozzák Amerika túlnépesedését, hanem, hogy megőrizzék az amerikai nép etaikai egységét. IHllllllllHIIIIIIIIIIHIIIIIIHIIlUB Interpelláció az újvidéki merénylet ügyében Újvidék, március 29. MTI. Pecsics Dusán, Újvidék demokrata képviselője az újvidéki magyar kaszinó elleni merénylet ügyében a szkupstina mai ülésén interpellációt intéz a belügyminiszterhez. Ülést tart csütörtökön a Felsőház Budapest, március 29. Az országgyűlés felsőháza március 31 én, csütörtökön ülést tart. Az ülés napirendjén szerepel a gazdasági bizottság jelentése a felsőház 1927—28. évi költségvetéséről, a biztosítási dij fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat, a belvizi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslat és végül az OKH kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szőlő javaslat. A kormány mindent megtesz a termelés fokozására Budapest, márc. 29. A felsőház egyesitett bizottságának tegnapi vitájában több fontos kérdés merült fel. A külföldi kölcsön ügyében Bud János pénzügyminiszter a következőket mondotta : „A külföldi kölcsön kérdésében osz torn Popovics Sándor nézetét. Mára felsőház bizottságában utaltam arra, hogy nagy óvatossággal kell eljárni és külföldi kölcsönt csak produktív célra, a termelés érdekében kell igénybevenni. Nem mondtam azt, hogy csak arra mutattam rá, hogy a termelés fejlő dése következtében sek gépet és nyersanyagot hoztunk be és ez rontotta le kereskedelmi mérlegünket. A kérdéssel azonban állandóan foglalkozik a kormány és mindent meg tesz a termelés fokozására és ezáltal egyensúlyozza a kereskedelmi mérleg passzivitását. Verekedés a bécsi egyetemen Bécs, március 29. Ma ismét összetűzés volt a bécsi egyetemen a szociáldemokrata és a német nem zeti diákok között. A rendőrség né hány diákot letartóztatott. Előfizetési árak: Egy hóra 2 pengő. Negyedévre 6 pengő. Egyes szám ára 8 fillér oláh csendőrök és katonák vigyáztak a városban, az öröm kifakadását még el kellett nyomni. Az ententehatalmak katonai bizottsága vette át a várost az oláhoktól, mert enéikül bizonyosan összeütközések lettek volna a lakosság és az ellenség között. Az oláh katonaság fegyve resen (az összeharácsolt zsákmányt már jóval előbb elszállították innen, mivel nem volt kívánatos, hogy az entente bizottság est lássa) a főtérről az Andrássy-uton vonult ki az állomásra, ahol még az utolsó pillanatban is elrejtett fegyverek után kutattak, mivel féltek, hogy a lakosság azokkal megtámadja őket. Kétegyháza és Kigjós felé mentek. Hogy szerettünk volna rárohanni ezekre a rossz emberekre, akik nekünk annyi szenvedést, könnyet okoztak, akik koldussá tették országunkat. Elvonulásuk után ugyancsak az Andrássy-uton Rátvay Imre őrnagy vezetése alatt jöttek be a mieink, az olyan nehezen várt Horthyak. Milyen kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadtuk őket és borultank a nyakukba. Felszabadítóinkat láttuk és üdvözöltük hennök. Az tudott nekik igazán őrülni, aki átélte a kommunista és oláh garázdálkodás borzalmait és kegyetlenkedéseit. 1919 március 21 ike, a kommunizmus kezdete óta most éreztük először, hogy emberek, magyarok és szabadok vagyunk. Mert nehéz eldönteni, melyik rémuralom volt kegyetlenebb : a kommunistáké-e, vagy az oláhoké ? Mindkettő egymással kapcsolatban miat összefüggő szenvedés marad meg örökké emlékezetünkben. Leírhatatlan őröm volt az egész városban, megnyugvás költözött a lelkekbe s annyi idő óta, ezen a napon hajtottuk fejünket álomra nyugodtan, rettegés nélkül, mert itt voltak már a mi katonáink, itt voltak Horthyék. Testi és leiki szabadságunk első tevékenysége volt az örvendetes eseményt közölni a lakossággal: még az esti órákban gyorsan összeállítottuk s útjára bocsájtottuk a >Körösvidék< első számát, szines papíron, mivel fehér papirosunk a külvilágtól való elzárásunk s a nagy inség miatt nem volt. Az ég ezen a napon valamennyire kiderült fölöttünk ; de utána és azóta a nap nem ragyog ugy nekünk, mint valaha, a világháború előtt; idegen, kegyetlen rabigában élő testvéreink könnyeiből, sóhajtásaiból és szenvedéseiből szövődött felhő mint sürü fátyol takarja el annak fényét, melegét előlünk ... Fölöttünk az égről elvonult ugyan a szenvedéseket árasztó sötét felhő, de itt van a közelben s testvéreinkre árasztja ugyan azokat a csapásokat, melyeket mi átéltünk s amelyek nekik pokollá teszik életüket; vájjon meddig fogja őket gyötörni az idegen elnyomás s mikor fog róluk is elvonulni a sötét felhő, mint róiank 1920 március 29 én?
