Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-03-25 / 69. szám
Békéscsaba, 1927 március 22 Körösvidtélc 143 — Szülői értekezlet a községi polgári leányiskolában. A polgári leányiskola március 25-én, pénteken délután 3 órai kezdettel szülői értekezletet tart, melyen Mokosné Walt hier Lujza igazgató tart előadást m Modern nevelési eljárások a családi és iskolai nevelésben" ; Prisztavok Mária tanárnő vetitettképes előadást tart a baromfitenyésstésről. As elő adások után a tanárikar szivesen áll a tisstelt stülők rendelkezésére gyer uekeik magaviseleti és tanulmányi előmenetele részletes tájékoztatásában, miért is felkérjük, hogy as érdekeltek minél nagyobb számban jelenjenek meg. Igazgatóság. — Lopás. Kondorosról jelenti tudósítónk : Lopás cimen indult meg ax eljárás Süllé István uradalmi cseléd ellen, aki több gazdasági eszközt tulajdonított el hosszabb idő óta. A bűnjeleket a nyomosás során Láncos Istvánnál találták meg, aki apósa Sttllének. — Meghívó as Alföldi Lovas Egylet 1927 évi március 27 én d u, 4 órakor II. Döbreatei-tér 6 szám alatt tartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: I. Elnöki megnyitó és jelentés as 1926 évről. 2. Titkári jelentés az 1926 évi zárszá nadásokról. 3. Az 1927 évi verseny program megállapítása és költség vetés. 4. Az alapszabályok 9. paragrafasa értelmében a választmány ki egészitése. 5. Esetleges indítványok, Békéscsaba, 1927 március 12. — Az Alföldi Lovas Egylet elnöksége. — A fegyver nem játékszer. Bán Perenc 20 éves kavermesi legény pár nappal ezelőtt véletlenül vadászfegyverével a saját kesébe lőtt. Komoly sérülésével a gyulai kórház ban ápolják. — Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy dr. Maczák András békéscsabai szüle, tésü gyulai orvos családi nevét „Méltó* ra változtassa. — Megyei alapítvány a vitézi rend gazdaképző iskolájában. Békésvármegye tövénjhatósága az Országos Vitézi Rend Örkényi gazdaképző iskolájában 550 pengő évi hozzájárulással alapítványt tett. Az alapítványi helyet az idei iskolai évben az idő előrehaladottsága miatt nem tölthették be és most a Rend arról értesiti a vármegyét, hogy az 1927—1928. tanévben két hely áll a vármegye rendelkezésére. — Ismeretterjesztő előadás. A békéscsabi gr. Tisza István uti róm. kath. elemi népiskolában ssombaton d. u. 4 órakor ismeretterjesztő előadás lesz, melynek keretén belül Chrisztián Antal tanító a baromfitenyésztésről, Andrej Qyörgy tanító pedig a talajmüvelésről tart értekesést. As előadás ingyenes, mindenkit ssivesen lát a rendezőség. — Megmarta a kutya. Csütörtökön délelőtt Kován Palné békéscsabai Czuczor utca 47. szám alatti lakost a Berényi ut 71. számú házban jobb alsólábszárán súlyosan megharapta a szabadon levő házőrző kutya. Az asszonyt dr Weisz orvos és a mentők részesítették első segélyben és lakására szállították. A vérengző kutyát megfigyelés alá helyezték. — Villanymotorosok figyelmébe! A villanytelep értesítése szerint pénteken az ünnepnap ellenére rendes hétköznapi áramszolgáltatás lesz. — Bortörvénykivonat kapható a Körösvidék könyvkereskedésében. „Kraschen'M szed! A 6 alap ásványsó, amit a „Krusche n"tartalmaz,mind életszükséglet s nem juthatnak a szervezetbe mesebben, mint a schen" só által. kényei..KrmKrüsc be" Akár a munkánál, szórakozásnál, avagy sportnál, ha nem ax igazi szellemmel dolf ozik — nem fog célhoz érni b nem lessz eredménye. Csak az ép testben lakik ép lélek. Engedj e, hogy „ K r u»c h e n" magát egészségben tartsa s szedj en minden reggel egy kii adagot kávéjában, teájában avagy egy pohár meleg vízben. Egy ember csak úgy lehet igazán egészséges ha mája, veséje, valamint az anyagcseréje rendben megy. Sok millió ember tálkövér, mert az anyagcseréje és veséje nem jól működik. Tartsa meg normális testsúlyát, mert kövér ség a lélek átka. Veaérképviaelóség és sxétkflldési központ Magyarország részére Mihály Ottó Gyógyárunagykereskedés Budapest VI. Podmanitskjr- m. U • Telephon ÍM—4* Minden gyógytárbmn ét drogériában hapbáBt ára üvegenként 6.— pengő. Egy üteg 100 napig ataj 3 hónapig etegemdt, % igy napi 6 fillér ax egismég fenné m tá om. 53 54 rancoskodás nélkül eltűrhetett volna: négy helyett tizet is ugrott, maga után vonva a vezetéklovat is. De amilyen durcás kedvibe esett, ugrott volna az ötvenet is, ha valami meg nem állítja: az ijedelem. Ugyanis éles szeme egyszerre csak megpillantotta az előtte alig husz lépésnyire heverő hatalmas •zarvasbakot és ijedtében ugy megállt, mintha gyökeret vert volna lába. S akkorát horkantott, hogy Tandari Jóska füledobja is megrezzent bele. Tandari Jóska meg hirtelenében akkorát nyomott a ló oldalán, hogy az szinte belejajdult, de tovább egy lépést se tett előre, hanem inkább az égnek ágaskodott, mintha csak azt mondta volna, inkább megyek arra gazdám, mint előre. Tandari Jóska megütődve vette észre mindezt. S amig magában azt gondolta, mi a fránya van ezzel a sárkánnyal, kezében tartva a két kötőféket, hirtelen leugrott s a megriadt lónak nyakát veregetve, becéző szókkal vonta előre a kötőfékszárnál fogva. Egyszerre csak az ő szemei is megakadtak az elhullott nemes vadon. Hirtelenében körül nézte azt. Éles szeme az állat véres sebén akadt meg. Itt vadászok jártak — gondolta magában. — De hogy jutottak be ennyire a járatlan, ismeretlen rengeteg mélyébe ? S ha már elejtették a vadat, miért hagyták itt? Lova már akkor megjuhászkodván, tovább vezette azt a völgyben. Had fújja ki magát teljesen. Ráér mig a vezér elvégzi a dolgát. Ámde egyszerre csak mind a két ló újra elhorkantotta magát és hátráltak visszafelé. Ördög és pokol, talán megint egy ujabb vad — gondolta. — Eltalálta Tandari Jóska. Ott meg az a királyi őz hevert előtte az ut és a patak vize között. . . Most már kezdte érteni Tandari Jóska a dolgot. Ez a két itthagyott nemes vad, meg a kibontott barlangnyilás öszszefüggésben van egvmással. Vad után törtető, elfáradt vadászok járhattak itt. Órákig üldözhették futtában a vadat, mig itt a völgybe szorítva sikerült őket elejteniök. S az éjszaka itt lepvén őket, távol a társaiktól, bizonyosan meghúzódni akartak valahol. Igy akadtak rá kutatás közben az ő elhagyott tanyájukra. Már fordította is vissza Tandari Jóska a lovait és egyenesen a barlang felé tartott. Ághoz kötötte volna a lovakat és bement volna ő is a barlangba, de a vezér máskép parancsolt, hát a parancs ellenére nem akart cselekedni. Egyébként sem tarthatta a vezér helyzetét veszedelmesnek, mert sem lövést, sem lármát nem hall, pedig alig áll a nyílástól tiz lépésnyire. Mig Tandari Jóska és társai nyugalommal s figyelve várják a vezér kijöttét, vagy a barlangból netán kitörő hangokat, nézzünk mi be a vezér után. Mikor leugrott lováról és figyelve, óvatosan nyomult be a bozótokkal és indákkal eltakart, félig kinyitott nyíláson kúszva, lapulva: az első barlangot üresnek találta. De annál jobban meglepte a másik. Onnan füstszag és lobogó tüz fénye verődött ki. Egy percig megtorpanva állt a vezér egyhelyben. De mikor csöndben, osonva a másik barlang szük nyílásához ért, majdnem kővé meredt a látványtól. Az ő elhagyott barlangjukban, az általuk asztalnak használt száraz galycsomók mellett, a duzzadt szénacsomókon, arccal kifelé két gyönyörű nő ült. Egyik szebb, mint a másik. Tündéreknek, vagy legalább is királynőknek nézte volna őket, ha vadászöltözet nem lett volna rajtuk. S ha az a két fényes vadászfegyver ott nem hevert volna előttüc keresztben a galycsomókra fektetve. Egykedvűen falatoztak még akkor is. Előttük, a galycsomóba ékelve, ott állt az ő kancsójuk. Odébb a sarokban szapora tüz pattogott. A vad lelkű, kérges szívű betyár, a puszták elűzött vadja, mint babonás szeliditője előtt a sivatag oroszlánja, elbűvölve állt meg a barlang nyílásának hátterében ugy, hogy csak fejét előrehajtva nézhetett be a nyíláson, mig őt belülről senki sem vehette észre. Maga sem tudta, meddig állt ott földbe gyökerezve, csak arra eszmélt föl, hogy már mennie kéne. De hová? Be, vagy visszafelé ? Azon töprengett most már magában. Már talán szivesebben ment volna kifelé, mint befelé, ha eszébe nem jutottak volna a cimborái. De mit mondanak azok, hogy ő, a puszták vadja, meghátrál a galambok elől. Tétován nézett maga elé. Hej, megérdemelné pedig valamennyi asszonynép, hogy irtóháborút indítson ellenük. Mert ha fehérnépet nem teremtett volna az Isten a világra, vagy legalább ha azt az egyet nem teremtette volna azon az akácillatos tájon, abba a nagy virágokkal betakart fehérfalu tanyába, — nem volna most kivert kutya, puszták vadja, erdők réme. S a szive is megférne azon a szük helyen, ahova az Isten teremtette. S nem telt volna az meg eget-földet égető embergyűlölettel, életutálattal, másokéra agyarkodó vad falánksággal. S mégis mikor asszonyszemekbe néz, elolvad a gyűlölete, mint nyári naptól a tél hava. S ha a lelke mélyén kavarog is az indulat, szive vad dobbanása megszelídül, ellágyul s erős, kérges marka lehullik a karjával együtt. Dehogy tudott volna véteni csak egynek is.
