Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-23 / 67. szám

Békéscsaba, 1927 március 23 Ara 8 fillér Szerda VIII. évfolyam 67 . szám f^wlMSaitöíteég és li&áőkiv&íal t &«ní istván-tér 18. Telefon: 60 A polgári iskola és az agráriusok Irta Dr. SZABÓ SÁNDOR ny. főispán, országgyűlési képviselő A képviselőház szinte szokatlanul általános figyelem és jóakaró érdek­lődés mellett tárgyalta és fogadta el a polgári iskola reformjáról szőlő törvényjavaslatot, amely •iő:elátha­tólag a felsőházban se találkozik súlyosabb ellenvetésekkel és közok­tatásügyi törvénytárunk rövidesen valóban értékes törvénycikkel gaz dagodik. Polgári iskolai szervezetünk közel 60 évre tekint vísssa s tagadhatat lan, hogy eredeti alakjában, ahegy a törvényhozás annakidején megal­kotta nem tudta elérni az általános nép­szerűséget. A hatosztályos forma volt ennek cz oka. A felső két osztály valósággal elsorvadt, mert gyakor lati jelentősége hiányzott. Négyosz tályos minőségében azonban elmond­hatni, a nagy néprétegek, a szegé nyek iskolájává vált: a kuiturát ki vitte oda, ahol erre leginkább szük­ség volt; a kisébb, jórészt mező gazda városokba, községekbe. Első­sorban jövőben is ez les* a polgári iskolák rendeltetése. Ez as iskola­tipus as, amely mindig hozzá tudott idomulni annak a községnek, vagy annak a városnak, amelyben fel­állították a helyi követelményeihez és ennek tulajdoníthatjuk aet, hogy ez az iskolatípus, az utolsó é?ekben olyan örvendetes gyarapodást tett, mert hiszen közel száz polgári isko­lát állítottak fel az utóbbi években. A polgári iskolának nem szabad a maga számára azt a hivatást vin­dikálnia, mintha arra vo'na rendel tetve, hogy úgynevezett magasabb képzettséget, szakirányú képzettséget adjon. Erre valók a magasabb isko Iák é3 ez egyes szakiskolák. A pol­gári iskola a maga szerénységében arra van rendelve, hogy az általános kuiturát a nép négy rétegeiben erő­sítse. Ha az a poigári iskolai tör­vény félszázaddal ezelőtt valóban ttgy fogta volna fel a dolgot, ahogyan a mostani, akkor a magyar nemzeti kü'turerőnek olyan megizmosodását idézte volna elő, ameiy a mély nép­rétegekben is hatalmas védősánc lett volna a társadalmat felforgató esz mék ellen. Mikor a polgári iskola most olyan elterjedt iskolatípussá válik, helvén­való, hogy a polgári iskolai tenár­képzéssel külön is foglalkozzunk. A független A „FfflI 1c eresxí ény p olltíUal napilap sa" S,scüvcí»é(j ilvaialaa lapfa üírSjBRzfc" ííJOEND DEZSŐ részletkérdéseknek el jön az idejük, most csak a kultuszminiszternek azt a szándékát latolgathatjuk, hogy az uj polgári iskolai tanárképzőt Sze­gedre akarják vinni. Nos hát ez igen­igen helyes gondolat! Egészen bizoayos, hogy nem­seti szempontból ez a város al­kalmas arra, hogy a náp nagy rétegaivel foglalkozó jövendőbeli ta­nároknak helyes és okos környezetet adjon, amelyben a lélek kiművelése, kellő ismeretekkel való gazdag föl­szerelése mellett a hamisítatlan ma­gyar levegő fogja szolgáltatni vérük nek azokat az automjait, amelyek mindig kellő biztosítékot adnak a világbcntó áramlatokkal szemben. „Nem komoly" a balkáni konfliktus, de a szerbek csapatokat szállítanak Chamberlain mérsékletre inti Jugoszláviát London, március 22. Az olasz­jugosz'áv feszültségről irva a „Times" többek között a következőket irja: Hir szerint sem Londonban, sem Pá­risban nem tartják szükségesnek a jelen pillanatban a népszövetség köz­belépését. Politikai körökben nagy Jelentőséget tulajdonítanak a jugoszíáv külügyminiszter ama inditvácyának, hogy ez érdekelt hatalmak katonai attaséiból alakult bizottság vizsgálja meg a helyzetet. Washington, március 22. Az olasz nagykövei kijelentette, hogy az glasz kormány nem szándékozik megza­varni Európa békéjét és nem tervez semmiféle kateoai akciót. London, március 22. A londoni ju­goszláv követ tegnap hosszasan tár gyalt Chamberlain külügyminiszterrel a balkáni fejleményekről. Kijelentette, hogy Jugoszlávia semmiféle mozgó sitási parancsot nem adott ki s hogy Jugoszláviának nincsenek agresszív szándékai, Chamberlain most is meg­ragadta az alkalmat, hogy Jugoszlá­viát mérsékletre intse és hangoztassa a konfliktusok elkerülésének szüksé­ges voltát. Angol politikai körökben bizonyosra veszik, hogy sikerül meg­alakítani a jugoszláv-olasz hatávi­dékre küldendő vizsgáló bizottsá­got. \ Berlin, március 22. A lapok jelentése szerint a berlini olasz nagykövet a birodalmi külügyminiszternél tett látogatása során fel­világosítást adott az albán határon folyó jugoszláv csapatössze­vonasokról. Páris, március 22. (Woíff) Politikai körökben ugylátszik már nem nézik túlságos nyugtclansággal az olasz­jugosziáv feízültséget. A „Matin" szerint alapos okok szólnak amellett, hogy az olasz kormány a helyzet tisztázására törekszik. Bppen ezért az olasz követ Brianddal folytatott tegnapi beszélgetése során ugylát szik elvben hozzájárult ahoz a jugo­szláv előterjesztéshez, hogy nemzet­közi bizo t3ág birálja meg a jugo­szláv határkérdést. Véres utcai harcok folynak Sanghaiban Sanghai, március 22 A kiaai negyedben valóságos rémuralom van. Az utcaion mindenütt harcok folynak. Sautubgi katonák harcolnak fegy­veres bandákkal. A déli csapatokkal egyesült északi csapatok száma Sanghai környékén mintegy 10000 főre rug. Jóváhagyta a miniszter a kislakásépitési tervezetet Budapest, március 22. A belügyminiszter március 18 iki leiratában jóváhagyta a kislakásépitőakció megindítását. Kikötötte azonban, hogy leg­alább 2600 lakást kell építeni. Kívánatosnak tartja a miniszter, hogy elfo­gulatlan szakét tőkből álló bizottság őrizze ellen a munkát. Megkezdték a költségvetés tárgyalását A Ház keddi ülése Budapest, március 22. A képviselőház mai ülését egyne gyed 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. A biztosítási javaslat, a Közpoati Hiteiintézet Kötvényeinek biztosításáról és a belvisi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavas­latok harmadszori olvasása után a Ház áttért a költségvetés tárgya ldsára. Kimondotta a Ház, hogy a költ­ségvetés tárgyalásának tartama alatt Előfizetési arak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér T W fT Ml MlltWIM^ 8 órás üléseket tartanak, reggel 10 órától este 6 óráig. Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot. Szólt az elmúlt eszten­dők gazdasági eredményeiről, a köz­gazdasági helyzet átalakulásáról. A kormány 5 év alatt teljesen rendbe hozta az államháztartást, úgyhogy letűnő félben van az a szomorú kor­szak, amely több mint egy évtizedig tartott és amely az ország legszo. morubb időszakának tekinthető. A szanálás sikereit biztosítja az, hogy a kormány mostmár el tudja kerülni az indemnitást és az ex-lexeket és biztosítani tudja az állam szükség­leteit. Pénzügyeink ellenőrzése telje­sen megszűnt és a magángazdaság is kezd talpra állani. A költségvetés már számolt azokkal az adómérsék­lésekkel, amelyeket a Ház elfogadott és amelyek nagy terhektől szabadít­ják meg az adófizető polgárságot. Ezután tételenként ismerteti a költ­ségvetést és kéri annak általános­ságban és részleteiben való elfoga­dásét. A költségvetéshez elsőnek Hegy­megi Kis Pál szólalt fel. óvást emel a hadikölcsötartozások el nem ismerése miatt, a hadikölcsöntarto­zások a nemzeti becsülethez vannak fűzve és éppen ezért minden módot meg kell találni arra, hogy ezek a tartozások az igazságnak megfele­lően kielégitessenek. Tiltakozik a ka­ritatív megoldás ellen, mert az csak a protekciós emberek számára lesz jó, de a bajt nem orvosolja. Sürgeti a közegészség rendezését, a közigaz­gatás államosítását és a tanyai is­koláztatás kiépitését. Követeli a hit­bizomáoyok eltörlését, a nyugdijkér­dés és az aggkori biztosítás rende­zését. Hosszasan foglalkozik a vá­lasztás eredményeivel és azt mondja, hogy a választások sorsa a minisz­terelnökségen dölt el. Hegymegi Kis Pál ezutáa áttért a kiralykérdésre. A kérdést ugy kül-, mint belpolitikai szempontból fon­tosnak tartja. Ugy látszik, hogy négy­iéle akarat küzd egymással. Az egyik a régi dinasztiát akarja visszahozni, a másik a régi dinasztia egy másik tagját akarja trónraléptetni, a har­madik más dinasztiát akar válasz­tani, míg vannak, akik köztársasá­got akarnak. (Zaj az egységespár­ton: „Volt már! Elég volt!") A probléma megoldására az ország­gyűlést a mai választás rendszere mellett nem tartja megfelelőnek, mert a nép akarata nem jut érvényre. A

Next

/
Thumbnails
Contents