Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-01-11 / 7. szám

Békéscsaba, 1927. január 11. Ára & fillér Kedd VIII. évfolyam 7. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. geilen keress/én y p o 1111 Ica 1 napilap A „F al u" S x ö v c isé g Qlvataloa lapja. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MJGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér. A községek fejlődése Irta Dr. OLÁH ANTAL (Öcsöd) Az uj esztendő küszöbén sok szó hangzik el a jobb, boldogabb jövőről, az arra való törekvésről. Legmagasabb helyről is halljuk a szózatot: „A magyar nemzet életében egy jobb korszak előjelei mutatkoznak". Sóvárogva várjuk is már régóta a szebb időket, a könnyebb megélhetést, a haladást, a fejlődést. Hiszen megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt s ráférne egy kis jobb sors is. A városi ember azt mondja, hogy könnyű nekünk falusiaknak, meg termi az áldott jó magyar föld a búzát, a kukoricát, tehát van bőven kenyerünk, zsirozónk de a városi lakosoknak, akiknek mindezeket drága pénzen kell beszerezni, sokkal nehezebb a helyzete. Erre mi falusiak azt felelhetjük, ha verejtékes munkánk, fáradságunk gyümölcseként terem is búzánk, árpánk, kukoricánk, de ha az arra forditolt igen magas termelési költségeket s a súlyos, már-már elviselhetetlen adókat, közterheket leszámítjuk, nagyon szükö sen marad mindennapi kenyérre is, nem is beszélve erről, hogy tisztességesen ruházkodni meg éppenséggel nem tudunk. Mindezek tetejébe mi falusiak nem rendelkezünk azon kulturális és gaz dasági intézményekkel, melyek a városiak szellemi, erkölcsi, lelki és anyagi szükségletei kielégítését szolgálják. Nincs pl. középfokú iskolánk, gyermekeinket drága pénzen, szülei felügyelet nélkül vagyunk kéoytelenek taníttatni, neveltetni, nincsenek megfelelő közegészségügyi népjóléti in tézményeink, kórházaink, orvosaink, fürdőnk stb., nincsenek gyáraink, vállalataink, közlekedési eszközeink, vasutunk stb., stb. Mindez a sok „nincstelenség* még drágábbá, nehezebbé, gondterhesebbé teszi az életet. Miránk, a mi fejlődésünkre is gocdolni kellene tehát mar egy kicsit, hogy mi is „emberi sorbsn" élhes sünk. Ehelyett mit tapasztaluak ? I Az állam minden terhet, még azt is, amit neki kellene viselni, miránk, szerencsétlen községre hárit. Jegyzőink, községi alkalmazottaink jórészben állami munkát végeznek, adót vetnek, adót szednek és mégis teljesen nekünk kell őket fizetni, — községi és felekezeti iskoláink a nép. nevelés szolgálatában állanak és mégis mi az iskolafenntartók fizetjük egészen a tanítókat; megkívánják, hogy erre, meg arra is ezerfélére adjunk, áldozzunk, de ha községünk előhaladását akarjuk szolgálni, közintézményeket akarunk létesíteni, akkor megkötik a kezünket, iábunkat. Nagyon helyes, nem irigyeljük pi. hogy a városok külföldi kölcsönöket kapnak fejlődésüket szolgáló hasznos beruházásaikra, no de azt már ne;n értjük, miért nem kaphatnának a községek is ilyea célra mérsékelt kamatozású külföldi kölcsönöket?! Hiszen mi is ügyelnénk arra, elsősorban a magunk érdekében, hogy megtartsuk a határt s szükség nélkül nem adósitanánk el magunkat, takarékoskodnánk, mert tudjuk nagyon jól, hogy azt a kölcsönt, bármilyen olcsó is esetleg, vissza kell valamikor fizetnünk. Kellene tehát már egyszer a falura is tekinteni. Nagy örömmel olvasom a „Körösvidék"-ben, hogy az Országos Paluszövetség — miként hivatása is — rá akarja az ország, a kormányzat, az intéző körök figyelmét fordítani a községekre is s ecélból uj szervezetei létesített, a Községek kongresszusát, melynek célja az volna, hogy mint a falvak központi képviselete lehetővé tegye, hogy a községek fejlődését elsősorban azok irányítsák, kik a cél megvalósításában elsősorban érdekeltek, vagyis a községi élet arra hivatott vezetői. De ez az uj sze<vezet csak akkor felel meg a célnak, működése csak akkor lesz igazán áldásos, ha nem csak tanácskozik, bankettezik, dáridózik, hanem a községek közérdekű kívánságai, vágyai, óhajai, okos, gyakorlati értékű propoziciói meghallgatására, megvalósítására az illetékes fórumokat valóban megnyeri. Egész Európában terjed a spanyoljárvány Bodapesten még nincsenek spanyolos betegek Zürich, január 10. Az influenza járvány Svájcra is átterjedt. Zürichben tegnap 300 megbetegedés történt, ezek közül 24 halálos kimenetelű volt. A legtöbb svájci városban szükségkórházakat állítottak fel. Kopenhága, január 10. A kopenhágei lapok jeleutése szerint az ínfuenza-járvány most már egész Skandináviára is kiterjedt. A dán partvidéken a megbetegedések száma n«pról nepra növekszik. Norvégiában a járványnak már több halálos áldozata is van. Budapest, január 10. A főváros közigazgatási bizottságának mai ülésén dr. Csordás Imre tiszti főorvoc kijelentette, hogy Budapesten spanyoljárvány nincs, de ennek ellenére intézkedés történt, hogy a járványkórházakban 500 ágyat tartsanak készenlétben az esetleges spanyolbetegek részére. — Kijelentette a főorvos, hogy Budapest teljes fejkészültséggel várja az esetleges spanyolnátha járványt. • •••UBB ENMBHR •«•••••••••• •«••••« HBUMB •••••••• •*•••»•• •••••••• •••••••• BH1IHI ——MM Belíczey Géza és Ambrus Sándor Békésvármegye főrendiházi képviselői Bréhm Lőrincet és Szeberényi Lajost választották meg póttagokul Csaknem teljes számmal vettek részt a törvényhatósági bizottság tagjai a választásban Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 10 én, hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya a főrendiházi tagok megválasztása volt. Amint többször megírtuk az elmúlt hetekben, a vá lasztás iránt megyeszerte óriási érdeklődés nyilvánult meg és bár nyílt korteskedés nem folyt, az ügyhöz illő komoly buzgalommal igyekezett mindenki azon, hogy Békésvármegyét a legméltóbb, igazán értékes férfiak képviseljék a törvényhozás újonnan feléledő felsőházában. Ez a buzgólkodás okozta, hogy a törvényható sági bizottság tagjai talán sohasem látott számmal gyűltek össze a hétfői megyegyűlésre A vármegye minden részéből befutó autók hosszú kettős sorban foglaltak helyet a zászlódiszes megyeháza előtt és a csabai vonat is zsu folva volt a vidékről érkező bizottsági tagokkal. Az utolsó férőhelyig megtelt nagy gyűlésterem ünnepélyes képet öltött és a karzat előkelő, diszes hallgató aága is feszült várakozással nézett a történendők elé. Kovacsics Dezső dr. főispán fél 10 órakor iépait be a terembe. Megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a törvényhatósági bizottság 1927. évi első közgyűlésére azért jött össze, hogy egy újjáéledt jogát és kötelességét gyakorolja és méltatta ennek a gyűlésnek az ünnepélyességét, amelyen hosszú szünet után ismét alkalma nyilik a törvényhatóságnak, hogy képviselőit beküldhesse a törvényhozás felsőházába. Miután hangoztatta még, hogy meggyőződése szerint a választásnál mindenkit az átértett magasabb szempontok vezérelnek, javaslatot tett a szavazatok összegyűjtése céljából két szavazatszedő küldöttség kijelölésére. Ennek értelmében megalakult a két szavazatszedő küldöttség (az egyik : Bertbóty Károly dr. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő elnök, Kovács Márton és Drienyovszky János tcgok, a másik : Geiszt Qyula elnök, Hegedűs Béla dr. és Góg András) és két külön helyiségben megkezdődött a titkos szavazás, amelynek tartamára a főispán felfüggesztette a közgyűlést. Az első küldöttségnél Békéscsaba, az orosházai, a gyomai és a szarvasi járás, a másodiknál Qyula, a gyulai, a békési és a szeghalmi járás, továbbá a tisztviselők szavaztak. A szavazás egy jó óra hosszat tartott, majd Kovacsics főispán általános feszült érdeklődés közepette hirdette ki az eredményt. Leadtak összesen 305 szavazócédulát, amelyek közül 1 üres, 1 érvénytelen, 303 érvényes volt. Ezeken pedig a következőképpen oszlottak meg a jelöltek között a szavazatok : Az első küldöttségnél Ambrus Sándor 32 Belíczey Géza 105 Borgulya Pál 5 Bréhm Lőrincz 32 Harsányi Pál 11 Reck Géza 1 Szeberényi Zs. Lajos 92 szavazatot kapott. A második küldöttségnél Ambrus 86 Beliczey 80 Bréhm 76 Morvay Mihály 1 Reck Géza 1 Szeberényi 23 Török Gábor dr. 1 szavazatot kapott. Első helyen tehát Beliczey Géza gazdasági főtanácsos, v. országgyűlési képviselő került be 185 szavazattal, mig másodiknak Ambrus Sándor nyug. főispán 118 szóval* Szeberényi Lajos Zs. dr. esperes 115, Bréhm Lőrinc prelátuskanonok pedig 108 szavazatot kapott összesen. Az eredmény kihirdetése után Almássy Alajos gróf vezetésével öttagú küldöttség (Reck Géza, Morvay Mihály, Bertbóty István és Csizmadia András) hivta meg a közgyülésterembe az újonnan megválasztott főrendiházi tagokat, akiket általános éljenzés közepette Kovacsics főispán üdvözölt szép szavakkal és Isten áldását kérte a haza és a vármegye javára kifejtendő munkásságukra. Az üdvözlésre előbb Beliczey Géza, majd Ambrus Sándor válaszolt emelkedett hangú, tartalmas beszédben, megköszönve a vármegye bizalmát és igérve, hogy minden erejükkel, minden tudásukkal odahatnak, hogy megbízatásuknak hiven tegyenek eleget. A főispán indítványára elhatározták, hogy mindkét beszédet teljes egészében beiktatják a közgyűlés jegyzőkönyvébe, majd áttértek a két felsőházi póttag megválasztására. A póttagok választása ugyanugy folyt le, mint a rendes tagoké, de már kevesebben vettek részt benne, mert például a csabai bizottsági tagok tekintélyes része is hazautazott a déli vonattal. A két póttagságra a szavazás eredménye szerint Bréhm Lőrincet és Szeberényi Zs. Lajost választották meg. Az eredmény hihirdetése után a közgyűlés az újonnan megválasztottak ünneplése közepette ért véget.