Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-27 / 47. szám

Körö&véilé&L 2 Fegyver és igazság A mai pacifista világban, amikor tul vagyunk már egy halomnyi békekonferenciáa, leszerelési értekeileteo és sok épületes nemzetközi humanitárius és demokratikus megegye zésen, talán nehéz feladatnak látszik bebizonyilani, hogy ahol az ető, ahol a fegyver, oit az igazság. Mégis érdemes gondolkodás tárgyává tenni ezt az állítási, merthiszen éppen mi, akik a békés állapotok áldásaibői és a pacifista tö rekvések reménykeltő kilátásaiból a rövidebbet huzzuk, nap nap után kerülünk szembe olyan jelenségekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy megingassák a nemzetközi béke kiépítésén fáradozó intézményekbe ve tett hitünket. Elsősorban vehetjük ilyen jelen ségnek az általános lefegyverzésnek és a legyőzött allamok katonai ellenőrzésének állását. Ebben a témakörben még akkor is érdekes dolgokat tapasztalunk, ha elvonatkoztatjuk gondolatainkat a győztes és nem győztes államok között kiala kult helyzettől. Ne foglalkozzunk egyelőre azzal a szeges vascsizmával, amelybe a nagyhatalmak a mi lá búnkat szorították és amelyet ők „jog" nak és „igazság" nak neveznek, hanem tekintsünk csak arra a villongásra, amit ezek a hatalmasok egymás között folytatnak az elsősé gert — nem az igazságosság, ha nem a fegyverkezes terén. Amikor azt tálja az ember, hogy az ame rikai Egyesült Államok elnöke le szerelési konferenciát hiv össze és a konferenciára meghívott hatalmak nem mennek el, hanem azt igyekszenek Coolidge elnökre rábizonyi tani, hogy nem általános, hanem viszonylagos leszerelést óhajt elérni Amerika fegyveres túlsúlyának biztosítása érdekében, akkor joggal inoghat meg a bizalma a nemzetközi leszerelési törekvések folytonos hangoztatásának őszinteségében. És ugyan miért mennénk ilyen messzire a példáért? A mi kisántánt hatalmaink, a jő szomszédok, nem szereltettek e le bőrig bennünket, amíg ők — bizonyára a teljesebb szomszédi béke hatályos biz tositása érdekében — milliós had seregeket tartanak fegyverben I Ezek után szinte komikusan hat, hogy mégis nem őket ellenőrizteti a Napszövetség nemzetközi katonai bizottsággal, hanem bennünket. Éppen most lenne esedékes még a népszövetség által szabott feltételek értelmében is Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése, de azt kell látnunk, hogy Franciaország és úgynevezett „utódállam kreatúrái még most sem akarnak beleegyezni a megszüntetésbe. Vájjon betöltheti-e fennen hirdetett magasztos hivatását egy olyan intézmény, amelynek ténykedését egyetlen vérszomjas érdekcsoport irányítja ? Így vagyunk aztán a nemzetközi döntőbírósággal és a nemzetközi békét védő többi intézményekkel is. Mi ugyan hiven állunk a trianoni békepontok alapján, amelyek elismertetik velünk ezeket a frázis kolosz szusokat, de ha igazságot, jogot, vagy csak legalább egy kicsike kis méltányosságot szomjúhozunk, meg kell tnő rtdniink arrrii, higv a O7éo intézmények iiluzórius értékű békéltető munkája mellett is olt vannak mindezek az általunk szomjúhozott javak, ahol a hatalom. Most kelt szárnyra éppen az oláh hivatalos lapból merített rész letes és hiteies adattömeggel alá támssztott hir, amely szerint Nagyrománia teljes aranyparitáios áron váltotta meg a francia és az ai>gol alattvalóktól a földreform során elvett földeket. Ugyanakkor néháay odavetett koldusfiúérrel akarta kiszúrni a tönkretett erdélyi m?gyar gazdák szemét, sőt még az ellen is öangos szóval tiltakozik, hogy a kifosztott erdélyi magyarság a nemzetközi iga iságszoígai tatás fóruma A kormány most tette közzé az 1927—28 iki költségvetési évre szóló államháztartási előirányzatot. Köte tekre menő rengeteg számadat halmozódik tel ezekben a kimutatásokban, amelyek összesítve tárcinként külön-külön mutatják ki, hogy milyen kiadásokra készül a kormány a leg közelebbi időszakban és hogy ezeknek a fedezetét honnan reméli. Érdekes összehasonlítani a mos tani költségvetést az utolsó béke esztendő állami számadásával. Az 1913. évben valamivel több mint Kétmilliárd volt (aranykoronában) az államháztartás folyó és beruházási szükséglete. A mostani költségvetés viszont 1192 millió pengő összes folyó és beruházási szükségletet tün tet fel, az igaz, hogy pengőben, de ez a szám is mutatja, hogy milyen rendkívüli tételeket igényel a Trianon utáni Magyarország anyagi, politikai és kulturális rekonstrukciója. Az ország területének alig harmadrésze maradt meg, viszont a béke. beii kiadásoknak 60 százalékát kény teien a pénzügyminisztérium elő teremteni. A föidmivelésügyi tárca ellátása pedig 80 5 millió aranykoronáról 26.5 miliió pengőre zsugoro dott össze. Ezzel az adattal kívánunk itt néhány megjegyzés kíséretében foglalkozni. A föidmivelési tárca szükségletének mostoha ellátása amennyire a kényszerítő körülmények eredménye lehet, épen annyira fájdalmas abból a magasabb objektív szempontból, amely ejnek a tárcának az ellátásáé a mezőgazdasági termelés érdekeível szoros kapcsolatba kivánná hozni. Az 1913-as állami összkiadásoknak 4 százalékát fordították volt a föidmivelés szükségleteire Most ez az arányszám az összkiadás 3 százaié kára ment vissza, vagyis a hatalmas budgot keretében 25 százalékkal rosszabb adott a mezőgazdasági tárca helyzete. Ez a rosszabbodás a tárcán belül számos olyas mezőgazdasági feladatot juttatott mostoha sorsra, ameiyek úgyszólván életkérdései nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem azt lehet mondani, az egész ország megélhetésének. Csak néhány tételt ragadunk itt ki. Állategészségügyi szolgálatra a békebeli 3.6 millió aranykoronával szemben most csak 1.6 millió pengő jutott, bár köztudomásu, hogy az állategészségügynek nemcsak belső, hanem export problémái is vannak, ezek az utóbbiak ma sokkal sulyo '.abH«lr miit b6kéh«n vo't'-k. Á'l

jt elé vigye panaszát. Persze, csak próbálta volna meg ez a tisztelt Nagyrománia a francia és az angol polgárok vagyonát ugy elkobozni, miat az erdélyi magyarságét! Azokat nem küldhette volna el Cáak ugy féivállrd! beszélve a — nemzetközi sóhivatalba. A nap nap után felvetődő pé'dák elősoroiása igen hosszadalmas volna, de felesleges is, hiszen mindenik egyet bizonyit: A sok nemzetközi bé&ebíróság ós szövetség, a pacifista jelszavak palotává jegecesedett formátumai (ma még legalább is) igen gyenge gyermekcipőkban járnak s az igazság mégis csak ott van ahol a hatalom. kivitelünket ma főleg egészségügyi ürügyekkel akadályozta és sioritja vissza a küiföid. ezok a piacok is, amelyekre a békében, — a közös vám — és fogyasztóíerület kereté ben — zavartalanul juthatott el a magyar élőállat. Most azek a piacok részben külföldiekké váltak, részben pedig a réginél merevebb tnag*?ar tást tanúsítanak, aminek intenciója mindenütt a hazai mezőgazdaság autonom fejlesztésének gondolata. Két fontos pontja ötlik még sze műnkbe az idei költségelőirányzatnak. A szakoktatás feladata ma fontosabb, mint valaha volt, csak kép zett és müveit gazdaosztály tudhatja kihozni a földből szokat a termelési eredményeket és jövedelmeket, amik az államháztartás és gazdasági é'e tünk fundamentumát képesik. Erre a célra a békében szereplő 3.1 millió aranykoronárai szemben 2.6 millió pengőt látuak beillesztve. Nem egy rövid ismertetés feladata, hogy további részieíekba menjünk Da akkor, amidőn épen a hatása alatt állunk mult évi külkereskedelmi mérlegünk 87 milliós passzivitásának, kétszeresen éreznünk kell, hogy azt a közgazdasági hátrányt, amivel ez a passzívum járna, ha kiegyenli teni nem sikerülne, elsősorban a mezőgazdaság idei munkaeredménye van hivatva orvosolni. M'dőn tehát elismeréssel adóiunk annak, hogy a föidmivelési minisztérium a rendel kezésére álló összegeket arányosan igyekezett felhasználni, nem elég, he elismeréssel adózunk ennek a sziszifuzi munkánas, hanem sür getnünfe is kell, hogy ez az energia, amelyet ez a minisztérium belső nehézségeinek kiküszöbölésére volt kénytelen fordítani, a tárca jobb ellátásával szabaduljon fel az eddi ginéi is nagyobb mértékben a ter melés javára. Felhívás a kerttnlajdonosokhoz Egyrészt városunk gyümölcsellá tásának biztosítása céljából, másrészt pedig a gyümölcstermelés jövedelmezősége végett, a földmive iósügyi minisztérium kertészeti osztálya és a Vár negyei Gazdasági Egyesület vezetőségének bevonásával megállapítottuk azokat a gyü mölcsfajtákat, melyek városunk ha tárában jól díszlenek. Kivfínfo* 'o'n«. hogv a fcurtöékéscsaöa, 1927 február 27 és földtulajdonosok csak ezeket a gyümölcsfajtákat ülte?sék. Félkörön* tehát mindenkit, aki most tavasszal gyümölcsfát akar ültetni, hogy seját érdekében forduljon tanácsért vagy a Faiskola és Kertgazdaság R . hoz (Andrássy-ut 2. szám) vagy * Várra. Qazd. Egyesület titkárságához (Peranc József tér 6 sz., emelet) hol a helyes ültetési módról és a gyümö'csfák fajtáinak kiválasztásáról részletes felvilágosítással szolgáinak. Akik ebben az akcióban résztvesznek, azok kedvezményes áron kapnak gyümölcsfákat, állandóan ellátjuk őket a gyümölcsfavédelemre vonatkozó szaktanácsokkal és tervbe vettük azt is, hogy az egységes fajta gyümölcsfák elterjedésekor előálló nagyobb tömegű gyümölcstermést, a .termelók érdekeinek szem előtt tartása mellett, a legalkalmasabb helyen és időben a legelőnyösebben értékesítjük. Ma városunk pl. csak almából minden télen 15—20 vagon almát kap idegenből, ami azt jelenti, hogy a lakosság minden télen legalább másfélmilliárd koronát fizet ki, ennyivel lesz szegényebb. Ha intőszavuakac meghallgatják, néháay év múlva ei az állapot megszűnik, sőt a helyi szükséglet el látásán kivül még mi csabaiak fogunk más helyre is szállítani. Ne sajnálja tehát seaki sem a fáradságot, hanem saját érdekében kérjen a gyümölcsfaültetésről tanácsot. A bizottság megbízásából a Faiskola R. T. Tanácsülés A folyó évi február hó 25-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el : Tartózkodási engedélyt véleményezett özv. Balázs Mártonné, Vobek Friderika és KreuUer Mtria részére. Elutasiteni javasolta Pető Zsuzsanna és Juog Mátyás ilyirányu kérelmét. Építési engedélyt kapott vitéz Marék Endre, Medovarszki Qyörgy, Kovács János és Dovos János. Telekeldarabolási engedélyt kapott Kiszely János. Elutasította a tanács Kocziha Qyörgy házlebontási engedély iránti kéreimét. A vályogvetési és hirdetési dijakat pengóértékben szabályozták. Azon kivül több, a hétfői közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyet készítettek elő. * Felhívják az építkezők és építőmesterek figyelmét, hogy még mielőtt az építkezéshez meszet, cementet, elszigetelő és kátránypapirt beszerezne, a saját érdekében forduljon Grünwald Mór épitésíanyag kereskedőhöz, hol a fenti épitésianyagokat a legolcsóbban szerezheti be. Telefon 86. A megvásárolt árukat díjmentesen házhoz szállítja. Mielőtt féi f iruhát csináltat óriási nagy szöveiraktáramat HIOWLQIJQHHQcf 0Í ha nálam szerzi be a kelmét |o nilíglaliarildal Cr UIj és a hozzávaló bélésanyagot. Kulpin Jakab divatáruháza Békéscsaba, Szent István-tér. A földmivelés az állami költségvetésben