Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-01-06 / 4. szám

Békéscsaba, 1927. január 5

. Körösvldélc 5 * Agyvértódulás, szivszorongás, nehéz lélegzés, félelemérzés, idegesség, migrén, lehangoltság, álmatlanság a természetes „Ferenc József" keserűvíz használata által rövidesen megszüntethetők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a Ferenc József víz a makacs székszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. — Spanyolországban pusztit a nátha Madridból jelentik : A náthaláz aggasztó méretekben terjed. Barcelonábnn közel 100 ezer a megbetegedettek száma s a halálesetek óráról órára szaporodnak. — Leventehirek. Felkérem az összes leventeoktatókat, hogy folyó hó 7-én délutáa 6 órára az Egyesület hivatalos helyiségében névjegyzékeikkel és a levente fegyverrel {hozzá va'ó tisztító felszereléssel és a fegyverviselési engedéllyel együtt) megjelenni szíveskedjenek Testne velési Vezető. A „Békéscsabai Levente Egyesillet" »Szinkörc tagjai felkéretnek, hogy folyó hó 6-án (csütörtökön) délután fél 3 órára ez Egyesület hivatalos helyiségében teljes létszámmal megjelenni szíveskedjenek. Elnökség. — A pápa újévi levele a modern női divat ellen. Rómából jelentik : XI. Pius pápa az újév alkalmából levelet intézett Schultz kölni érsekprimáshoz, amelyben köszönetét nyilvánítja azért a küzdelemért, amelyet az érsekprimás a modern női divat kinövései ellen folytat. A pápa levele utal a kölni érsekség katolikus nőegyesületének tevékeny propagandájára és a propaganda erélyes folytatását kéri, hangsúlyozván, hogy a mai női divat rendkívül káros hatással van főleg a serdülő ifjúság erkölcseire. — A kondorosi „Hangya" köréből. A kondorosi Hangya Szövetkezet Igazgatósága legutóbbi gyűlésén az újévi jutalmak kiosztásában határozott. Munkájuk gyümölcseként az elismerés jeléül természetbeni ajándékban részesültek : az igazgatóság, felügyelőbizottság tagjai a könyvelő és az üzlet személyzete. Itt jegyezzük meg, hogy az uj igazgatóság kilátásba helyezte (a régi igazgatóság idejében szokásban volt e nemes cselekedet) az összes iskolák padlóolajjal való ellátását. Bizonyosan nem sokáig késik ez a gyermekek egészségének védelme szempotjából igen sürgős ajándékozás. * Orvosi hir. Dr. Rittner Sándor bőrgyógyász és urológus speciálista orvosi rendelőjét Andrássyut 22 szám alá helyezte át. — Talált tárgyak. Találtak egy sárga bőrridikült, benne pénzt és zsebkendőt, egy sárga bőrpénztárcát pénzzel és iratokkal, egy wertheimkulcsot és 5000 koronát, egy darab fekete box gyermekcsizmát, egy csontnyelü zsebkést, egy barna ridikült és egy szarva3bőrkeztyüt. Igazolt tulajdonosok a rendőrkapitányság 5. számú helyiségében jelentkezzenek. — Bolmányi Ferenc békéskcsabai fiatal festőművész karácsonyra tervezett együttes képkiállitását a Szinyei—Merse társaság és a Békésmegyei Festők közbejött kiállítása miatt január 30-án nyitja meg. A további részleteket a kiállításról a következő számunkban közöljük. KÖZGAZDASÁG Mentsük meg állatainkat a mételykórtól A mételykór okozója a közönséges vagy nagy májmétely, mely főleg juhok, szarvasmarhák és bivalyok májának epecsöveiben sokszor száz- és ezerszámra él. A gyakran vele együtt vagy magában ugyancsak az epecsövekben élő, lándzsaalaku métely nem veszedelmes. A nagy májmétely élete A nagy májmétely 2— 3 cm. hoszszu, levélataku, 1 cm széles lapos féreg, meiy az epecsövekben öt évig is elél s ezala.tt sokezer petét rak le. A peték azután az epével a bélbe s innen az ürülékkel a szabadba kerülnek. Bennük 2—4 hét alatt parányi lény képződik, vizban vagy nagyon nedves helyen a petét elhagyja és ha a szintén vizben élő kis mocsári csigára bukkan, ennek testébe furakodik. A csiga testében mindegyikük csírázás utján 75—160 lárvává szaporodik, melyek a csiga elhagyása után a vizben álló fűszálakhoz és egyéb növényekhez a viz szine közelében megtapadnak, fehér homokszemhez hasonló, 2—3 mm hosszú tokkal veszik magukat körül és ilyen állapotban egészen egy hónapig élnek. Ha ilyen lárva az állat gyomrába és onnan a bélbe jut, burkának föloldása után a májba vándorol és ott három hónap alatt egészen kifejlődik. A májmétely fejlődéséhez ezek szerint némi meleg, bő nedvesség és a kis mocsári csiga szükséges. Hogyan kerülnek a mételyek az állatok testébe ? A betokolt mételylárvákat jobbára csak legelőállataink veszik fel friss fűvel vagy ivóvízzel. Mocsaras, vizáradásos rétekről vagy szántóföldekről származó zöldtakarmánnyal vagy tulfiatal szénával istállózott állatok is fertőződhetnek, de az ilyen fertőzés nem szokott nagyon veszedelmes lenni. A legelő fertőzött* ségét viszont fenntartják a hideg ellen megvédett és áttelelt mételypeték, a csigák testében áttelelt lárvák, leginkább azonban mételyhordozó állataink, melyek gyönge fertőzöttségünk folytán nem betegedtek meg szemmel láthatóan, vagy amelyek betegségükből kiláboltak. Az ilyen állatok a legeltetés egész ideje alatt bélürülékükkel nap-nap után szórják el a mételypetéket, mint itt ott vadon élő állatok (mezei nyul, őz, szarvas). Rendes években csupán a nedves, mocsaras legelőterületek, fűvel benőtt nedves árkok és lassan folyó patakok partjai veszedelmesek, nedves években ellenben a mételyek petéit és lárváit, nemkülönben a mocsári csigákat az eső és a folyók kiáradt vize azelőtt mételymentes vidékekre is elsodorja, a mételykor ennélfogva szokatlanul nagy elterjedésben, sőt mint országos járvány jelentkezik. Miben nyilvánul a mételykor Rendes években a téli istállózás folyamán, nedves nyarak után már a legelőn, az állatok mindjobban romlanak, gyöngülnek, kedvetlenek, később kevesebbet esznek, időnként vagy folytonosan hasmenés bántja őket, szemhártyájuk fehéres és a juhok álla alatt vizenyős daganat (u. n. szakáll) látható. Az állatok végül teijesen leromolva gyakran már három hónap alatt elpusztulnak, máskor viszont egy évig is elbetegeskednek, vagy pedig látszólag meggyógyulnak, de a legközelebbi tavasszal kihajtva, a legelőt állandóan fertőzik. Ezekből a jelekből a gazda csak gyaníthatja a mételykórt, de biztosan a betegség csak ugy ismerhető fel, ha állatorvos vagy valamely intézet az állat bélürülékében nagyitóval kimutatja a mételypetéket, vagy midőn az állományból elhullott vagy betegségük miatt leölt állatok májában magukat a mételyeket megtalálták. Hogyan lehet gyógyítani a métely kórt? Mételykóros állatainkat biztosan meggyógyíthatjuk, ha a nálunk Distol név alatt ismert szerrel mételyeiktől idejében megszabadítjuk, Rendes években legalkalmasabb idő erre a téli istállózás kezdete, esős években azonban már az ősz elejétől kezdve szükséges a betegeskedő állatokat kezelni és egyben legeltetésüket beszüntetni vagy legalább száraz fekvésű legelőre áthajtani, nehogy újból fertőztessenek. Ha legelőt nem tudunk változtatni, a már az ősz elején foganatosított kezelést 1—2 hónap múlva meg kellene ismételni. Nem jó a kezelést halogatni mindaddig, mig az állatok teljesen leromlanak és vizkórságba esnek, mert ekkor már rosszabbul tűrik az orvosságot és feljavításuk soká tart. A májmételyek ugyanis gyakori vérszivásukkal és mérgeikkel mindjobban fogyasztják az állat vérét s egyben az epecsövek rnegvastagodását és a máj megnagyobbodását okozzák, már teljesen leromlott állatokban ennélfogva és különösen ha szarvasmarhákban a máj állománya szinte egészen elpusztult, a teljes gyógyulás nem mindig következik be. Legjobb különben a kezelésnél az állatorvos segítségét kikérni, nehogy valamilyen mulasztással a kedvező eredményt kockáztassuk. Hogyan óvhatjuk állatainkat a métely es fertőzés ellen ? 1. A legbiztosabb mód az volna, ha állatainkat egyáltalán nem bocsátanók nedves, mély fekvésű legelőkre. Ez azonban, nemkülönben az ilyen legelők kiszárítással agcsövezéssel, vagy csatornázással rendszerint keresztülvihetetlen. 2. Egy további eljárás a mocsári csigák elpusztítása rézgáliccal. Ebből a célból a legelő állóvizeinek mennyiségét becsléssel meghatározzuk és minden 1000 liter vizmenynyiségre mindössze 2 gr. rézgálicot oldunk fel benne akkép, hogy előre elkészített 2 százalékos oldatából minden 1000 liter vizre számítva egy deciliternyit beleöntünk és vele egyenletesen összekeverjük. Néhány nap múlva az eljárást megisméleljük. Az ilyen viz nem veszedelmes a legelő állatokra. 3. A legelők öntözése mészvizzel (minden hold területre 400—500 1. mészviz 3 kilő frissen oltott mészből és 1000 liter vizből) szintén alkalmas a mételycsirák és lárvák, szintúgy a mocsári csigák pusztítására, csakhogy az öutözöst a legeltetési idényben többször meg kell ismételni. 4. Ha a legelő összes állóvizeit behányjuk földdel, vagy gondoskodunk arról, hogy a juhász vagy csordás ne engedje az állatokat állóvizek közelébe, hanem vályúba öntött kutvizből vagy gyorsfolyásu folyóvízből itasson, szintén sokat tettünk állataink megvédése érdekében. 5. Mételyes állatok trágyáját száraz szántóföldekre hordjuk ki, ahol nedvesség és mocsári csigák hiányában a mételyek nem fejlődhetnek. 6. Mételyes állatok máját semmisítsük meg, vagy csak megfőzve adjuk oda a kutyáknak, mert különben a kutyák a májjal megevett mételypetéket sértetlenül kiürítik és elszórják a legelőn. Tóssde I MTI békéscsabai tlókJánaU Jelentése alapján Zürichben a magyar pengőt 90'65-el jegyezték Valuták Angol font 27-867* Lei Szokol 16-90 Jinár 1010 Dollár 571-80 Francia frank 23 3-05 Líra 25'55 Márka 136 0 5 Schilling 80-63 Svájci frank 111-60 Gabonaárak 75 kg. tiszaivdéki 30-80—31-20 76 kg. tiszavidéki 31-20—31-60 77 kg. tiszavidéki 31-60—32 — 78 kg. tiszavidéki 32-20—32 60 Rozs 24-40—24-60 Árpa 19 60—20-40 Sörárpa 25-20—28-— íab 18-80—19 20 Köles 15-20—16 — Tengeri 1620—16 60 Korpa 13-20—13-60 Ferencvárosi sertésvásár Maradvány —. Érkezett 2600. Eladva —. Könnyű 1-20—1-28, nehéz 144—1-46. Marhavásár Felhajtás 551. Arak : Ökör legjobb 0-96—112, kivétetesen li6, közép 0 68—0-92, gyenge 0 48—0-67, bika jobb 0-96—112, kivételesen 1-20, közép 0-72—0-92, gyenge 0 54—0 68, tehén jobb 088 -1-08, kivételesen 1-16, közép 0-64—0-84, gyenge 0-47—0 64, kicsontozni való 0 28— 0 48, növendékmarha 0 44—0-96.