Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-20 / 41. szám

2 Körősvidé k Békéscsaba, 1927',február 26 választani ezeket ez érdekeket a város érdekétől, a közérdektől? Bé késcsaba a múltban sokszor bizony­ságát adta annak, begy van érzéke a város fejlesztése iránt, sok olyan intézményt magához ragadott, melyek most áldásosán gyümölcsöznek s a melyek a szomszédoknak nem kel­lettek annakidején, mert pénzbe kerültek. Bizonyára józan és bö!cs mérle­gelés tárgyává fogja tenni a kép­viselőtestület a most felmerült ter­vet is s meghozza a maga határo­zatát, tudván, hogy befektetés nél­kül nincs nyereség, áldozat nélkül nincs jutalom. Adóleszállitás és beruházás Nyilatkozat az adócsökkentésről és a feleslegekről Egyik kiváló pénzügyi szakembe­rünktől a következő érdekes reflexió­kat kaptuk a nagy port felvert adó­csökkentési javaslatról, amely körül javában folynak még a parlamenti csatározások: Bud János nagyon helyesen három periódusra taglalta az ország sza­nálásának programját. Eiső az ál lamháztartás egyensúlya, második a magángazdaság helyreállítása és fej­lesztése, harmadik a szociális poli tika modern követelményeinek meg­valósítása. Az első stációt sikerrel végrehaj­tottuk és a gazdasági barométer azt mutatja, hogy a magángazdaság talpraállitása ma már nem jámbor óhajtás, hanem a valóság stádiumá­ban van. \ parlament most tárgyalja az adócsökkentési javaslatot, amely világosan mutatja, hogy mennyire igaztalanok azok a vádak, amelyek pénzügyi politikánkat egyoldalúság­gal, vagy a magángazdaság elhanya­golásával vádolják. Bud János meg­dönthetetlen adatokkal bizonyította be a képviselőháznak, hogy az a javas lat, amely 40 millió pengő terhet vesz le a magángazdaság válláról, egységesen szolgálja az egész or­szág edózó és fogyasztó polgársá­gának a javát. A forgalmiadó el­törlése és a fölöslegek kritizálása az a két pont, amelyre a támadá­sokat koncentrálják. Bud János fi­gyelmeztette a közvéleményt, hogy a forgalmiadó megszüntetése — ame­lyet ő nagyon szívesen megtenne, ha ezt a mai viszonyok megenged­nék — az egyenes adóterheknek sú­lyos emelését vonná maga után, amit az infláció utóhatásait erősen sinyiö gazdasági élet ma még nem birna el. A kenyér forgalmiadójáoak oi eltörlése azonban beszédes bizo­nyítéka annak, hogy pénzügyi poli­tikánk milyen megértést tanusit a szociális kérdéseknél s a szegényebb néposztályok gondjainak megköny nyitése iránt. Ami a fölöslegeket illeti, ezek rész­ben a vámbevételekből erednek, ame lyek a külkereskedelmi szerződések fokozatos kiegészítésével előrelátha­tólag csökkenni fognak, részben pedig — és ez az örvendetesebb je lenség — arra mutatnak, hogy az ország gazdasági ereje napról napra erősödik. A biztonság és a köteles kereskedőgondosság arra tanítanak bennünket, hogy megfelelő bizton sági koefficienssel dolgozzunk és az adóterhek leszállításával lassan ba ladjunk, hogy egy váratlan rossz év a nehezen helyreállított egyensúlyt ne veszélyeztethesse. A feleslegekre különben az ország­nak igen nagy szüksége van beru­házások céljából. Ezekre a beruhá­zásokra sokan az ország külföldi hi­telének hangoztatásával mindig ujabb külföldi kölcsönök felvételét kíván­nák. A pénzügyminiszter ezeket arra figyelmezteti — amit különben bí­rálóinak tudaiok is kellene — hogy az ország fizetési mérlege passzív és hogy már eddig is jelentékeny összeget kel! kamatban a külföldnek fizetnünk. Az ország hitelét éppen az óvatos pénzügyi politika alapozta meg. Igaza van Bud Jánosnak, ami kor nem engedi a nehezen kivívott jó hirnevet a külföldi pénzpiac túl­ságos igénybevételével megingatni. Nem elég a kérdésnek csak az egyik oldalát nézni és azt mondani, hogy a kölcsön emeli a ország produktív erejét, — hisz ezt nem is vonja két­ségbe senki — de az orsiágnak ép­ugy meg. kell őriznie liquiditását, mint a gondos kereskedőnek, akit nem várt események sem találnak készületlenül. BIZTOS sreps. itíY Hg C»OKOlÍD& MtHAITflt Köröstarcsa villanyfényben A falu kulturajának nagy lendü­letet ad az a nehezen várt esemény, hogy felragyogott az első villany­lámpák fsnye. E hó 14-én indult meg Köröstarcsáo, amint már jelen­tettük, az uj villanytelep gépe és a falu apraja nagyja ragyogó szemmel gyönyörködött a szokatlan látvány­ban. Alig két hónapja, hogy meg­kezdte a Motor rt. a telep építését. Szinte boszorkányos gyorsasággal készült el a 10 kilométeres vezeték­hálózat, amely mindjárt kezdetben 220 házban szolgáitat áramot és el­látja a község közvilágítását. A sza­kavatott tervezést és annak gondos kivitelét bizonyítja, hogy az áram­fejlesztő teleptől legtávolabb eső lámpa is teljes feszültséggel ég és a próbaüzem a vezetékhálózaton a leg­csekélyebb hibát sem mutatja. Hála és elismerés illeti a község azon vezető egyéniségeit, akik a villany­telep gyors felépítését odaadó tevé­kenységükkel lehetővé tették. Érte­sülésünk szerint a próbaüzem e hő végéig tart s az átadás március 1 én fog megtörténni. A köröstarcsai te­lep átadása után a körösladáayi te­lep építését kezdi meg a Motor rt., ahol azonban megfelelő kész gép hiánya lassúbb muatára készteti a vállalkozót. Francia gyufagyár Miskolcon Február közepetáján egy párisi tőkecsoport megkereste Miskolc vá­rosát, hogy egy gyufagyár létesíté­sére a város nyújtson segédkezet Az érdekeltségnek a gyáraiapitásra már megvan a belügyminiszteri en­gedélye is, de a várostól az ingyen­telken kivül építőanyagban is támo­gatást kér. A gyár ötszázezer pen­gős beruházással épülne fel Miskol­con, egyben kötelezettséget vállal­nának arra, hogy legalább száz mis­kolci munkást állandóan foglalkoz­tatnának az üzemben. Mielőtt a kér­déssel a tanács foglalkoznék, az ipari bizottság fogja letárgyalni a gyár­alapitás feltételeit és ennek javaslata alapján fog határozni a tanács. Morfondirozás A „panyol" Az orvosi rendelő előszobájában az öreg mamóka várakozik. Qyürött, ráncos arcán, a szemüvegben mé­lyen elbujt, pislákoló két öreg sze­mén meglátszik, hogy regen volt az, amikor őkelmének homlokára ráesz­közölték a menyasszonyok mirtusz­koszoruját. Ahol a ruhája kissé csa­takos, minden lépésnél csattog, ahogy a sarkához verődik. Körülnéz. Nem akar leülni. Kint erőlködik a télutói nap. Fütyül a szél, hordja a havat, de ahogy a nap vén, kövéredő, piros arcával rá mosolyog — menten el is olvad. Az egyik pillanatban • fagy, a másikban olvad, szóval olyan spanyolos idő van. Az árokpartokon már kezd a fü nőni; itt-ott szép zöld foltokat takar fel az elolvadó hő. A búbos pacsirták és a verebek már vígan szálldosnak, csiripelnek, ami kétség tolen előjele annak, hogy jön a ta­vasz. Végre sor kerül a mamókara is. Betipeg szépen, akkurdtosan, már ahogy egy ilyen, tisztességben meg őszült öregasszonyhoz illik. Megáii, szipákol, körülnéz. A rendelő abla kán besüt a nap. Aranyos sugarai rávetődnek az asztalon szanaszét heverő gyilkos szerszámokra. Ezt a gusztustalan szervirozást a mamóka sem állja, azért elfordul kissé és rá­kezdi a mondókáját: — Baj ven, lelkem doktor ur I — Na, mi baj, Kati néai ? — Beteg a hites uram, kérem igen szépen. — Mi fáj neki? — Rázkódik, kérem szépen. Min­den tagja faj, kezitcsókoiom. — Hány éves a hites ura, Kati néni ? — Hát bizon', őszivásárkor már átlépte a nyóevanat.. . — Ugy latszik, valami enyhe le­folyású spanyolja van az urának. Majd irok egy kis ivós orvosságot. (Dr.) Mondja meg neki, hogy nem szabad kimenni a szobából. — ??? — No akar még valamit ? — Igen, kérem szépen, egy kis étvágycsinálót is tessék írni. — Nincs étvágya az urának ? — Nincs. Nem is pipál. Még a sülttököt se eszi, pedig igen nagyon szereti. Most is egy félkemencével sütöttem, de rá se néz . . . — Ettől az orvosságtól megjön az étvágya is. Na Isten áldja meg, Kati néni. Mire hazaért Kati néni az orvos sággal, az ura még rosszabbul volt. Nagyokat sóhajtott, jajgatott, az öreg asszony alig bírta lecsendesíteni. — Azt mondta a doktor, hogy panyolja van kendnek, oszt egy kis enyhe lefolyástól nem kell megijedni. Ehol az orvosság is. Az öregránéz az orvosságra, azután falnak fordul. Fejét a párnába fúrja és onnan dörmögi az asszony felé: — Én ezt igy tisztán meg nem iszom, akármilyen enyhe lefolyású, hanem menj a Kisgazdákhoz és hoz zál egy Iitere3 üveggel. Máa ha meg kell halni, legalább tisztesség­gel haljak meg. Kati néni elkövetkezik a Kisgaz­dákhoz és kisvártatva hozza is a bort. Az öreg behunyja a szemét és ki­issza előbb egy cseppig az orvos­ságot, azután nekilát a bornak. Mintha megjönne az erej* is as öregnek, az arcába is visszatér az élet pirosló tüze, a második félli­ternél már a szeme is ragyog. Egy­szer csak megsercen a gyufa az ágydeszkán s a következő pillanat­ban hatalmas füstfelhő bodorodik a mestergerenda felé, ahol egynehány legyet is felriaszt téli álmából. Kati néni csodálkozva meied az urára. — Na, mit nézel asszony ? — Kendet la, hogy ilyen enyhe lefolyású . . . — Hocci a csizmámat I Mig az öreg felcihelődik és a csiz­máját a lábára erőlteti — a feléb­redt legyek folyton az orrára száll­nak, alig birja hessegetni. Ahogy el­készül a csizmahuzással, leül az ágy szélére, Kati nénit is odahívja, derékon fogja a jó öregasszonyt s mig az ablakon beszüremlő nap­fényben a szálldosó legyeket nézi, örvendetesen állapítja meg, hogy: — Asszony, gyön a tavasz .. . B. Telefonszám 287. HBBH ^Hi ^HfiP^ BHBÍHi • • Andrássy-ut 2 sz. Legnagyobb különlegességi áruház. Szőnyeg, linóleum, víaszkosvászon, sport és gumiáru cikkekben. Mielőtt bevásárlásait eszközölné, tekintse meg kirakatainkat és minden vételkényszer nélkül dúsan felszerelt raktárunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents