Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-16 / 37. szám

Békéscsaba, 1927február 16 Ara 8 fillér Szerda VIII. évfolyam 37. szám e»£g?&e»stős6g ős siaüúHivat&í: 3'.sáscsaba, Szent iatván-tér 18. Telefon: 60 független A Falu Keresztény polítihai napilap Sxövetség ö 1 v a t a 1 o a lapja Felptfggzerkesrtő MSGEND DFZSÖ Klöíizetesi arak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Szerencsétlen házasság a miniszterelnök vasárnap elmondott veszprémi beszédében foglaltak szerint a magyar trón elhamarkodott betöltése. Nevezetes kijelentés ez, amelyet az elhangzása óta eltelt egy-két nap alatt már ugyancsak felfújtak és keresztül-kasul magyaráztak a különböző rejtettcélu pártok és lapjaik. Erőszakkal festenek a miniszterelnök szavai aiá olyan ellentétes és lehetetlen értelmezéseket, amelyekre maga a miniszterelnök nem is gondolhatott beszédének elmondásakor. Bennünket nem lep meg ez a nagy magyarázási, helyesebben belemagyarázási buzgalom, hiszen a multak tapasztalatai alapján állithatjuk, hogy ka a miniszterelnök Veszprémben csak ennyit mondott tolna : „papucs* — a különböző rejtettcélu pártok ennek is ezerféle értelméi sejtették volna meg. Nincs is pedig uj abban, amit a veszprémi beszéd a királykérdésre vonatkozóan tartalmaz. Mi már évek óta tudjuk és valljuk, hogy a királykét dés emlegetése nem időszerű, mint ahogy háttérbe kell még egy •lőre szorulnia a konszolidáció terén elért zsenge eredményeink megvédése érdekében minden olyan kérdésnek, amely alkalmas arra, hogy belső viszályt szitson, felizgassa az alig-alig lecsillapodott kedélyeket és megbontsa az ország társadalmának kialakulófélben levő egységét. Azt is hangoztattuk már jóval a veszprémi beszéd előtt, hogy amig nem szabadon, minden külső befolyástól mentesen dönthetünk a király kérdésben, eddig külpolitikai szempontból is elhibázott dolcg volna szőnyegre erőltetni. De évek óta szemünk előtt lebegő tiszta meggyőződésünk erejével támaszthatjuk alá azt a veszprémi ki jelentést is, hogy minden inproduktiv, elvi jelentőségű vita és meddő hábo ruskodás felkavarása helyett legsür gősebben a napi problémák megoldásához kell hozzálátni. Igen találónak látjuk a miniszterelnök által használt hasonlatot. Várjunk a házassággal addig, amig sikerül rendbeszednünk a házunk táját, amig kiküzdjük biztos egzisztencián kat és elüzzük fejünk felől a leghét köznapibb kenyérgondok fekete felhőit. Egyszerű szavak, megszívlelésre érdemes igazságok ezek, amelyeket mi — szemben sok nagytudásu po litikai méregkeverővel — minden körmönfont magyarázás nélkül is átértünk, pusztán a magunk esze után indulva és szentül hisszük, hogy a szíve mélyén mindenki egyetért velünk, aki a királykérdés pro avagy contra feszegetésével esetleg támasztható zűrzavart nem egyéni érdekek kielégitisére szolgáló alkalomnak tekinti. M. Ores Ház előtt kritizálják az ellenzéki szónokok az adócsökkentési javaslatot Az országgyűlés keddi ülése Budapest, febr. 15. A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bejelentette, hogy K'ebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a holnapi ülés végén vá laszol Pakots Józsefnek az Ádámügyben legutóbb elmondott interpellációjára. Áttértek a napirendre, az adómér séklésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Fábián Béla, az első szónok, a tanácskozóképesség megállapítását kérte, mire az elnök, tekintettel arra, hogy csak 35 képviselő volt jelen, az ülést rövid időre felfüggesztette. Szünet után elsőnek Fábián Béla szólalt fel. Röviden foglalkozott az egyetemi ifjúság tüntetéseivel és azt a legnagyobb fegyelmezettlenségnek minősítette. Bethlen István gróf mi niszterelnök veszprémi beszédére csak annyit jegyez meg, hogy ezidőszerint egyedül Magyarországon és Oroszországban van nyilt szavazás. Hoszszasan beszél a luxus és forgalmiadóról, amelyeket be kell szüntetni. A forgalmiadóellenőrök feleslegesen növelik az állam kiadásait. Beszéde további során hangoztatja, hogy a magánháztartás a legrettenetesebb krízisét éli. A munkanélküliség ijesztően növekszik, különösen a szellemi munkások között. A pénzügyi feleslegeket arra kellene felhasználni, hogy uj munkaalkalmakat teremtse nek. Követeli a nemzeti munkavédelmi hivatal megszüntetését. Ezután az autonómiák kérdésével foglalkozik. Beszéde végén kíjeleatí, hogy a javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Wolff Károly. Lapunk zártakor az ülés még tart. Eommnnista merénylet Magyarország ellen A magyarországi szocialisták is résztvettek a vörös internacionálé gyűlésén Budapest, február 15. A parlament folyósóin a képviselőket ma erősen foglalkoztatta a vörös intornacionálé minősíthetetlen támadása Magyarország ellen. Nagy folhrtborodással tárgyalták, hogy ezekben a határozatokban Peyer Károly „magyar" szociáldemokrata képviselő is résztvett. Különösen nagy izgalommal tárgyalták az internacionálé manifesztumát, amelyben többsk A dél&erceg ovinál földrengés pusztítása Belgrád, február 15. A földrengéssújtottá délhercegovinai területekről a táviróvezetékek megrongálódása következtében C3ak szórványosan érkeznek jelentések. A legújabb jelentés szerint a földrengés főfészke Lyubinje és Raguzs községek között volt. Az iszonyatos fö'drengést, bár az ég derült és tiszta volt, mennydörgés és villámlás kisérte. A lakosságon rettenetes félelem vett erőt és eszeveszetten menekültek a düledező házakból a szabadba. A halottak száma 100 körül van. /I Keresztény Kisgazdaés töldmivespárt érteKezlete Budapest, febr. 15, A keresztény kisgazda- és föidmivespárt csőtörtö kön, február 17 én este értekezletet tart, amelyen a kislakásépitőak ció tervezetét fogják tásgyalni. A költségvetés tárgyalását szintén ennek az értekezletnek a napirendjére tnzték ki. között azt állítja, hogy a reakció kipusztította a demokraták erőit és vakmerőeu túltette magát Trianoa leszerelési ponijain. Most pedig felajánlja az olasz fascismusnak a magyar parasztok vérét és birtokát a Habsburg-restaurációra. Az összes pártok mélyen elitélik azt a hazafiatlan eljárást, amellyel Peyer Károly hirszerint a határozat meghozatalában részt vett. Nincs ellenzéki felölt a veszprémi Kerületben Veszprém, február 15. Rainprecht Antal levelet intézett veszprémi párthíveihez, amelyben bejelenti, hogy a választási harcot a kormánypárt jelöltjével szemben nem veszi fel és visszalép. Leégett egy budapesti Kefegyár Budapest, február 15. Óriási ttiz pusztított ez éjszaka az Angyalföl dön. Az ország legnagyobb kefe és seprőgyára égett le műhelyeivel és raktáraival együtt. A tüz rohamos terjedésének oka végzetes mulasztás volt. Az éjjeli portás és őr ugyanis későn vette észre a tüzet s mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a gyártelep seprőszáritója, egy emele tes épület már teljesen leégett és a többi épületeket is elborította a lángtenger. A tűzoltók reggeli 5 órakor fejezték be oltási munkájukat. A gyár, rnely Szafir Soma tulajdonát képezte majdnem teljes egészében elpusztult. A kár többmilliárd koronát tesz ki. A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy a gyártelepen gyújtogatás történt. Vagyonjogi tárgyalás Békéscsaba és Gerendás között Gerendás község önállósulása következtében a már régóta húzódó vagyonjogi kérdésekben kedden ismét tárgyalás volt Békéscsabán a városházán. Az ügy ugyanis ugy áll, hogy a különválás folytán Gerendás 4 milliárd korona vagyonrészesedést kér a várostól, mig Békéscsaba, mivel szerinte Gerendés követelése jogtalan, csupán 100 millió koronát ajánlott föl, azt is csak azért, hogy a vitának véget vessen. A keddi tárgyalást a vármegye képviseletében dr. Hoffmann Károly főügyész vezette, mig Békéscsabát dr. Berthóty István polgármester, dr. Margócsy Miklós főügyész és Korossy László nyug. főjegyző, képviselőtestületi tag, Gerendás községet pedig Czanik Pál főjegyző és Bagyinka András biró képviselték. A tárgyalás folyamán érdemleges határozatot ezúttal sem hoztak, hanem abban állapodtak meg, hogy mindkét részről egy javaslatot tesznek Békéscsaba város képviselőtestületének, amely aztán véglegesen meghozza határozatát a maga részéről ebben a régen húzódó ügyben. Minden községházában lesz rádió Azok a magyar villamossági gyárak, amelyek rádiókészülékek előállításával foglalkoznak, már hoszszabb idő óta kísérleteznek azzal, hogy gyártmányaikat minél nagyobb körben helyezzék el. Igy merült fel az a gondolat, hogy Magyarország minden községében, a községházán hivatalos rádiófelvevőállomást kell felállítani és a központból, tehát Budapestről naponta le kell adni az időjárásról, a vízállásról és a gazdákat érdeklő egyéb kérdésekről a jelentéseket, amelyeket aztán a községi jegyző vagy biró a kisbiróval kidoboltat. Azzal érveltek, hogy a gazdára nézve aratáskor vagy egyéb munkaidőben igen fontos, hogy megtudja, milyen időt jósol másnapra a Meteorológiai Intézet, Ezen az alapon először magánúton igyekeztek a községeket arra kapacitálni, hogy rendeljenek rádióállomást, az ügynökök azonban a legragyogóbb ékesszólással sem tudtak eredményt elérni. A kormány mégis ugy látja, hogy a rádióállomás tényleg nélkülözhetetlen minden községházán. Ezért — mint értesülünk— a közeijöfőbsn kormányrendelet jelenik meg, amely utasítja Magyarország minden községét, hogy a községházán hivatalos rádióállomást szereltessen föl és a leadott jelentéseket a helyi szokásnak megfelelően hozza a lakosság tudomására.