Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-09 / 31. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba, 1927 február 9 GONDOLATOK • • Példás büntetést szabott ki a Kúria minap elhangzott Ítelete. Egy Ters­tyánszky Józsi Jenő nevezetű „titán", hitvallást akart tenni a „Nyugat" cimü irodalmi folyóiratban erkölcsi elveiről s létre hozott egy novellát. A hitvallás annyira sikerült, hogy a Kúria nevezett tollforgatót szemérem elleni vétség miatt kéthónapi fog­házra és ötmillió korona pénzbünte­tésre itéite. A Kúria ítéletének ko­moly és erkölcsileg igen magas szín­vonalon álló megokolása nagyon érdekes. Elutasítja mint alaptalant a semmiségi panaszt és kimondja, hogy fajtalan minden olyan nyomtatvány, mely tárgyánál, előadói modoránál és a némi érzékiségre irányuló cél­zatosságánál fogva a jóerkölcsöt és a szemérmet a közfelfogás szerint sérti. A bíróság ilyennek ismerte fel a vádlott munkáját és ezek után — mondja az ítélet — teljesen közöm­bös az, hogy a vádlott „művészetnek és irodalmi becsű műfajnak" tartja az iratot. * Törvényt akarnak hozni Német­országban az irodalmi szemét és szenny ellen, mert felismerték, hogy a modern világnézetek egynémelyi­kének hitványsága az erkölcsi gon­dolkozás hitványságára és lazaságára is vezet s ha ez a morál bevonul az irodalomba, ugy veszedelmesen mérgezi meg évtizedekre is a társa­dalom lelkét. Ez ellen ma már min­denütt dolgoznak a világon. Igen helyesen nálunk is, kemény bünteté­sekkel. Egy-egy ilyen büntetés el­hangzása után mindig feljajdul a borzas hajú ifjoncok serege s a szer­zővel együtt művészetet, irodalmat emlegetnek. Pedig hát a művészet a jóizlésnek, a szépnek, az igaznak megtestesülése és kifejezője, mig a Józsi Jenő novellája ízléstelen és undortkeltő. A fajtalan kitételek és leírások halmozottsága, az erkölcs­telenség feldicsérése a Kúria szerint rendkívül alkalmas a közerkölcsnek romboló destruálására és különösen a fiatalság lelkének és azután testé­nek is megmételyezésére. Örömmel üdvözöljük a magyar legmagasabb bíróságot ezért a kemény, de fen­költen megokolt igazságos ítéletéért. Elvégre az irodalmi nagytakarításnak is meg kell egyszer már kezdődni s ne akarjanak prófétákként fellépni azok, akik a komoly irodalom tiszta lobogója alatt dugárut és mérget szállítanak a magyar ifjúság, a kö­zönség lelke számára. Szabó Dezső mondja egyik nagy regénye előszavában, hogy van benne erotikum is, de csak azért, hogy megvegye a közönség a könyvet. Ugy látszik, ő nem tartja irodalom­nak a fajtalanságot, de minden mü­vébe beletesz ebből is valamit. Ez az extravaguns iró sok kemény gorom­baságot a fejünkhöz vágott már, de ennél lesújtóbb kritikát aligha mon­dott az olvasóközönségről. Vájjon igaza van ? Nem tudom, de az bi­zonyos, hogy a tiszta levegőjű ma­gyar könyvek nem fogynak, ellenben a kimondottan erotikus irók és a francia fordítások fogyasztása ma is békebeli nívón van. Mi ez kérem ? Magyar izlés, magyar lélek kíván­sága, szomja ? Hiszen a magyar paraszt a világ legszemérmesebb embere, a magyar úrinő minden nemzet asszonyai felett áll erkölcsi tisztaságban. Magyar irodalom az, amit Újhelyi, Erdős Renée, Forró Pál stb. elkövet ? Vagy ők is azért irnak igy, hogy megvegyék Írásaikat? Tehát üzlet lett a magyar irodalom. Egy nemzet lelkiségének tükre az irodalom. Idáig jutottunk volna? Azt hisszük, ez is a bubifrizurás, rövid m és tapadó szoknyás járvány egyik jelki kilengése — egy kicsi kis tár­saságra korlátozódik, amely távol áll, távol él a magyarságtól. (i) Vitézi vizsga Tegnap, február 8 án volt a m. kir. földmivesiskolánál a telkes vitézek részére rendezett utolsó mezőgazda­sági tanfolyami vizsga. Az évzáró ünnepségen megjelent vitéz Simén­falvy tábornok, törzskapitány, vitéz Szabó Jernő székkapitány, vitéz Marék Endre tanár, járási hadnagy, dr. Plósz min. titkár a földmivelés­ügyi miniszter képviseletében, mini vizsgabiztos. Ott láttuk még Drie­nyovszky Kisgazda egyleti elnököt, Papp őrnagyot, Zahorán intézőt, Reichardt Béla gazd. felügyelőt, Tantó József várm. népmüv. titkárt s több más érdeklődő egyént. Pelemelő, meleg szeretettel telitett ünnepség volt az egész vizsgálat. Tar Gyula az intézet kiváló, érde mekben gazdag igazgatója és vitéz Siménfalvy tábornok megértő sziv­jósága, eszményi lelkülete tették azzá, Tíz felnőtt, különböző harctereken megedzett vitéz tanuli 4 héten át szorgalmasan ezen intézetnél, hogy az áldott magyar földet, mely a ke nyeret adja s „ápol, eltakar" — megtanulják intenziven művelni. A célt el is érték teljes egészében. Tar igazgatónál a növénytermelés­ből, Banké tanárnál az állattenyész­tésből, Ripka kert. főintézőnél a kertészeti dolgokból, Imre tanárnál az üzemtanból olyan szabatos, he­lyes, értelmes feleleteket adtak, hogy díszére vált az előadóknak s a hall­gatók csak abban a tudatban erősöd­tek meg újólag, hogy az intézet ki­váló kezekben van letéve s össz­bangzatos munkát végeztek. Az elméleti dolgokat gyakorlatban is elsajátították, megtanulták a kefe-, kosár-, seprükészitést is. Delet ütött az óra, amikor a vizsgabiztos be­zárta keresetlen szép szavakkal a vizs­gálatot. Utána gazdaebéd volt, melyen Tar igazgató, vitéz Siménfalvy tábor­nok, vitéz Szabó Jernő székkapitány, Banké tanár, Drienyovszky elnök mondtak az érdemestanári karra, vendégekre felköszöntőt... Délután volt már, amikor a meghitt, kedves társaság szétoszlott, a vitézek elutaz­tak, hogy a tanultakat érvényesítsék. Én arra kérlek jő Istenem, hogy mi­kor >Reménykedő leikök a rétre ballag, Álmodva békét, munkát, ke­nyeret, Hajolj feléjük jósággal Iste­nem, Segitse őket gazdag nagy ke­zed !«, mert kalászhullató áldásodban hisznek, hbzoek a megtépett ma­gyarok. [T—ó.) Adományok a cserkész­zenekar javára A 225. számú „Petőfi" cserkész­csapat zenekara szoboszlói Kovács Béla, a 10. honvédgyalogezred kar­nagyának kiváló vezetésével egyre szebb eredményeket ér el a zene­tanulás terén. A nagy áldozattal meg­alakított zenekar éppen most van abban a stádiumban, hogy ujabb hangszerek beszerzésével teljesen ki lehessen fejleszteni. Sajnos, a mai nehéz anyagi viszonyok között a ve­zetőség minden erőfeszítése hiába­valónak bizonyul, az anyagiakat elő teremteni nem lehet. E nehéz helyzetbea most két jó­tékony egylet sietett a törekvő cser­készek segítségére s Szociális Misz­szió Társulat helyi szervezete 500 ezer, a Békéscsabai Ev. Nőegylet 300 ezer koroaát adott a zenekar céljaira. A nagylelkű adományokért a csa­pat parancsnoksága ezúton is kife­jezi hálás köszönetét. «•••••• mmmw*•••• iBimu «a»aBMN i*dMHiaacnHsn Móricz Zsigmond szerző-estje Válogatott közönség töltötte meg a városháza gyönyörű nagytermét, hogy meghallgassa Móricz Zsigmond felolvasását. A nagy iró, kinek ere­detisége, zamatos, hamisítatlan ma­gyarsága minden müvéből árad fe­lénk, egyéniségében is a törzsökös magyart, a magyarság elpusztíthatat­lan erejében bittel hivő, kedélyes, mélyen látó jó embert ismertette meg velünk, s ahogy elbeszélte megszállt területi élményeit, benyomásait, az apró megfigyelései, kedvenc alakjai, a magyar parasztok mélyen érző, a magyart végtelenül szerető szivének csillogó, aranyos derűjén keresztül ősi természetességükben álltak elénk. Akik féltek a nyers naturalista író moderneskedésétől, kellemesen csa­lódtak, mert finom, kedves, intim megnyilatkozását kapták helyette egy iró lelkének, gondolatvilágának ; drá­mai erejű, poétikus »Ámor és Psyche< részlete, aranyos humoru »Két ne­mes állat* cimü kis novellája az író közvetlen megkapó előadásában egé­szen meghódították a közönséget. A feleség, Simonyi Mária szavaló mű­vészete, mellyel ura poézisét szólal­tatta meg, a művészit még művé­szibbé tette s felejthetetlenné a szerző­estet. Jól esett, üditőleg hatott a nyugatosok, holnaposok hypermodern erőlködései közt ez az igazi magyar iró megnyilatkozása, akinek esze­járása, érzése, hangja egészen a miénk, édes mindnyájunké. Akik ed­dig müveit keresték, sőt azok is, akik nem keresték, az irót, a költőt meg­szerették, szivükbe zárták egészen. (i) HIREK Ezen a héten a Lőrinczy és Debreczeny gyógyszertárak tar­tanak éjjeli szolgálatot. — Az ev. Leányegyesület folyó hő 9 iki szerdai összejövetelén, dr. Szeberényi Gusztáv lelkész folytatja „Az evangelikus diakonissza mun­kájáról" tartott ismertetését. Ponto­san fél hétkor kezdjük. Elnökség. — Bolmányi Ferenc képkiálli­tása megnyílt. Nyitva minden dél előtt 10 órától 1 óráig, délután 3 órától fél 7-ig a Kulturpalotáoan. — Kölcsön a föszolgabiróknak autóvásárlásra. Békésmegye pél­dája nyomán most Zalamegye tör­vényhatósági bizottsága is helyt adott a főszolgabirák kérelmének és azok­nak a főszolgabiráknak, akik gép­kocsi beszerzését igazolják, az 1926. évi utiátalányuk kétszeres összegét kitevő 72.00U.0 0 korona kölcsönt megszavazott. A nyújtandó kölcsön kamatait a törvényhatóság két évea at magára vállalja s ezt a terhet a háztartási alap költségvetésén kívüli kamatjövedelmeiből fedezi. A kölcsön törlesztésére a főszolgabirák utiátalá­nyának felét negyedévenként levonják. — Magyar dalestéket rendez a Faluszövetség. A magyar zene és a magyar dal megkedveltetésére és propagálására a Faluszövetség tervbe vette, hogy az ország külön­böző községeiben é3 városaiban ma­gyar dalestéket rendez. E hangver­senyek méltóan fogják kiegészíteni a Faluszövetség népművelői és kultu­rális tevékenységét. A dal és a zene a nemzet egyik életfentartó pillére, melynek jelentősége a nyugatról be­származott gyökérnélküli orfeumdalok és jazz-bandok világában különösen fontos. A hangversenyek keretében fellépnek : az országos hírű Dezső Gábor dalköitő, Falus Margit opera­énekesnő, Teleky Sándor operaéne­kes stb. — Halálozás, Bari Ernő eleki adótiszt neje, szül. Klivinyi Margit, életének virágában költözött el az élők sorából. Temetése e hó ó-án volt Szegeden. Jegyezzen fiirdőrészvényt! — Szarvasi gazdaifjak bálja. A Szarvasi Gazdaifjuság Önképző­köre február hó 12-én, (szombaton) 8 órai kezdettel az Árpád szálló dísztermében zártkörű farsangi-bálat rendez. Belépődíj: személyenként 1 pengő 20 fillér. Páholy 6 személyre 10 pengő. Felülfizetéseket köszönet­tel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Meghívó kívánatra fel­mutatandó. Páholyjegyek az ifjúsági elnöknél kaphatók. — Tolvajbanda garázdálkodik a makói határban. Makóról je­lentik : Egy idő óta minden éjjel tömegesen történnek tolvajlások a makói határban levő tanyákon. Az alaposan megszervezett tolvajbanda egész tanyasorokat látogat meg min­den éjjel és ahova beteszi a lábát, nem marad meg se tyúk, se más baromfi a nyomában. A tanyai la­kosság éjszakai csendőr szolgálatot kér védelmül.

Next

/
Thumbnails
Contents