Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-02 / 26. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1927 február 2 xet jóra ez a sok import, pláne hogyhi az importált árunak kelle­metlen szaga is van. Gondolok itt a szegény makói hagymakereskedők kartelljére is, amelynek tagjait azzal ijesztik a budapesti tőzsdések, hogy egyptomból importált hagymát zudl tanak a nyakukbal Hegymát impor­tálni Magyarországra I Eddig csak francia parfőmöt importáltak ide sza gositónak, de hagymát egy ilyen agrárállambal Biztos vagyok benne, hogy Hámán Katóka sem ülne most a toloncházbsn. ha francia párfőm i nportáiásával foglalkozott volna I M. •ocm mmmttmmmm m Gazdasági kibontakozás Tegnapról * * * ÍRegint kezdik a hires szociálista képviselők a rendzavarást a parla­mentben. Még meg sem nyilt jófor­mán az uj or-zággyülés ü'ésszaka és őket máris rendre kellett utasítani mosdatlan szájuk miatt. Ugylátszik, igen hosszú volt a vakáció, nagyon elkanászosodtak otthon, vörös elv­barátaik köréhen és most, amikor egyszerre ismét emberek közé kerül­tek, nehezükre esik emberi módon viselkedni. * Pedig jó lesz, ha most elhallgat­nak, mert az uj országgyűlés olyan törvényjavaslat tárgyalásával kezdi meg munkáját, amelyikhez nekik vajmi kevés közük van. Hangoztatják kiváló vezetőink, hogy az ország­építő munka legnehezebb részén, az alapok lerakásán már tul vagyunk és most következik a tulajdonképpeni építés. Az alapok lerakása a szaná lási művelet volt, amelynek folyamán szobrokat ígértek a névtelen adó fizetőnek, sőt befejezte után a pénz­ügyminiszter, a miniszterelnök és maga a kormányzó is elismerését nyilvánította az adófizető polgárság áldozatkészségéért. Nos én azt hi­szem, nagyon méltányos és illedel­mes dolog volna, ha most, amikor az áldozatkészség eredményeinek fel használásáról lesz sző szépen elhall­gatnának és a sötét hittérbe húzód nának azok, akik mindig csak meg nem szolgált jogokat követeltek ettől az országtól, de az orizág terheinek viselésében sohasem vettek részt. * áz adóterhek csökkentéséről szól az a javaslat, amelyiket az uj ország­gyűlés legelsőnek vesz tárgyalás alá. íme, az első beváltott ígéret 1 Bud miniszter siet kijelölt és előttünk élő szóval is ismertetett utján előre. Ez a javaslat jelenti a várvavárt enybü letet az adófizetők milliói számára Bízunk az országgyűlés szorgalmá. ban és komolyságában, amely le győzve az obstruálók és gáncsos kodók ellenkező törekvéseit, hama rosan törvénnyé t9szi ezt a javasla­tot. Mert ne higyje ám senki, hogy ennek a nyilvánvalóan közérdekű javaslatnak nem lesznek ellenzői I Lesznek bizony I S ezt meg is ért­hetjük, ha elképzeljük, hogy az adó­terhek fokozatos, méltányos csökken tése és néhány milliárd hasznos be­ruházás hamarosan kiküszöböl min den gazdasági és szociális bajt és elcsitit, meggyógyít minden felhangzó panaszt. Az ország szorgalmas, dol gozó tömegei erre az állapotra vár­nak ugyan, de ha ez bekövetkezik, kenyerüket vesztik az uszító dema gógok, a patentirozott baloldali nép­boldogitók I Érthető tehát, ha ezek máris fészkelődnek. * Ez a fészkelődés importált szíverő silóból táplálkozik. A rádió Hámáa Katóka nevezetű hölgyikeről regéi szenzációs hírt, aki utazott Moszkva és Budapest között és mégpedig ve res ügyekben utazott. Ej. ej, nem ve A miniszterelnök beszédével, amely az uj képviselőház politikai életét megoyitotta, már napok óta foglal­kozik a sajtó. E hozzászólások túl­nyomó részének van egy közös jel­lemvonása : azt kutatja, ami nincs benne a miniszterelnök beszédében, ami viszont bent van, azt nem látja meg. A beszédnek több mint fele gaz­dasági kérdéseket ölel fel. Idevágó a tartalma íj, amidőn a földreformról vagy a pénzügyi kérdésekről szól, de akkor is, amidőa a közigazgatás, a közegészség, a kultura és a szo­ciális kérdések tömegeit érinti. A gazdasági kérdések tárgyalásánál lát­hatóan átlengte Bethien beszámoló ját a jogos önérzet megelégedése. Orvos ő, aki a beteg üteret vizsgálja, kötését megigazítja a lázas homlo­kon s rámutat az arcra, amely már kezdi visszanyerni természetes színét, rámutat az ország életnedveinek uj keringésére, a termelésnek uj, biztos alapokon való elhelyezkedésére. Öt év eredménye és története Beth len beszéde. A politika gyorsan fe­lejt s hajlandó ennek az öt eszten dőnek a sikerét ugy venni ma, mint magától értetődőt. Pedig a dolog nem volt ilyen egyszerű. A háború óta eltelt gazdasági fejlődés már a nem­zetek szövetségének é3 a népszövet­ségi kölcsönnek közbejötte előtt sza­kadatlan erőfeszítés képét mutatta. Ennek a modern hősi eposznak, amely egy egész nemzetet állított be a küzdelem terére, gazdasági téren több izgalmas jelenete és állomása volt Óriási nyomás alatt folyt éle tünk Bethlen miniszterelnöki-égének kezdetén. E nyomást érezte az állam és az egyesek egzisztenciája egyaránt. A külföldi kölcsön, amely a külföld bizalmának zsilipjét felnyitotta a mi javunkra, Bethlen elvitathatatlan ér­deme nemcsak azért, mert elernyedt gazdasági életünk mozgási szabad­sághoz és uj erőkifejtéshez jutott, hanem azért is, mert ezen a réven függesztenék fel az úgynevezett zá­logjogokat, amelyek Magyarország összes javait é3 jövedelmi forrásait kiszolgáltatták az antant kénye ked­vének. Bethlen munkája hárította el, il­letve odázta el a jobb belátás ide jére ezt a borzasztó fenyegetést és ezzel megindította az uj Magyaror­szág fejlődését. Bethlen munkájának kezdete folytonos küzdelem volt a pénz elértéktelenedésével. A drá gaiágí index 1923 januártól 1923. december végéig 385 ról 7.915 re növekedett, 1924 decemberében pe dig 23 466 al elérte a maxi numot. Most visszapillantva láthatjuk, hogy egy valóságos pénzügyi termelési vitus-táncban éltünk, a gazdasági lázrohamok sorozatában, amelyek felemésztettek nagy vagyonokat, ép­ugy mint szerény kis élettartaléko­kat. Bethlen megakasztotta ezt a rohanást az örvény felé, rendbe szedte a pénzt, közelebb vitt ben­nünket a péaznek és az árunak békebeli viszonylatához és ezzel le­hetővé tette legaiább a megélhetés­nek azt a minimumát, amiben most kezd már erőt gyűjteni az ország. íme nagy vonalakban az, amit erre nézve Bethlen beszéde elősorol. Először is megtörtént a földreform végrehajtásának első és legnehezebb része. Legnehezebb azért, mert a legtöbb egyéni érdeket érintette. Most következik, hogy ezt az ered­ményt pénzügyileg konzerváljuk és maradandóvá tegyük. Ez is súlyos feladat, de könnyebb azért, mert már összetett erőire, vállvetett munkára vár a megoldása. Bethlen ígéri, hogy a magyar földkérdésnek egy másik részéhez, a hitbizományok ügyéhez is hozzányúl a modem gaz­dasági csereforgalom szabadságának érvényesülése érdekében. Uj java­kat hoz igy keiingésbe, uj hitelala­pot teremt, de természetesen itt sem ugy> hogy elengedné a gyepiőt és áttérne a teljes feloldás és felbom­lás folyamatára. Ennek örülhetne a spekuláció, amely sokszor ölti fel a túlzott |demokratizmu3 álarcát, de szenvedhetnének emiatt a földhöz fűződő személyi, családi és nemzeti érdekek, s Bethlen soha sem volt a végletek embere, s reméljük, hogy itt is megfogja találni az élet kíván­ságai és lehetőségei közötti kompro­misszumot. Beszédének igen fontos alkotó ré­sze, hogy pénzügyi téren olyan szót mond ki, amit kormányoktól, pláne háború utáni és szanálással terhelt kormányoktól ritkán lehet hallani. Kijelenti, hogy nálunk rá kell térni az adók csökkentésére, mégpedig az ország és az állam érdekében. A kölcsönösségnek, a közös érdeknek ez a felfogása mutatja, hogy Bethlen nem tekinti a dolgozó polgárt ki­zsákmányolási alapul és olyan teher­viselőképességgel számol inkább, amely a további termelést és a to­vábbi adóalapot fogja biztosítani. Az állam kimélni szándékozik az adózót, hogy annak szolgáltatóképességét nagyobb biztossággal élvezhesse. Azt is megmondja Bethlen, hogy volta­képen mit ért e szolgáltatóképesség alatt f azt a biztos termelési ered­ményt, amely külföldi kereskedelmi mérlegünket javíthatja, pénzünk állan­dóságát biztosithatja és ezzel útját egyengeti olyan további külföldi hi­teleknek, amelyeknek olcsósága a termelés jövedelmezőségét elő tudja mozdítani. A bizalom biztosithatja a további építő munkát, az építő munka sikerét pedig a rendelkezésünkre álló ter­melési és forgalmi erők jobb kihasz­nálása. Itt mutatott rá a lecsapolás, a terményériékesités, a raktározás kérdísének megoldására és a kar­tellek ártalmas kinövéseinek meg­fékezésére. Mindez egy-egy munka­tér az orvoslás, a javítás, a munka szorgalmának fokozására és az ered­mény megvédelmezésére. Széchényi szerű uj elgondolás, uj országépités mozaik darabjai azok, amiket Bethlen beszéde felölelt. Igy, darabokban, részletek, összerakva ellenben a kormányzás tehetségével, öntudatosságával é3 bátorságával : egy hatalmas kép, ami az ország jövőjének képe. Arra kell törekedni, hogy a kormány munkafeladatainak és munkaprogramjának mozaik da­rabjaiból egész képat, egész élő valóságot tudjon alkotni. A tervek­ből igy lesz élet és valóság, amely az ország élete és valósága. HÍREK Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt pénteken reggel a szokott időben jelenik meg. Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Uj forgalmiadó ellenőrök. A pónzügyigazgató Fehér Gyulát és Galli Mihályt a békéscsabai for­galmiadő hivatalhoz próbaszolgála­tos ellenőröknek nevezte ki. — Teaest. A Békéscsabai MOVE sport egyesület szombaton, azaz 5 én este, 8 órai kezdettel a »Próféta« étterem helyiségében családias jel legü teaestét rendez. Műsor : Kollár Dezső magyar nótákat énekel, >Az őrült*, Petőfi Sándor költeménye, előadja Uhrin Endre. Tea után reg­gelig tánc. — A Békéscsabai Cséplőgép­tulajdonosok Szövetsége, folyó bó 6-án délután fél 3 órakor évi közgyűlést tart a Bárány vendéglő­ben, amely közgyűlésre minden kar­társat tisztelettel meghív az El­nökség. — Házasság. Feies Ferenc és Vámos Ilonka f. hó 5-én délután 4 órakor tartják esküvőjüket a ref. templomban. Minden külön értesítés helyett. — Spanyol vakáció az eleki is­kolákban. A járványos betegségre való tekintettel az eleki áll. elemi és áll. polg. fiúiskolákat január 31-től kezdve bezárták. — Spanyol Kondoroson. Kon­doroson a járványos betegség terjed. Az elöljáróság és az orvosok éberen őrködnek. Az elöljáróság a betegség elleni védekezésre hirdetményben fi­gyelmezteti a lakosságot. Felkérte a tanítóságot is az óvórendszabályok­nak iskoláikban való ismertetésére. A községi orvos, dr. Dezseő Antal tb. járásorvos, az iskolák mulasztói­ról hetenként kétszer kér jelentést. Az említett betegségben ezideig ha­lálozás nem történt.

Next

/
Thumbnails
Contents