Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-15 / 234. szám

Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 15. Péntek VII. évfolyam 234. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független Keresztény p o 1111 Ica 1 napilap A „Falu" Szövetség hivatalos lap fa Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelösszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A magyar nép „barátai" A falusi nép ujabban olyan „barátokkal" dicsekedhetik, akikről elmondhatja a közmondással: Uram, szabadíts meg tőlük ! Az uj barát, a szociáldemokrácia, a magántulajdon ismert ősi ellensége, amely most külön programmot dolgozott ki a falusi nép számára. Ez a programm aféle „ingváltás". Most, hogy nem tudni miféle politikai célokbol, falura készül a szociáldemokrácia, tisztát vesz fel s mint mondani szokás, öltözékét rendbe hozza. Ebben a programmban a szociáldemokrata párt ködment öltött, csizmát húzott, hogy a maszkirozás teljes legyen. A lenézett ,,uzsorásnak" és „parasztnak" titulált föld népe tehát belekerült a szociáldemokrácia számításába. Miután évek óta felhányja, hogy minden kulturális elmaradottságnak és drágításnak a föld népe az oka, a várost kiéhezteti, most fordit egyet a subán és sima hízelgő szavakkal próbál végigsétálni a falu főutcáján a felvégtől az alvégig. Hogy a bizalmat kiérdemelje és hogy őt a falu népe magavalósinak higyje, sürün sercint a programmban mindenfelé. Tele van vádaskodással. Sunyi szemével jobbra és balra sandit, hogy hol tudná szembefordítani egymással a magyarokat, hol tárnának neki ajtót, — esetleg ablakot is. Hiszen természetében van, hogy ha az ajtón kivetik, bemegy hozzád, jó vidéki, az ablakon is. Hol egy vetőgép helyett szállított varrógéppel, — hol egy világmegváltó eszmével. Az uj agitáció nem válogat a porták közt. A módosabbak kapuján ép Ugy próbálkozik, mint a faluvégi vályogviskók ajtaján. A föld józan népére, a kisgazdára, sőt a falusi cselédre vagy napszámosra egyaránt ki van vetve az uj programm hálója. Azonban erről a programmról, hogy hasonlattal éljünk, nyomban meg lehet állapítani, hogy — uraságoktól levetett. Egyszerűen kipróbálja sajátítani azt a mezőgazdasági programmot, amit olyanok dolgoztak ki, akik a falu gondolkozásához, érdekeihez, szükségleteihez, kívánságaihoz közelebb állnak, mint a központból leszalajtott agitátor, vagy renegát földműves, aki esetleg arra a szégyenteljes mesterségre adná magát, hogy a városi izgatók eszköze legyen. Amit a szocialisták programmja a népnek mond, az csak ebben a mesterkedésben ujsütetü, mert hosszú évek óta megvalósítás alatt álló programmja a kormánynak és az agrárszervezeteknek. Ezt a programmot a polgári oldalon még a legfeudálisabb nagybirtokosok is legjobb szándékkal, de a józan lehetőség egymásutánjával igyekeznek már megvalósítani. Csak egy ponton van eltérés a szociálista és a polgári földmives programm között. A polgári programm nyiltan hirdeti, hogy a magántulajdon szentségének elve alapján áll s akár 100 öl, akár 100 hold a telek vagy a birtok, ezt annak a tulajdonául ismeri el s annak a szabad rendelkezése alá veti, aki azt megszerezte és birtokolja. A szocialisták föld-programmja vigyázatlanul szólja el magát, amidőn azt mondja, hogy a magántulajdonnak — ezidő szerint — nem ellensége . . . Ezidő szerint! . . . Vagyis a magántulajdon elve csak addig maszlag a szocialista programmban, amig rá szükség van. Mihelyt megszűnik az .ezidőszerint", s el lehet dobni az álarcot, akkor ugy lehet csinálni, mint most Oroszországban, ahol a földmives földje „magántulajdon", de búzáját, sertését, csirkéjét, vaját, tojását külön 20 ezer főből álló, ágyukkal és lángszórókkal felszerelt rekviráló hadsereg szedi össze , . . Az orosz szovjet-egyetem Csajanoff nevü tanára éppen jókor tette most közzé tanulmányát egész Európa földmunkásainak és kisgazdáinak okulására! Elmondja, hogy Oroszországban községenként megalakult az „ellátatlanok tanácsa" és ez karhatalommal állapítja meg, melyik földmivesnél mennyi ennivaló hagyható meg. A föld tehát a népé — de az ennivaló a falu ádáz ellenségeié! És a megváltási ár? Amit az elszedett baromfiért, sertésért, gabonáért, tojásért fizetnek? Ez — Csajanoff ur vallomása szerint — 2 százaléka a piaci árnak, vagyis a mostani budapesti ár szerint számítva, éppen 6000 korona jár a búzáért mázsánkint Oroszországban ! ... Az orosz gazda kétszer válthatna jegyet érte a budapesti villamosra, sőt ha szakaszjeggyel utazna, akkor háromszor. A sertés, baromfi, tojás és tej ára ugyanilyen mértékben van megállapítva és ilyen bevételek mellett kénytelen az orosz paraszt az egyre sokasodó közterheket kifizetni. Még örülhet, hogy azért a szük porcióért, amit a falusi termelőnél meghagynak, nem kell fizetnie. Ez a programmpont az, amely nincs benne a magyar kormány és a magyar agrárképviseletek polgári programmjában. Ami pedig benne van, azt nem a szocialisták találták ki — de szeretnék most kisajátítani. A mezőgazdaság polgári programmja a teljes gazdasági szabadság elvén épült fel és forrása a polgárság emberséges szándékában van, amely szándék fokozatosan, de biztosan érvényesülni fog akkor is, ha azt a falu népére szemet vető bujtogatás hátráltatni próbálná. Ajánljuk a falu népének, jól nézze meg, hogy kik azok, akik neki programmot hirdetnek. A szavak, amelyeket a szocializmus programmja a polgári programmtól most kölcsönkért, üresen konganak, nem lévén bennük a közös érdekek és a közös jóakarat szándéka. Az a szándék pedig, ami ebben az ujsütetü programmban van, nem más, mint a falusi nép leigázásának terve, amiről a fönt emiitett Csajanoff-féle diadalmas beszámoló ugy emlékezik meg, mint az orosz szovjetberendezkedés vívmányáról. ítélt a Kúria a frankperben Budapest, okt. 14. A M. kir. Kúria ítélkező tanácsa dr. Ráth Zsigmond kúriai másodelnök elnökletével ma délelőtt tiz órakor hirdette ki Ítéletét a frankhamisitási perben. A Kúria annyiban másította meg a Tábla itéleiét, hogy Windischgraetz Lajos herceg büntetését 4 évi fegyházról 4 év börtönre változtatta át, Nádosy büntetését pedig 4 évi fegyházról 3 évi és 6 havi fegyházra szállította le. A többi vádlottak büntetését helybenhagyta. inniiiaHiMiiiHiuiiiiMiiiiiiniiuiiiiiiuiiuiiiiiiiianiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiHmiHNimiiiMiiii Füszerkereskedők mozgalma a záróra ellen Budapest, október 14. A füszerkereskedők országos egyesülete beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez, amelyben azt kérte, hogy a füszerüzletek éjjel-nappal nyitva lehessenek. Miután az alkalmazottak munkaideje 8 óra, éjszaka természetesen csak a főnökök dolgozhatnának az üzletben. Megkapja Békéscsaba a második külföldi kölcsönt A megyék kölcsönénél is kedvezőbbek a feltételek — i város könnyen elviseli, a közmunkák folytatása pedig megköveteli a kölcsön felvételét — A pénzügyminiszter leirata Békéscsaba, október 14. Fontos értesítést kapott Békéscsaba város a pénzügyminisztertől, amely szerint Békéscsaba városnak az ujabb külföldi kölcsönből 1,103.000 aranykorona felvételét engedélyezi. A város fejlődését és gazdasági egyensúlyát komolyan szivükön viselő polgároknak örömmel kell üdvözölniük ezt a nagyjelentőségű értesítést, mert amint a közlésből kitűnik, ennek a kölcsönnek a feltételei még a most felvett vármegyei kölcsön feltételeinél is kedvezőbbek 1 Ismeretes, hogy a városok első kölcsönüket 82-es árfolyamon, 7 és feles kamatlábbal kapták, ami százas árfolyamra átszámítva 945 százalékot jelent. A vármegyei kölcsön árfolyama 91, kamatlába 7 és fél, ami 100-ra átszámítva 8 25 százalék. Az uj városi kölcsönt 20 éves törlesztésre 7 százalékos kamattal 89-es árfolyamon folyósítják, ami 100-ra átszámítva csak 7'85 százalék, tehát jelentékenyen olcsóbb, mint a két fennebb emiitett kölcsön. A Speyer és Társa cég folyósítja ezt a kölcsönt is. Az igénylő városok között arányosan felosztott öszszegböl a Békéscsabára eső részt (egymillió és százháromezer aranykoronát) a miniszteri leirat szerint utcakövezésre és járdaépítésre, iskolák építésére, a gőzfürdő befejezésére és a közkórház kibővítésére lehet felhasználni. Ebből nyilvánvalóvá is válik a kölcsön igénybevételének közérdekű fontossága és sürgőssége. Ezeknek leiratban megjelölt munkálatoknak mindenike elodázhatatlanul fontos közszükséglet s egyrészt produktív jellegű befektetés, másrészt pedig már folyamatban levő közmunkák folytatása. Köztudomásu dolog, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között ezerszeresen fontos minden közmunka lehetőségének a biztosítása. Ezt az alkalmat tehát szociális szempontból sem szabad elszalasztania a városnak, mert most igazán kedvező, határozottan apszolut előnyös feltételek mellett biztosithat olyan közmunkákat, amelyekből hosszú évekre kiható reális haszna is származik. Bizonyos, hogy számolni kell a város teherbiróképességével. Itt azonban két nagy megnyugtatás bátoríthatja az illetékeseket: 1. Ennek a kölcsönnek a felvételét maga Bud János pénzügyminiszter, a takarékoskodás legfőbb hangoztató]a engedélyezte beható vizsgálódások és a kölcsön előnyösségéről való meggyőződése után. 2, Békéscsabának a háború végén 6 és félmillió aranykorona adóssága volt, amit könnyedén hevert ki, most pedig ezzel az ujjal együtt is mindössze csak 2 és fél millió lesz ! Felhívja a pénzügyminiszter leiratában a várost, hogy f. hó 18-ig okvetlenül határozzon a kölcsön felvétele ügyében, mert máskülönben hosszú ideig nem lesz módja ilyen előnyös kölcsönnel hozzájárulni a városok fejlődésének előmozdításához, A legreálisabb számvetés alapján mindenki csak helyeselheti ennek a kölcsönnek a felvételét, amely aránylag kicsiny összege mellett is óriási mértékben vinné előre Békéscsaba város legégetőbb szükségleteinek kielégülését.