Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-10 / 230. szám

Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 10. Vasárna p VII. évfolyam 230. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független AI keresztény p o 1 i t i ka i napilap hivatalos lapja Fal u" Szövetség Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyesszám ára Í OOO'K A sport (vk) Szokatlan szó vezércikk felett. Legalább is szokatlan egy politikai újság legelején. De hát ezúttal nem óhajtok politizálni, hanem minden politikával legalább is egyenlő prob­lémáról, a sportról szeretnék néhány szót szólni. Meggyőződésem, hogy a sport minden állam életében a legégetőbb, a legtöbb figyelmet érdemlő ügyek egyike. Mert a sportra, az egészsé­ges testedzésre tulajdonképen minden polgárnak szüksége van. Legfeljebb az egész idejüket szabadban töltő mezőgazdák, mezei munkások, pász­torok, gulyások, csikósok stb. nél­külözhetik a sportolást. De az ipari és irodai munkával foglalkozóknak, általában a zárt helyen élő emba­reknek szinte életszükségletük a rend­szeres testedzés. Mert az okosan és rendszeresen végzett sportolás a leg­biztosabb óvószer minden betegség, ragály ellen, ez teszi a testet leg­ellenállóbbá, legegészségesebbé. Éppen itt van a sport jelentősége. Tehát a sportnak sohasem lehet célja az uj rekordok felállítása, a primadonna-atléták nevelése, a szen­zációs versenyek rendezése. (Ezek mind csak természetes és szükséges eszközök a testedzés népszerűsíté­sére.) A sport célja az, hogy jól fel­épített, ruganyos izomzatú, erős szivü, egészséges tüdejü, az előrehaladott korban is tetterős nemzedéket neveljen. Ahol helyesen fogják fel a sport feladatát, ott el is érik ezt az ered­ményt. Csak egy pillantás az északi népekre (svéd, dán, norvég) s már meg is győződtünk róla, hogy a cél­tudatos és rendszeres tornázás egye­nesen csodát teremt Az embereket józanokká, erőssé, jókedvűvé, derűssé teszi. Az átlagos életkort jelentékenyen meghosszab­bítja, az aggságot elviselhetőbbé teszi s általában az egész nemzetet ujjá­szüli­Ezért örvendetes dolog az, hogy nálunk is mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a sport iránt. Leven­téink, atlétáink rendszeres gyakorlá­sának látása olyan jelenség, amely a legszebb reményekre jogosít a jö­vőt illetőleg. Van azonban a magyar sport­életnek sok súlyos nyavalyája is, amelyet ki kell mindenáron küszö bölnünk, ha nem akarjuk, hogy a testedzés egészen kivetkőzzék eredeti mivoltából s mellék, sőt veszedelmes vágányra terelődjék. Egyik legnagyobb hiba az, hogy nálunk kevesen fogják fel a sportot a maga való rendeltetése szerint. Rendszeres, mindennap végzett tor­náról alig hallunk. Nálunk még min­dig a versenyekre való trenirozást jelenti a sport s ép azért a gyakor­lásba csak a „tehetségeseket" veszik fel. Pedig sportolni mindenkinek kell, minél gyengébb testalkatú valaki, minél görnyedtebb, minél betegesebb, annál életbevágóbb számára a rend­szeres tornázás. Sport- és levente­egyesületeink tehát csak akkor tölt­hetik be igazán hivatásukat, ha nem a versenyzők számára tartanak egy­Elfogadta a miniszterelnök Rakovszky lemondását Budapest, október 9. A miniszterelnök Rakovszky Iván belügyminiszter lemondását elfo­gadta. Utódjára vonatkozólag még nem történt döntés, de minden jel arra vall, hogy a belügyminiszteri tárca vezetését egyelőre maga Bethlen István miniszterelnök veszi át ideiglenesen. A nemzetgyűlés munkarendjét a jövő héten teszik közzé. Vilmos császár visszatér Németországba Berlin, október 9. Vilmos császár a hollandi hatóságok utján állítólag már benyújtotta kérvényét a holland belügyminiszterhez, amelyben Hollandia területének elhagyására kért engedélyt. Vilmos császár barátai utján már az angol királyi udvarban is érdeklődött, hogy hogyan fogadná az angol kormány Németországba való visszatérésit. Angol és holland részről a visszatérésnek semmi akadálya nincs és a kérdés most már csak az, hogy milyen állás­pontot foglal a francia külügyminisztérium a visszatéréssel szemben. Kikötőt kap Magyarország az Adrián A szerbek Spalatót ajánlották fel magyar tengeri kikötőnek Budapest, október 9. Magyarország és Jugoszlávia nagy jelentőségű vasúti egyezményt köt. A jugoszláv kormány már arra is ajánlatot tett, hogy hajlandó Spalatót szabad kikötő céljaira rendelkezésre bocsájtani, ami által szabad kijárást kapnánk a tengerhez. A pengő Jelzésű rész­vények a tőzsdén Budapest, okt. 9. A tőzsdén a pengő részvényeket november kö­zepétől fogják jegyezni és a rész­vényeken az árfolyamot egyelőre koronaértékben is feltüntetik. Hazahozzák a sikkasztó Pálffyt Kolozsvár, okt. 9. Pálffy Sándort, a sikkasztó budapesti bankárt a kolozsvári hadbíróság most egy hó­napi fogházra ítélte tiltott határátlé­pés miatt. A büntetés, kitöltése után visszakerül az ügyászségre, ahol a budapesti ügyészség kérésére már folyamatba tették a kiadatási eljá­rást. Harminc nap be nem je­lentett politizálásért Orosháza, október 9. Az oros­házai járásbíróság 30 napi elzá­rásra és fejenként 2 millió korona pénzbüntetésre Ítélte Molnár Györ­gyöt, a földműves- és munkáspárt tótkomlósi pártelnökét és két tár­sát, mert a tótkomlósi munkásott­hon helyiségében ellenőrizetlen gyűléseket tartottak. Cseh repülők halálos zuhanása Rómában Róma, október 9. (Wolff.) A Róma melletti monlecellói repülő­téren tegnap a cseh aeroclub el­nöke műszerészével együtt 800 méter magasságból lezuhant. Mind­ketten szörnyethaltak. Sikkasztott, hogy leigya magát Budapest, október 9. Tegnap meg­jelent a főkapitányságon Lengyel Já­nosné, egy pénzügyi számtiszt fele­sége és bejelentette, hogy férje levelet hagyott hátra, amelyben azt irta, hogy hivatalos mulasztásai miatt meg­válik az élettől. Azonnal megindult az eljárás a terv megakadályozására. Csakhamar kiderült, hogy azalatt, amig az eltűnési osztályon megindult a nyomozás felkutatására, a főkapi­tányság másik részén egy cellában, kissé ittas állapotban már ott aludt az öngyilkosjelölt az egyik sarokban. Az történt ugyanis, hogy Lengyel ma reggel megjelent a főkapitányság Zrínyi-utcai kapujánál és az őrsze­mes rendőrt arra kérte, hogy állitsa öt elő, mert hivatalában 10 milliót sikkasztott. A pénz egyrészét csütör­tökről péntekre virradó éjjel elmu­latta és most eljött, hogy leülje bün­tetését. egy trénert, hanem ha a testnevelési vezető mindenkit tornásztat, aki csak akar tornászni, tekintet nélkül annak képességeire. Óriási veszedelme, csúf rákfenéje a magyar sportnak az is, hogy sport­primadonnákat nevel, akiket az egye­sületek dédelgetnek, sőt fizetnek ugy, hogy a sportnak célja nem a test harmonikus fejlesztése lesz, hanem a pénzszerzés. De távol vagyunk az ideális sport­élettől azért is, mert nálunk minden sportesemény ok az ivásra, nagy mulatásra. Pedig a rendszeres, az igazi értelemben vett sportolás nem tür semmiféle mértéktelenséget, annak természetes velejárója a józan élet, a mértékletesség, mindenekfelett pe­dig a szeszes italtól való tartóz­kodás. Nagy hiba azután az is, hogy a nagyközönség is hamisan fogja fel az ő szerepét a sporttal szemben. Nálunk mindenki szenzációra vágyik, ha sporttelepre megy. Nem tudnak az emberek az igazi sportban, a test ügyességében, erejében, az izmok pompás rugalmasságában gyönyör­ködni. Csak az a jól sikerült sport­nap, amely botránnyal végződött. Nálunk csak versenyt akarnak nézni az emberek, nem pedig spor­tolást. A verseny hevében egészen extázisba jönnek s ugy viselkednek, mint a nagy római cirkuszok romlott tömegei: vért, vagy legalább is csúfos vereséget akarnak látni. Végtelenül szomorú jelenség az, amikor a közönség nekimegy a játé­kosoknak, a játékot vezető birónak, akik önzetlenül szolgálják nyilvános­ság előtt való szereplésükkel a sport népszerűsítésének ügyét. Le kell ezekről a szégyenletes hibákról szokni. — Szeretnie kell a sportot a fiatalságnak azért, mert a rendszeres tornászás életképesebb, erősebb, egészségesebb, fegyelmezet­tebb nemzedéket teremt; de szeretnie kell azt mindenkinek és pedig nem ugy, mint amely a versenyek rende­zésével élvezetet szerez, hanem sze­retni kell ugy, mint azt a tevékeny­séget, amely közelebb hozza az em­bereket egymáshoz s igazibb, embe­rebb embereket nevel. •••••••••••••••••••••••••••••••••••• Hetvenkét hidat építenek Borsodban Miskolc, október 9, Borsodvárme­gye a külföldi kölcsönből 72 hidat épittett, több mint 13 milliárd költ­séggel. A terv szerint 1—2 év alatt eltűnnek a törvényhatósági utakról az eddigi rozoga és szinte életveszélyes hidak.

Next

/
Thumbnails
Contents