Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-07 / 278. szám

2 KörösviaéJc Békéscsaba, 1926. december 10. Szabad a magyar gabona ntja Svájcba Zürichi jelentés szerint a svájci nép népszavazással a gabonamono­pólium ellen határozott. Ezt a döntést a budapesti gabonapiacon nagy meg­elégedéssel fogadták, mert eszerint szabad lesz a magyar gabona és liszt bevitele a svájci piacra. dott a miniszter. Az élet küzdelem — mondta — ezt a gazdák tudhat ják legjobban, akik állandó harcban állanak a természettel. A namzet élete is állandó küzdés. A küzde­lemben sebeket is kaphat, beteg is lehet. Egy betegség után idő kell a gyógyuláshoz és semmit sem kell jobban kerülni, mint a visszaesést. Ki szolgálja jobban a nemzetet: akik gyógyítására igyekeznek, vagy akik vissza akarják a betegségbe dönteni ? Elégedetlenséget szítani könnyű, ellentétek élesztéséhez sem kell munka és fáradság. A nemzet­nek azonban megnyugvásra és össz­hangra kell törekednie. Ebben az összhangban benne kell lennie a munkásság­nak isi Világnézetek harca folyik a család, a haza, a vallás és magántulajdon sarkalatos elvei körül. A gazdák helye nem kétséges e harcban. Hi­szen a felforgató irány első áldozatai ismét ők lennének. A kormány e harcra való tekintettel éppen a gaz­dasági és kulturális megerősítést tűzte ki céljául. A stabil pénz már megvan s az uj pénz uj életet fog hozni. A harc a kormányra, sőt a nem­zetre nézve már eldőlt. A nemzet nagy többsége a józan alkotópolitika mellett döntött, még oly helyeken is, mint Salgótarján, amely a szociál­demokráciának azelőtt egyik főereje volt. De nem dőlt még el a harc Békéscsabára nézve. Nem hiheti, hogy a város választópolgársága, gazdasági helyzeténél és politikai adottságánál fogva a konzervatív és nemzeti gondolat őre, — a nemzet­köziség, a meddő ígérgetések és az osztályharc mellett döntene. Ezeset­ben maga vágná el maga előtt a boldogulás útját. Egységes frontra van szükség a felforgató törekvések ellen s ebből a frontból sohasem tudja kikapcsolni a munkásságot sem, mert ennek nem Ígéretek és csábitások kellenek, hanem munka és kenyér. Ezt pedig csak alkotó munka mellett kaphat. Erős és gaz­daságilag fejlett polgárság s az abba megértéssel belekapcsolódó munkás­ság: ez a célja. (Hosszas éljenzés.) Berthóty polgármester a tanyák népe nevében hálás köszönetet mon­dott a nagy elfoglaltságu miniszter­nek, amiért ide is elfáradt. A köz­igazgatásnak nagy gondot okoz a tanyák népének szükségleteit kielé­gíteni. Öröm és megnyugvás szá­mára, hogy a kormány segítségükre siet és a tanyavilág kulturáját és gazdasági helyzetét emeli. Kéri a miniszter támogatását a város veze­tőségének ezirányu terveinek és kö­telezettségeinek végrehajtásában. Ezt Bud miniszter a legkészségesebben helyezte kilátásba. Barátságos beszélgetéssel töltött még itt a miniszter egy kis időt, azután a szentmikiősi csárdához vo­nult kíséretével. A szentmiklósi pusztán Itt dr. Bartyik Mátyás segédlel­kész üdvözölte lelkes szavakkal, nagy néptömeg élén. Itt a város és falu viszonyáról beszélt igen érdekesen és nagy hatással Bud miniszter. Részéről igen egészséges alakulás­nak tartja, hogy a már egészen vá­rosi jellegű Csaba mellett nagykiter­jedésű földeken él a város lakossá­gának egy tekintélyes része. A város jelentékeny gazdasági erejének a föld az alapja. A tanyai lakosságnak éppen ezért megvannak a maga kü­lön érdemei. A kormány ezeket jól ismeri. A földreform is ez érdemek egyik elismerése. Minden ténykedésük alapja a kisemberek erősítése, mert a folyó szociális harcban a föld embereire kell elsősorban szá­mítani. A keleti veszedelem ellen erős, öntudatos, gazdaságilag meg­alapozott polgárságot kell kiépíteni, ebben mindig benne van a nemzeti alapon álló munkásság is. A polgári társadalmat mindig a vagyonnál tá­madják meg. ö a maga részéről a tőke elleni harcra sohasem kapható. Csak kinövéseit kell lenyesni, tőke nélkül nincs termelés. A föld is tőke. Nem érti, hogy Csaba népe, mely oda van e röghöz kötve, hogy en­gedhette magát téveszméktől félre­vezettetni. A lefolyt nagy válságban a nemzet megtette a kötelességét, most már a gazdasági erősödés, a vagyongyűjtés ideje jön. Ezt csak egyetértő nemzeti munkával és nem ellentétek és elégedetlenség szitásá­val lehet elérni. Lelkes éljenzés zúgott fel a mi­niszter beszéde után s ennek elcsi­tultával Gajda Béla szólt a folyton növekedő tömeghez. Rámutatott a szembenálló két front irányelveire. Kifejtette, mit jelent Békéscsaba vá­rosának jól felfogott, becsületes ér­dekében a pénteken történő döntés. Emlékeztette a hallgatóságot a közel­múlt keserves tapasztalataira, rámu­tatott az ellentábor frivol játékára a jelszavakkal s felhívta a választókat, hogy tegyenek bátor és messze­hangzó hitvallást a polgári és nem­zeti gondolat mellett s igyekezzenek a talán még mindig térelygőket is meggyőzni. Lendületes, helyenként derűs szavait zajos helyesléssel fo­gadták. Innen a városba visszatérve, a Fiume szállóba tért be a miniszter és kísérete rövid ebédre. A fényesi tanyákon Ebéd után Fényesre vonult a me­net. Itt az elemi iskolában Timkó György tanító igen formás, ügyes beszéddel fogadta a magas vendéget. Bud miniszter a szép számban össze­jött választóknak a munka nemzeti fontosságáról beszélt. Egyént épp ugy, mint nemzetet csak a munka vihet előre. Mindenki teljesítse a maga helyén kötelességét s akkor előbbre viszi nemzetét. Az építész elkészíti a munka terveit, de meg­építeni a munkások építik meg a házat. A nemzeti munkánál is igy van. Hiába terveznek a vezetők, ha nincsenek munkások, akik végre­hajtsák. A nemzeti gondolatot semmi munkából kikapcsolni nem lehet Enélkül elpusztul a nemzet. Csalóka ámítások és ígérgetések nem viszik előre a nemzetet. Ezt ma már min­denki tudja. A nagy többség már igy ítélkezett a mostani választási küzdelemben. Ember és ember közt csak munkája szerint van különbség. Mindnyájunk célja közös. Gazdasági újjászületés előtt állunk. De ezt igér getésekkel nem lehet elérni. Az igé- ' retek már egyszer tönkretették ezt az országot. A szocializmust ő nem becsüli le, de felveszi vele a harcot, mert Oroszország már elbukott a szocializmussal. A munkásságnak meg kell értenie, hogy boldogulását csak a polgári társadalom­mal együtt érheti el, vagy sehogyse! A kormány mznkaalkalmakat adott a munkásoknak s ezt a jövőben még inkább fokozza. A józan munkásság már meg is találta a helyes utat. Kitér a fényesi viszonyokra. Tudja, hogy a valamikor virágzó szőlő­ültetvények helyét ma állandó viz­veszély fenyegeti. Ezen segiteni fog­nak. Addig is revizíó alá veszi — a válasz­tástól függetlenül — a szen­vedett vizkárok ügyét. Ezt és mindent, amit mond, szá­mon kérhetik töle öt év múlva az utolsó betűig. Ő és a kormány állni fogja szavát. Berthóty polgármester köszönetét fejezi ki a kilátásba helyezett segít­ségért, ármentesitő intézkedések na­gyon szükségesek e határrészen, Bud miniszter megismételve igé rétét, a legnagyobb elismeréssel em­lékezett meg a város vezetőségének minden irányban kiterjedő gondos­ságáról, mire a jelenlevők lelkesen megéljenezték Berthóty polgármestert. A Nagyrétben A natrvréti közs iskola (Benczúr féle iskola) volt a végső állomása a miniszternek, ahová a Nagyrétről, Vandhátról és Sikkonyból nagy tö­megben gyűltek össze érdeklődők, egészen megtöltötték az iskola udva­rát. Benczúr Lajos igazgató benső­séges üdvözlő szavaira Bud miniszter igy válaszolt: „A képviselőjelölt nehés helyzetben van: hogy fogja meg széles nép­tömegek lelkét. Legtöbben ígérgeté­sekkel teszik ezt. ó délibábokai nem fest. Az igéret szerinte váltó, ha nem tudjuk beváltani, — hamis váltó. Nem igér tehát, — hanem dolgozik s munkát kér mástól is, mindenkitől. Mindenki a nemzet munkása. A való életre kell dolgozni, nem fantaz­magóriákat kergetni. Eltüntetni az elégedetlenséget, nem szítani. Egy tégla minden munka az építésben, de nem mindsgy, hogy miként rak­juk le. Az uj Magyarországnak ujabb ezerévig állnia kell. As ország min­dig bástya volt Kelet és Nyugat közt. Ma is az. A keleti veszedelmen már átment az ország, mégegyszer bele­esni halálos lenne Forradalmak nem viszik előre az országot. A szóciáliz­musnak is nem forradalmak utján, hanem a természetes evolúcióval kellene dolgozni, együtt a polgári társadalommal. Igy nem lesz különb­ség munkás és munkás közt. A mun­kásnak munkaalkalom kell. Őt is erősíteni kell, erős társadalmi réte­gek ^ellett nincs ereje a felforgató törekvéseknek. A kormány ezirányu intézkedéseit és terveit ismertetve ki­jelenti, hogy őt egyénileg nem ér­dekli a választás, neki már van egy­hangú mandátnma, nem is igen sze­reti a nagypolitikát. A választás Békéscsabára nagyfontosságú. A város valósággal a sorsa fölött dönt azzal, hogy melyik zászló mellé áll. Ö nem kételkedik benne, hogy Csaba józan népe vele együtt fog dolgozni önmagáért, családjáért, a városért és a nemzetért. A miniszter beszédét sokszor sza­kította meg a hatalmas tömeg lelkes tüntetése, amely mindvégig tartott, amig Berthóty polgármester záró­szavaival véget nem ért a gyűlés. A polgármesternél tett rövid láto­gatás után az állomásra hajtatott a miniszter, ahol még igen élénk eszmecserét folytatott a nagyszámban megjelent vezetőférfiakkal, gazdákkal, iparosokkal stb., majd szives bucsut véve, a gyorsvonattal elutazott. Ez a nap dr. Bud János békés­csabai diadalának ujabb kiegészítője •olt s bizonysága annak, hogy a tanyai nép, mint a városi polgárság is. egybaogu lelkesedéssel áll dr, Bud János zászlója mellett. Zürichben a magyar koronát 72-60-al jegyezték lesz a kereskedelmi alkalmazottak a városi Vigadó összes termeiben !

Next

/
Thumbnails
Contents