Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-30 / 272. szám

Békéscsaba. 1926 november 297 Körösvidélc 3 jelen költségvetési évben pedig 143 millió aranykoronát, összesen tehát 380 millió aranykoronát fordítottunk beruházásokra. Ez papirkoronában 5 billiónál is többet tesz ki s olyan összeg, amelyre annakidején gondolni sem mertünk. Nézzük meg, hogy hova fordito*,tuk ezeket az összegeket ? Útépítésre 26 millió aranykoronát fordítottunk, mert a gazdasági életnek elengedhetetlen feltétele a jó ut és éppen ezért járultunk hozzá a vármegyék kölcsönéhez is. Sokszor hallom azt a szemrehányást, hogy túlságosan előtérbe tolom az agrár érdekeket. Ma azt látom, hogy az a gondolat, amelyet képviselek, közhellyé válik éj ma az iparos és kereskedő ugyanazt vallja, amit én, t. i., hogy ha az országot gazdaságilag meg akarjuk erősíteni, a magyar földhöz keli fordulnunk. Ennek erejét kell felszínre hoznunk, mert csak erre támaszkodhatik a magyar ipar és a kereskedelem is. Amikor azt láttam, hogy 1200 községnek nem volt tenyészállata, támogattam a beszerzésben a földmiveiésügyi minisztert, mint mindig, amikor arról volt szó, hogy a mezőgazdasági termelést előmozdítsuk. Huszonhét millió aranykoronát adtunk ki erre a célra. Látva a hiteléletnek teljes ziláltságát, ugy a mezőgazdasági, mint ipari társadalomnak segítségére siettünk és megteremtettük azokat a hitelszerveket, amelyek a kisexisztenciak érdekeit szolgálják. Megvolt ennek a jótékony hatása. Igaz, hogy majdnem negyvenmillió aranykoronát fordítottunk erre a célra, de csak azt sajnálom, hogy többet nem tudtunk fordítani. Amikor láttuk, hogy óriási területek kerültek víz alá, felkaroltuk a vizitársulatok ügyét és hozzájárultunk a dunavölgyi csatorna építéséhez, most pedig a Tisza mentén egy másik csatorna építéséről tárgyalunk. Kérdem, mivel szolgálhatjuk jobban a nemzet gazdasági érdikeit, mint azzal, ha százezer holdakra menő területet mentesítünk az árvizveszedelemtől és teszünk ismét termőterületté. Erre a célra is negyven millió aranykoronát fordítottunk. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötőre 17 millió aranykoronát, az államvasutak üzemének rendbehozatalára pedig 70 millió aranykoronát fordítottunk, és 39 millió aranykoronát költöttünk a póstaforgalom rendbehozatalára. És ha nerdezik, hogy hol van a kormány szociálpolitikája, kérdem, nem mi karoltuk-e fel a lakásépítkezések ügyét ? Nem mi induouuk meg Budapesten és vidéken is a lakásépítkezést? Tuenhétmillió aranykoronát fordítottunk körházaink felszerelésének rendoehozaiaiara. És kötelességünk ezzel a jövőben is intenziven foglalkozni, mert semmi sem szolgálja annyira a nemzet érdekeit, mint az, ha a társadalom egészségügyi viszonyait javítjuk. Már töobször ramutattam arra, hogy bele keli kapcsolódnunk a vilaggazdaságoa és fel kell vennünk a versenyt s ezért fokoznunk kell a termelést. A kormánynak kötelessége e szempontból, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nep kulturaját emelje és itt rámutatok arra a 700 tanyai iskolára, amelyet ezen a nyáron nyitott meg a kultuszminiszter és arra az ezer iskolára, amelyet a jövő nyáron fog megnyitni. Földmivesiskoiakat s ku;onoöző ipari szakiskolákat fogunk építeni s ha meglesz a szükséges műveltségi színvonal, nyugodt lélekkel fogunk beleilleszkedni a világversenybe, mert a magyar és kéz meg fogja mutatni, hogy mit tud alkotni és teremteni. Adókönnyítések A nemzet megmutatta a maga áldozatkészségét, megteremtettük az alapot és most kötelességünk tovább építeni ezen az alapon. Abban a pillanatban, amikor az államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése nélkül enyhíteni lehet az adóterheken, ezt kötelességünk keresztülvinni. De ismételten hangsúlyozom, hogy olyan politika, amely az egyik oldalon minden követelést elfogad, a másik oldalon pedig minden adót el akar törölni, vagy le akar szállítani, nincs és soha nem is lehet. Ezzel meg lehet téveszteni a tömegeket, tőlem azonban ne várják, bogy olyan Ígéreteket tegyek, amelyekről tudom, hogy nem valósithatók meg soha. Ezt nem tudnám lelkiismeretemmel összeegyeztetni. Éa csak egyet ígérek: azt, hogy ebben a tekintetben minden alkalmat fel fogunk használni. Most is, amikor a kormány azt látta, hogy meg van rá a lehetőség, törvényjavaslatot nyújtott be az adók csökkentéséről. És az uj országgyűlésnek ezt a javaslatot kell legelőször letárgyalnia. A tárgyi és hozadéki adókat progresszív alapon megoldani sehol nem lehet, a személyes természetű adók pedig, a jövedelmi vagy a kereseti adó sehol sem annyira progresszív, mint nálunk. Visszaállítottam az uj házak adómentessegét, de a legközelebbi 3 évben meg sokkal erősebb házadómentességet adok, sőt aki a következő barom esztendőben fog építeni, azt nemcsak az állami, de minden egyéb adótól is mentesíteni fogom és a tatarozási kedvezményt is további egy esztendőre fent Kívánom tartani. Ezzel az építkezést akarom fellendíteni, amellyel negyven iparnas es a hozzatartozo munkásságnak adunk munkaalkalmat. Az adoadimnmtracióiol ne varjuk azt, hogy marói-holnapra teljesen megjavuljon, de bármilyen panasszal fordult eddig is bárki hozzám, nálam mindig nyílt ajtóra talált. E téren meg a szociáldemokraták is elismerten, hogy megtettük a magunk kötelességét. A szociális szempontok késztettek arra, hogy a kereseti adónál a létminimumot 2400 aranykoronáról 720 peugore emeljem fel. Nagyon sok panasz hallatszik a forgalmi adóval kupcsolatoan. Kezdeuoi fogva arra törekszem, hogy a mutatkozo visszásságokat kiegyenlítsem. Rendezni fogom az ataiany kérdését, mégpedig ugy, hogy egy évre, vagy hosszabb időre nem bántom senkinek a megállapított átalanyat s azzal sem loródöm, ha közben meg is erősödik, mert ez biztosíték nekem a jövőben a jó adózásra. Bar sokmillió aranykorona bevételről keli iemondanom, törölni fogom a kenyér forgalmi adóját és a lisztnél is csak egyszer fogjuk a 2 százalékos forgalmtadót beszedni. Változtatni kívánok a fényűzési adó rendszerén is. Csak az igazi fényűzésre kívánom fenntartani az adot, másrészt pedig lemersekelem és százalékos fokozatos kulcsot alkalmazok, ami ugy az ipaiosokat, mint a kereskedőket es a fogyasztókat is meg fogja nyugtatni. Minden erővel a vagyon konzerválására kell törekednünk s éppen ezért felére szállítom le az örökösödési illetéket, a határt pedig 5000 aranykoronáról 50.000 pengőre emelem fel. Nem akarom a mai színvonalon fenntartani azokat az illetékeket sem, amelyek megterhelik a szerződéseket és vissza akarom állítani e téren a békebeli állapotot. Rendet kívánok teremteni a végrehajtások és büntetések körül is. Törölni fogom mindazt, ami az inflációs korszakból vaió. Nem elég azonban, ha csak az állam teszi meg a kötelességét s ezért kívánja a kormány bírálat alá venni minden köztestület gazdálkodását is, hogy má3 irányban tul ne nyomorgassák a közterhek a polgárságot. Minden vonalon bevezetjük a közmunkaváltság csökkentését és ezzel ismét lényegesen könnyitünk az adózó polgárok terhein i termelés politikája Minden alkalommal hirdetem, hogy minden erőnkkel törekednünk kell a termelés fokozására, amit ugy értek, hogy mindenbői ki kall vennünk minden erőt. Minden eszközt fel kell használnunk ezen a téren s a legfontosabb a piacok megteremtése. Nem értem meg azt a vadat, mintha a kormánynak a kereskedelem mostohagyermeke volna. Mi voltunk az elsők, akik a nemzetközi konferenciákon a kereskedelmi szorződések szükségességét hangoztattuk és soha sem fog rajtunk múlni, hogy kereskedelmi szerződést kössünK, mert tudjuk azt, hogy egy nemzet sem élhet elzárkózottságban s a nemzetek között ismét fel kell venni azt a szabadforgalmat, amely a régi időket jellemezte. Felesleges aidozatokt azonban nem hozhatunk. Szükséges a termelésnek az egész vonaion való támogatása és szívesen támogatok minden olyan törekvést, amely növeli a termelő erőket. Nem fogok késlekedni ezen a terén még akkor sem, ha az állam részéről ez aldozatokat igényel, csak lássam az eredményeket. Olyan merlegre van szükségünk, amely szilárd, mert ez vezet a termelésnek minden oldalon való megerősitesere. Takarékosság Itt kell megemlítenem a takarékosságot. Kigúnyoltak, amikor erről beszeltem. Azt mondták, a selyernharisayat kifogásoltam. Pedig meg. győzodesem szerint is kell a fényűzés egy bizonyos mertekig, mert hozzátartozik a társadalom fejlődéséhez, de nem szabad tuloznunk 1 Érezze mindenki azt, hogy sokKai nagyobb erő van megtakarított filléreiben s abban, ha penzevel azoknak a polgártársainak segítségére megy, akik tőkével nem rendelkeznek. Én biztos vagyok aboan, hogy ha fillerbe foguuk majd szamoini, ismét megnövekszik mindenkiben hihetetlen módon a takarékosság. Hitelpolitikám tengelyévé kezdettől fogva a hitelkérdést tettem. Már Széchenyi azt nirdette, hogy a nemzet csak öttel utjanboldogulhat. Sajnos, akkor nem ismerték tel ennek a kérdésnek fontosságát, pedig nem volt akkor tőkeniany. Ma már mindenki tudja ezt, de viszont hiányzik a tőke. Minden eszközt és alkalmat felhasználok kamatpolitikám érvényesítésére. Legjobban szeretnem, ha a társadalom minden retegeoen atmennénk a váltókólcsönre. Tudom, hogy ezt nehéz bevezetni és bizonyos irtózás van vele szemben. Olyan hitelformán töröm a fejemet, (es ezt rövid idő alatt meg is valósítom) hogy mindenkinek meg legyen a lenetősége arra, űogy 5—10 eves hitelt vehessen fei a mai viszonyok között elfogadható kamat mellett, amely minden költséget beleszámítva, a 9 százalékot meg nem haladja. Poglalkozom az ipari hitelek kérdésével is, mégpedig különböző typusokkal, hogy a kisipar is épp ugy megtalálja a maga hiteligényeinek kielégítését az O. K- H. keretén belül, mint a gazdaközönség. A következő öt év A kormány a jövőben folytatni kívánja a hasznos beruházásokat, hogy a közmunkák utján keresethez juttassa a lakosságot s azt hiszem, hogy a beruházások kedvező hatása a jövőben fokozódni fog s meghozza a maga gyümölcsét. A következő öt év alatt még egy nehéz kérdéssel kell foglalkozni. Be kell fejezni már a földreformot s ezzel kapcsolatban nehéz feladat lesz annak pénzügyi részéről gondoskodni. A házhelyek kérdésével is foglalkozom. Eddig 200,000 házhelyet osztottak ki s igen sokan vannak, akik nem rendelkeznek az építéshez szükséges összeggel. A kormány programmjába vette ennek a kérdésnek megoldását, mert nemzeti érdeket lát abban, hogy azoknak, akik házhelyhez jutottak, családi otthonuk is legyen, hogy biztos és nyugodt pillérei legyenek a nemzetnek. Ma már 18 millió aranykorona áll e célra rendelkezésre. Ezt az akciót éveken át kell folytatni s remélem, hogy nemsokára jelentkezni fog az eredménye. Egy nemzeti társadalom akkor ellenállóképes, ha annak minden rétege megfelelően ki van képződve. Rá keli mutatnom arra, hogy mily nagy érdekek fűződnek a ktsexisztenciák megerősödéséhez, hiszen ebből az osztályból kell kiképződnie idővel a középosztálynak. Ma azonban, mikor' a nemzet ilyen sorsra jutott, nem várhatunk addig, amig uj középosztály fog kialakulni. Nekünk a középosztályt támogatni és erősítenünk kell, mert csak az a társadalom erős, amely az egyik oldalon egyesíti magában a gazdaságilag megerősitett exisztenciákat, a másik oldalon pedig a szeilemi intelligenciát, sot össze kell e kettőt kapcsolni. Senki sem mondhatja azt, hogy nem voltam barátja a tisztviselői karnak. Nem vártam a választásokra, hanem felhasználtam az első alkalmat, hogy segítsek helyzetükön. A jövő szempontjából is csak azt mondhatom, hogy a tisztviselői kar biztosan számithat arra, hogy amint meglesz az alkalom, nem fogok késlekedni a tisztviselökerdés megoldásával. Nyugodtan, türelemmel várjanak, a muitban sem kellett erre biztatni. Meg kell várnunk a gazdasági élet természetes tejlődésének jelentkezését (nem hosszú időt értek ezalatt) es akkor ismételten foglalkozhatunk ugy a tisztviselők, mint a nyugdijasok kérdésének megoldásával, fokozatos megoldás lesz ezen a téren is, mint minden téren, de a harmóniát meg kell teremteni, mert a nemzet csak logikusan kidolgozott programm szerint fejlődhet. A tisztviselőkar nagyon szépen viselte nehéz sorsát, s különösen a nyugdijasok küzdöttek a megelhetés nehézségeivel. Senki sem kívánhatja azt, aki becsüli a munka értékét, hogy ez a helyzet megmaradjon, mert jó közigazgatásra mindenkinek szüksége vaj, ez pedig csak megfelelően dotált tisztviselőkarral lehetséges.