Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-06 / 226. szám

Körösvidék 2 Magyarország tizet Angliának Budapest, október 5. A háború előtti angol adósságokra Magyarország ebben az évben 500,000 fontot fizetett és 1932-ig teljesen kifizeti a hátralevő tartozást. A kútba ölte magát A „Körösvidék" munkatársa jelenti : Id. Bálint Sándor gyulavári lakos földmives öngyilkossági szándékból október 1-én éjjel a kútba ugrott és meghalt. Az esetre vonatkozólag a csendőrőrs a megejtett nyomozás alapján megállapította, hogy id. Bálint Sándornak, aki már régebbi idő óla beteg (körülbelül 2 éve) betegsége az utóbbi időben súlyosbodott. Hozzátartozóinak állandóan panaszkodott Bálint s olyasmiket mondott még a szomszédok előtt is, hogy nagy fájdalmai vannak s nem bírja sokáig. A kérdéses időben éjjel felöltözött s kiment. Amire felesége 1 óra körül felébredt, férje már nem volt a szobában, várt rá egy darabig, de mikor már nem jött, felköltötte a házban lakó leányát és vejét, akik szintén keresni kezdték kamarában, padláson, kertben, míg végre egyszer valamelyiküknek feltűnt, hogy a kut gémje fent van a vederrel. Az volt a gyanú, hogy csak a kútba ugorhatott s azonnal a szomszédokhoz fordultak segítségért, akik megérkezve egy tüzoltólétrával és tűzoltó-horoggal, keresni kezdték Bálintot. A legérdekesebb a dologban az, hogy az öngyilkos nem fejjel ugrott a kútba, hanem lábbal ereszkedett a 7 méteres mélységbe, melyben körülbelül három méter mély víz van s ott a kut délnyugati írában talpon .állva meg is találták. Mikor kihúzták, már nem volt benne élet. Miután rajta külerőszak nyomai nem voltak láthatók, a temetésre az ügyészség megadta az engedélyt. •••••••••••••••••••••••••••• Agyonnyomták a répás kocsik Halálos szerencsétlenség Ujkigyóson A „Körösvidék" munkatársa jelenti : Az ókigyósi uradalomból (Nagymajorból) a kitermelt cukorrépát az ujkigyósi MÁV állomásra az uradalom gazdasági vasutján szállítják ki, amely szállításhoz a mozdonyt, kocsikat, mozdonyvezetőt, fűtőt és kocsifékezőt a sarkadi cukorgyár bocsájtotta rendelkezésére az uradalomnak. Október hó 1-én is répával volt megrakva több kocsi, melyet a mozdony maga előtt tolt egész az ujkigyósi állomásig. Juhász Károly vonatfékező a legelői haladó és répával megrakott kocsi tetején ült s mikor a vonat az ujkigyósi MAV állomás bejárati váltójához ért, a mozgó vonatról a haladás irányában leugrott, azonban olyan szerencsétlenül, hogy a kocsi alól a középen kinyúló ütközővasra egyik lábával rálépett, a másik lábával pedig a sinvas közé ugrott s igy a sinvasak között négykézlábra esett ugy, hogy az utána haladó kocsi alsó része, mely a vasúti talpfától körülbelül 35 cm. magasságra van, esés közben megütötte s maga alá göngyölítette. Mire a vonatot meg tudták állítani, két kocsi már keresztül ment rajta ugy, hogy a kocsik körülbelül 10 méterre vonszolták magukkal a szerencsétlenül járt Juhász fékezőt. Amint a vonat megállott, több munkás azonnal megmentésére indult. A JL. kocsik alól kiemelték, de már akkor alig lélegzett s néhány perc múlva sérülésébe belehalt. A helyszínére kihívott dr. Borsodi Miksa községi orvos a hullát megvizsgálta s megállapította, hogy a Budapest, október 5. Rakovszky Iván belügyminiszter lemondásának hirét mindenütt osztatlan sajnálkozással fogadták, ahol ismerték Rakovszky Iván működését. Nemcsak a politikai körök, hanem az egész nemzeti felfogású társadalom is. A magyar politikai élet súlyos vesztesége lenne a belügyminiszter távozása, mert a belügyminiszteri tárca élén eltöltött hosszú idők során bebizonyította a belügyminiszter, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is szolgálja a nemBékésvármegye törvényhatósági bizottsága, amint már jelentettük, őszi rendes közgyűlését október hó 14 én (csütörtök) délelőtt 9 órakor tartja, amelynek 120 pontból álló tárgysorozatán az alábbi érdekesebb ügyek szerepelnek. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és folyó évi május havi rendes közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. A vármegye 1927. évi háztartási költségvetése. A vármegye által felveendő külföldi kölcsönre és elhelyezésére vonatkozó alispáni előterjesztés. A vármegyei házipénztár 1921., 1922. és 1923. évi háztartási zárószámadásai. A vármegye közúti pénztár 1923. évi zárószámadása. A választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltése céljából intézkedés. A vármegyei központi választmány újjáalakítása. A belügyminiszter leirata arról, hogy a minisztertanács a vármegye alispánjának és tiszti főorvosának visszatartását nem engedélyezte, mert azt a közszolgálat érdekéből nem tartja szükségesnek. Kereskedelemügyi miniszter rendelete a vármegye részére engedélyezett 500 milliós útépítési kölcsön tárgyában. Fejérvármegye körirata az iránt, hogy a községek a vármegyei szükségletek fedezéséhez való hozzájárulások céljaira külön községi pótadót vethessenek ki. Tolnamegye körirata az „Egyke" elleni védekezés. Doboz község és a járási utibizottság kérelme a doboz—sarkadi vicinális ut törvényhatósági kezelésbe vétele és kikövezése tárgyában. Az Országos Vitézi Szék kérelme az Örkényi gazdasági iskolájára vármegyei alapítvány létesítése iránt. A bucsatelepi és gádorosi ref. egyházközségek kérelme anyagi támogatás iránt. A szentetornyai ág. ev. egyház templomépitési segély iránti kérelme. Nagyecsed községben felállítandó Rákóczi emlékmű anyagi támogatása iránt beadott kérelem. A Mohácson létesítendő fogadalmi templom építéséhez való hozzájárulás. A békéssámsoni ref. egyház kérelme anyagi támogatás iránt. Nagyszénás községben a hivatalos halál oka belső elvérzés volt. A vizsgálat megindult abban az irányban, terhel-e valakit felelősség, azonban megállapították, bogy Juhász fékező saját vigyázatlanságának áldozata. zeti felfogású keresztény politikát. Vállalta ezt a politikát akkor is, amikor a nemzetgyűlés radikális szárnya a legkíméletlenebb támadásokkal akarta eltéríteni a követett útról. A belügyminiszteri tárca betöltését illetően már sok név került önkényes kombinációba, de a legvalószínűbb megoldásnak az látszik, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök veszi át egyelőre a belügyminisztérium vezetését és a végleges döntésre csak később, a nemzetgyűlés összehívása után kerül sor. órák megállapítása és az ellene beadott fellebbezés. Orosháza község határozata, az országos földbirtokrendező bíróság által neki juttatott legelőről való le mondás ügyében és az ellene beadott fellebbezés. Qyula város határozata, a forgalmasabb utcáknak kőburkolattal való ellátása ügyében és a határozat ellen beadott fellebbezés. Békés község ujabb határozata az u. n. Dübögő épület bérleteinek meghosszabbítása tárgyában és az ellene beadott fellebbezés. Békéscsaba városnak Pataki Szilárdné özvegyi ellátása ügyében hozott határozata és az ellene beadott fellebbezés. Békés községben a gyalogkézbesitők Iótartási átalány megállapítása iránt előterjesztett kérelmet visszautasító képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezés. A tótkomlósi polgári iskola felépítésére szükséges kölcsön felvétele és az ellene beadott fellebbezés. Endrőd községnek a róm. kat. iskolák fenntartásához való hozzájárulást megtagadó határozata ellen beadott fellebbezés. Békés községnek az ottani bérház üzlethelyiségeinek bérbeadása tárgyában hozott határozata és az ellene beadott fellebbezés. Orosháza községben a Terényíutca végétől kezdődően a csabai vicinális utaak két km. hosszban leendő kiépítése iránt Szemenyei István és társai kérelme. Békésszentandrás község árvízsegélye. Endrőd községben létesítendő betonmunkálatok vállalatba adása. Békéscsaba város határozata egy személyautomobil beszerzéséről. Csorvás község határozata csendőrségi laktanya építéséhez hozzájárulásáról. Gyoma község határozata a piactéri betonmunkálatok vállalatba adása tárgyában. Csorvás községben a községi választókerületek újból való megállapítása. Békés községnek a negyedik országos vásár engedélyezés iránti kérelme. Endrőd községnek a már engedélyezett két országos vásárjához még két országos vásár engedélyezése iránti kérelme. Öcsöd község szervezési szabályrendeletének módosítása. Gádoros községben létesítendő gazdasági népiskola céljaira szükséges 20 kat. hold megszerzése. Békéscsaba, 1926. október 1

2 Békéssámson határozata egy külterületi községi iskola építése és két belterületi állami iskola kibővítése tárgyában. Nagyszénási iparosok kérelme önálló ipartestület alakithatása iránt. Békésszentandrás községben iskolai alapvagyon létesítése. Mezőberény község kérelme negyedik országos vásár engedélyezése iránt. Szentetornya, Békéssámson, Pusztaföldvár és Szarvas községek faiskolájának üzemterve. Csorvás község telekadományozása az ottani postaház építésére. Szenteczki András és társa kondorosi lakosok kérelme a kondorosi hetipiacoknak az idegen kereskedők árusítása végett szabaddá tétele iránt. Gyoma község szervezési szabályrendeletének módosítása. Békéscsaba város területén létesített munkásházakra vonatkozó átruházási szerződés. Békés község határozata a bérház egyik üzlethelyiségének bérbeadása tárgyában. Orosháza, Szarvas és Körösladány községek határozatai a tanyai kéményeknek a kötelező sepretés alól leendő felmentése ügyében. Békéscsaba városban uj utca nyitására ingatlan kisajátítása. Békéscsaba város folyó évi költségvetésének az alispán által történt jóváhagyása. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. »y—Október 6 Újra leánkvírradt a gyászos emlékezetű évforduló napja: október hatodika. Immár több mint hetven esztendeje, hogy a szabadságért küzdő magyarság fegyvereit letenni kényszerült az oroszok vezére előtt s ezért a kényszerű gesztusáért még tizenhárom magyar tábornok halálával is kellett fizetnie Szomorú októbere volt akkor, 1849-ben a magyarságnak s ez a visszaemlékezés több mint hét évtized multán még mindig vérző sebeket talál a régi ütések helyén. Mert szomorú októberünk van most is. Ki hitte volna, hogy az elmúlt és gyászos emlékezetű október után ismét ujabb és még szomorúbb októberek következnek, ki gondolta volna, hogy a magyar szabadságharc letiprása után a magyar haza eltip rása és szétdarabolasa következzék és kinek jutott volna még álmában is eszébe, hogy a nagyhatalmak egész légiója fogjon össze csak azért, hogy Nagymagyarország helyett Csonkamagyarország izerepeljen a térképen ? Történelmi multunk és fejlődésünk után el voltunk készülve arra, hogy még rengeteg harcot kell megharcolnunk és rengeteg szenvedésen kell átesnünk, de arra még sem lehettünk elkészülve, hogy az ellenségek gyűrűjében, zsákmányra éhes nemzetek egész sora között kell tovább folytatnnnk a magyar nemzet szabadságának és függetlenségének harcait. Csonkaraagyarország népének uj és minden eddiginél hatalmasabb szabadságharca folyik most, harc a régi tejjel-mézzel folyó magyar kánaánért, h«rc az elszakított területekért, harc a gazdasági szabadságért és harc az idegen impérium alatt sínylődő testvéreinkért I Ebben a harcunkban nemzetünk minden nagyjának, a magyar igazság minden vértanujának emléke erősítsen, szelleme buzdítson és vezessen győzelemre 1 Az októberi megyegyűlés tárgysorozata A miniszterelnök veszi át a belügyminisztérium vezetését