Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-23 / 266. szám

Békéscsaba, 1926. november 21 Körösvidék 9 Békéscsaba város novemberi közgyűlése Csak 45 százalék az 1927. évi pótadó kulcsa Magyarország és az Egyesült Államok "barátsági szerződése Genf, nov. 22. A magyar kor­mány jegyzékbevétel és közzététel céljából letétbe helyezte a népszö­vetség titkárságánál azt a barátsági, kereskedelmi és konzuláris szerző­dést, amely 1925 juoiusában jött létre Washingtonban az Északame­rikai Egyesült Államok és Magyar­ország között. A cserkészfilm előadása Minden esztendőben eseménye az ifjúságnak és az ifjúságot szerető társadalomnak a cserkészek mozi­előadása. Jókedv, vidámság, egész­séges derű jellemzi ezeket az elő­adásokat. Hogyne venne részt azon mindenki szívesen?! Hiszen a fiatal­ságnak örömében, egészséges életé­ben kacagó jókedvében gyönyörköd­hetünk ott. Ilyen kedves napja lesz Békés­csaba közönségének november hó 29-ike, amikor is az Apolló Mozgó­ban a 184. sz. „Csaba" cserkészek számolnak be az idén olyan óriási sikerrel lefolyt Nemzeti Nagytáborról. A beszámolót maga Vidovszky Kálmán a magyar cserkészmozga­lom egyik vezetője, a csabai cser­készet megalapítója tartja. Az elő­adás keretében lepergetik a Nemzeti Nagytábor rendkívül mozgalmas, eredeti filmjét, amely már maga is megérdemli a legteljesebb érdeklődést. Hétezer magyar gyermeknek pompás robinzoni élete játszódik le előttünk. Az előadást tarkítani fogja a Csaba­cserkészek mókája, sok érdekes, kacagtató mulatsága. A cserkészfilmen kivül kacagtató burleszk s tanulságos, gyönyörű mozgóképek is lesznek ugy, hogy a cserkészelőadás nagyon változatos, érdekes, páratlanul szórakoztató lesz. <•••••••(• ammmmmsm • «•••*>•• iB»aa»iau«aaaaaai December 19-én nyílik meg a Szlnnyey Türsastf s klülllf Hsa Megírtuk már, hogy az ország legelőkelőbb művészi társasága, a Szinnyey Társaság december hó fo­lyamán Békéscsabán nagyszabású képzőművészeti kiállítást rendez. A Szinnyey Társaság eddig csak a fővárosban s mindössze két vidéki városban rendezett kiállítást. Köz­tudomású, hogy ezek mindenkor ki­emelkedő művészi események voltak. Az a határozottan fejlett kulturérzék. amely Békéscsaba társadalmában él, arra indította az Aurora Kört, hogy meghívja az ország legjobb művészeit. Nagy vállalkozás ez, de tekintve Békéscsabának és környékének nagy kulturszeretetét, meg vagyunk róla győződve, hogy jól fog sikerülni ez a művészi vállalkozás is. A választások miatt a kiállítás kissé elhalasztódott ugy, hogy csak december hó 19-én nyilik meg a Közmüvelődésházában. Igy közvetlen karácsony előtt le3z nyitva a tárlat, amelyen módjában lesz mindenkinek a legművészibb örökértékü karácsonyi ajándéknak vásárlása. Békéscsaba város képviselőtes­tülete hétfőn tartotta meg rendes novemberi közgyűlését. Dr. Berthóty polgármester meg­nyitója után dr. Francziszky al­jegyző ismertette a polgármesteri jelentést, amelyhez (csodák-cso­dája !) nem volt hozzászóló s igy azonnal rátérhettek a két interpel­lációra. Interpellációk. Varga E. András az erzsébet­helyi nyilvános mázsa felállítása ügyében, Szellner Antal pedig a közkórházi alkalmazottak fizetési pótléka ügyében intézett kérdést a polgármesterhez, aki válaszában kijelentette, hogy az erzsébethelyi mázsa beálÜtását az uj építkezé­sekkel kapcsolatosan oldják meg, a közkórházi alkalmazottak java­dalmát pedig újonnan érkezett mi­niszteri rendelet szabályozza, ame­lyet az alkalmazottak kérésével együtt, megfelelően előkészítve a legközelebbi közgyűlés elé terjesz­tenek. A válaszokat a képviselőtestü­let (Szellner Antal kivételével) egy­hangúan tudomásul vette. A villamosmüvek igazgató­sági és felügyelőbizottsági tagjainak választása Fellebbezés folytán szükségessé vált a városi villamosmüvek igazga­tóságának és felügyelőbizottságának újra való megválasztása. A polgár­mester névszerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye a következő: Igazgatósági tagok lettek : (zárójel­ben az illetőkre esett szavazatok száma van.) Korosi László (95), Ko­vács Mihály (95), Drienyovszky Já­nos (95), Szalay Lajos (94), Rosen­thal Adolf (94), Maczák György (88) dr. Hollander Lipót (74), Aradszky György (51) és Reisz Hermann (50) felügyelőbizottsági tagok lettek : Bo­hus M. András, Könyves T. Kálmán, Steinberger Imre és .Tóth László. A közgyűlés elhatározta, hogy az uj tagoknak azonnal át kell venniök az ügyek vezetését. A kulturális költségvetés 1927-re Ács János főszámvevő előterjesz­tette a kulturális intézményekre vo­natkozó költségelőirányzatot. A költ­ségvetést elfogadták azzal a módo­sítással, hogy a Rudolf reálgimná­zium segélyét az előirányzott 70 millióról 100 millióra emelték fel. Nagyobb vitát provokált az isko­lánkivüli népoktatás ügye. Aradszky György szóvátette, hogy nem tudja senki, mit cselekszik a népmüvelés­ügyi bizottság. Hankó Mihály külön bizottságot szeretett volna kiküldeni az évi programm megállapítására. Végre is Korniss Géza dr. tanácsos ismételt felszólalása és felvilágosi tásai, úgyszintén Berthóty István dr. polgármester, Vidovszky Kálmán és Gajda Béla hozzászólásai után el­fogadták az állandó választmány ja­vaslatát, mely szerint az iskolánki­vüli népmüvelés céljaira 80 millió koronát irányoz elő 1927-re a város. Csökkent a városi pótadó Az egész tárgysorozat legkima­gaslóbb pontja az 1927. évi városi költségelőirányzat volt, amely igen élénk érdeklődést váltott ki. Az állandóválasztmány az erede­tileg megállapított 50 százalékos pótadókulcs helyett 45 százalékot javasolt olyan formán, hogy a fel­vett tűzoltói felszerelés és fertőtle­nítő intézet költségeit nagyrészt mel­lőzte. A költségvetés részletes megbe­szélése során Steinberger Imre a helypénzek eltörlését javasolta, Szell­ner Antal a kiadások leépítésére irányuló törekvéssel szemben az iparos tanonciskola és a polgári le­ányiskola megfelelő elhelyezését sür­gette. Lepény Mátyás a közelmúlt pél­dára hivatkvoza a tüzoltófelszerelés sürgős kiegészítését kívánta. Gajda Béla a testnevelési költségekre szánt összeg felemelését kérte. .Hollander Lipót azt indítványozta, hogy a vá­rosi épületek karbantartására elő irányzott költségekből mintegy 400 milliót üssenek le s fordítsák az Ur­szinyi árvaházalap növeléséhez. Dr. Korniss Géza kulturtanácsnok elegendőnek tartja a testnevelési cé­lokra előirányzott 250 milliót, ellen­ben a leventeoktatás könnyebb me­nete érdekében más praktikus észre­vételeket tesz, amelyeknek a minisz­tériummal felirati formában való közlésére felhatalmazzák. Több más felszólalás után a pol­gármester tette meg észrevételeit, majd az elhangzott módosító indít­ványokat bocsájtotta szavazásra. Igy elhatározták, hogy tűzoltói felszerelések beszerzésére 300 millió helyett csak ötvenet irányoznak elő, a fertőtlenítő intézet felvételét (150 millió) teljesen mellőíik s majd csak a zárszámadási maradványok fel­használásánál veszik elsősorban fi­gyelembe e két tételt. Végül elfogad­ták Hollander indítványát is, amely módosítások következtében Békéscsaba város 1927. évi pótadója csak 45 százalék lesz. A költségvetés letárgyalása és megszavazása után áttértek a to­vábbi pontokra, amelyeknek letár­gyalása a késő délutáni órákban ért véget. — Gyászmise I. Ferenc József királyért. Hétfőn délelőtt a békés­csabai r. kath. templomban ünnepé­lyes gyászmisét tartott fényes papi segédlettel Bartos Ferenc apátplébá­nos I. Ferenc József királyunk halá­lának tizedik évfordulója alkalmából, amelyen résztvettek a hatóságok, egyesületek és testületek vezető­emberei igen nagy számban, úgy­hogy teljesen megtelt a templom. HÍREK „A régi jó idők" Facseten nagyon erős volt a nem­zetiségi párt. Alig győzte a húszas turnusokat a koalíció hivatalos je­löltje. A falvak meg csak ugy on­tották a sok oláh szavazót. Rettenetes kinban volt a választási elnök — egy erdélyi kuruc magyar. Megesik a szégyen: oláh követet küld az ország házába Facset. Szörnyen drukkolt a csendőr­főhadnagy ur is, akit egész csomó kakastollas, deli legénnyel rendeltek ki a rend fenntartására. Hiszen majd tudná ő, hogy mit kell csinálni, de hát a csendőrnek nem szabad poli­tizálni, csak parancsot teljesíteni! A választási elnök meg nem akar pa­rancsot adni. Hej pedig ha a halasinciak is le­szavaznak, akkor baj lehet 1 Ezt meg kell akadályozni 1 De hogyan ? Mindenki tanácstalanul gubbasz­tott, csak egy »vén rókának* mo­solygott az arca. Valamit súgott a választási elnöknek, később valamit a főhadnagy urnák. Szavaira mintha azok is felderültek volna. Aztán a kortes némán elszelelt. De jön ám vissza nemsokára lé­lekszakadva s egyenesen a válasz­tási elnökhöz rohan : — Tekintetes ur! Jönnek hosszú kocsisorral a halasinciak. Nem tu­dom, kire akarnak szavazni, csak azt tudom, hogy a szomszéd falu legényei agyon akarják verni őket. Csak ugy hull rájuk a kő. — Főhadnagy ur 1 — szólt most határozottan az elnök — önt teszem felelőssé a lázadásért. A derék hala­sinciakat mindenáron meg kell men­teni ! — Parancsára elnök ur. A következő pillanatban már kint az ámbituson hangzott a harsány vezénylés. Nyolc csendőr megy a halasinci útra s biztonságba helyezi a vesze­delembe jutott választókat. Egy negyedóra múlva a halasinci választók pópástól, tanitóstól együtt egy nagy pajtában szorongtak. Csen­dőr állt az ajtó előtt kakastollas kalapban, szuronyos puskával. Hiába óbégattak azok, hogy ők alkotmányos jogaikat akarják gya­korolni, a csendőrök rájuk förmedtek : — Mi vagyunk felelősek a maguk életéért. Nem mozdulnak innen egy tapodtat sem. Facseten nem fognak agyonütni egy választót se. Mi vi­gyázunk az életükre. Nem is eresztették ki őket, csak miután már kihirdették a koalíciós jelölt győzelmét. Akkor már szent volt a béke. Nem veszélyeztette senki az oláh szavazók biztonságát. Már mindenki bankettezik. A halasinciak meg káromkodva mentek haza az »alkotmányos küz­delem* színhelyéről. Igy is lehetett a régi időben ... Ebben is volt valami eredeti. De azért jobb, hogy ma már nincs ilyen »életbiztonsági rendszabály* szokás­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents