Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-14 / 259. szám

KörösvitléM Békéscsaba, 1926- november 14 Felelt a belügyminiszter a Kovacsics Dezső főispán ellen pár héttel ezelőtt elhangzott vádakra. A vádakat Kiss Menyhért (volt fajvédő) képviselő hangoztatta a nemzetgyűlésen interpellációjában. Interpellálni minden képviselőnek joga, élnek is ezzel a joggal szinte szertelenül az ellenzéki követek. Az már azonban speciális magyarországi tünet, hogy az interpellációkban hangoztatott vádak rendszerint alaptalanok. Egyegy kiváló közéleti embert akarnak bemocskolni sikertelenül. Az interpelláció alapja mindig politika, valakinek fnem tetszett a főispán és mert módja volt hozzá, megtámadta. Politikai szempontból egyéni becsületében akarta megsebezni. Nem sikerült. Békésmegyében sokat sugtakbugtak ezzel az interpellációval kapcsolatban az emberek — ennyi szomorú eredménye lett — de aki a főispánt ismerte, a komoly, számottevő emberek egy pillanatig sem hitték s alaptalanságáról meg voltak győződve. Csak az a sajnálatos, hogy enynyi ideig is beszélhettek róla az emberek, hogy a belügyminiszter ur kissé késett a határozott cáfolattal. Nekünk legalább — kik a főispán makulatlanságában rendületlenül hittünk — hosszúnak tetszett az idő, mig a belügyminiszter kivizsgálta az ügyet. Annál nagyobb most az örömünk, hogy végre megszűnik a rosszindulatú suttogás a Kovacsics Dezső újra ugy áll Békésvármegye közönsége előtt, ahogyan őt egész működése alatt tiszteltük, sőt szimpatikus abban, mert erélyes, határozott, mindig a megye javára irányuló működéséért ártatlanul meghurcoltatva — uyogodtan, férfiasan, a tisztakezüség öntudatával várta meg az elégtételt. Az elégtétel: a vármegye egyhangú lelkes bizalomnyilvánitása és a belügyminiszter szava : ,semmi okom sincs arra, hogy Békésmegye főispánját állásától felfüggesszem, sőt meg is erősítettem, mert én mindig megfogom védelmezni a becsületükben megtámadott tisztviselőket". fllllkBVB SBBfl KBUSHflieElllMI Battonya és Pécska között megnyílik a vasúti forgalom Arad, november 13® A román vasúttársaság képviselője és az arad csanádi egyesült vasutak vezérigazgatója Bukarestben már régóta tárgyalást folytat a Magyarországba vivő egyik vonal megnyitásáról. Valószínű, hogy 16 án a román kormány és a magyar kormány Aradra érkező kiküldöttei felveszik a tárgyalásokat a Pécska és Battonya között megindítandó forgalomra vonatkozólag, amely mindkét ország határmenti lakosságára nézve igen fontos. Békéscsaba város 1927. évi költség-vetése Változatlanul megmarad Békéscsaba város 1927. évi közpénztári költségvetése elkészült és most van sajtó alatt. Általános ismertetésképpen közöljük a költségelőirányzat alábbi bevezető részét, amely nagy vonásokban világot vet az egész költségvetés lényeges részleteire : A költségvetést a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően és a jövő évre már érvénybe lépő pengőértékben állítottuk össze, feltüntetvén abban a megfelelő papirkoronaértékeket is. Pénzünk értékének állandósulása, szükségleteink és bevételeink egységessé való kialakulása lehetővé teszi, hogy előirányzataink realitását az eddiginél jobban megközelítsük és e szempontból rajta voltunk, hogy ugy a beveteli tételeket a várható jövedelmek való összegében állítsuk be, mint a kiadási tételeknél a valóban előálló szükségletekre szorítkozzunk. Általánosságban rámutatunk arra, hogy a költségvetés szükségleti része az 1926. évi költségvetéssel szemben 3.310,000,000 K-val (264,800 pengő) az 50 százalékos pótadó emelkedik. Ezen többletet teljesen kimeríti a legutóbb megszavazott 1,200.000 aranykoronás külföldi kölcsönnek amortizációjára felvett 128 ezer pengő, valamint az Andrássy-ut kövezetének helyreállítására fordított 30.000 dolláros ideiglenes kölcsön kamataira és felének visszafizetésére előirányzott 108.000 pengő uj szükséglet, valamint a nevelésügyi kiadásokra szükséges 51.680 pengő többlet, úgyhogy a többi tételeknél csak a törvényszerű és az intézmények fejlesztésével együtt járó lényegtelenebb többkiadás, illetve a tapasztalai által indokolt és lehetővé vált mérséklések okoznak változást. A jelzett összegű szükségletemelkedés kielégítést nyer azáltal, hogy a fedezeti részben az egyes címeknél oly összegek irányozhatók elő, amelyekre a mult és a folyó év tapasztalatai szerint számítani lehet, úgyhogy a különböző tételeknél elérhető bevételi többlet összesen 2.615.000.000 K-t (220.000 pengő) tevén ki, a szükséglet és fedezet közötti különbözet a normális eddigi 50 százalékos pótadóval fedezhető. A békéscsabaiak találkozóhelye BUDAPEST legelsőrendii, modern családi szállója az ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI., PODMANICZKY-UCCA 18. Mérsékelt árak, központi fűtés, minden szobában hideg és meleg folyóvíz, lift. Szobák: 40.000 koronától A nyugati pályaudvar közelében Kiöntött CL "Duna Zombor, november 13. A Duna, amely az utóbbi napokban rohamosan megdagadt, tegnap Bácscsorna közelében áttörte a gátat és 16 ezer hold szántóföldet elöntött. A hatóság mindent elkövet, hogy a további veszélynek elejét vegye. Tanácsülés A f. évi november hó 12-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Kovács Pál asztalos, Stern lllésné nőiszabó, Szikora János és társa teherautófurarozó, Botyánszkí Jánosné rőfös. Szilágyi Józsefné cukorka, Engel Qyörgy hangszer, Kurtág Mórné rövidáru, Nagy Andor személyautófuvarozó, Qíessing Rezső szikvízgyártó iparra. Elutasították Klein Jenő és Kurtícs Dávid helyhatósági engedély iránti kérelmét, valamint Diószegi Mihály és Nagy Andor taxiengedély iránti kérelmét. Telekeldarabolási engedélyt kapott Valach Pálné, Gábriel János, Mekis János. Építési engedélyt kapott Kraszkó János és Lipták G. Pál. Fisessen elő a Körösvidékre! József-szanatórium Igen kevesen, taián csak azok, akik itt megfordultak, tudják, hogy a megyében az ország egyik legjobb szanatóriuma működik. Gyulától nyolc kilométerre, a Feketekörös partján fekszik a József-szanatórium, egy ötvenholdas park hatalmas tölgyés fenyőfái között, valóságos kis oázisként az Alföld kárhozatos portengerében. Ha a városi levegőhöz szokott ember kilép a vonatfülkéből, az erdő ózonos, üde lehelete ugy csapja meg, mint a fáradt bányászt az aknák dohossága után a hegyoldal tavaszi levegője. Igaza is van a jókedvű kalauznak, mikor az állomáson leugorva nem azt kiáltja, hogy József-szanatórium, hanem: Tüdőgyár 1 Mint éhes ember a puha kalácsba, a mell is szinte mohón fal bele a tiszta levegőbe, szinte érezhető, hogy éled ernyedtségéből a rosszalkodó tüdő s a mellkas nagyokat emelkedve feszül neki a divatosan szűkre szabott mellénynek. Én itt ujjá születtem. Roncs voltam, amikor idekerültem, de amikor beléptem a parkba s megéreztem a levegő életrekeltő erejét, nagy, erős lánggal lobbant fel bennem a talpraállás hite, s bár egy esztendő telt bele, amit türelemmel és bizalommal végigkuráztam, megerősödtem. Az intézetet — felismerve a tuberkolózis elleni védekezés sürgős szükségét — Lukács György ny. miniszter, Békésvármegye volt főispánja létesítette 1905-ben, főispánsága idején. A szanatórium megépítése, a tuberkolózis leküzdésében való lankadatlan munka, az államnak e téren nagyobb részrételét, támogatását sürgető parlamenti beszédek, a trianoni Ítélkezés megszüntetése érdekében tett tengerentúli propagandautak a magyarság patrónusai között biztosítják Lukács György helyét, aki örökké a közjóért fáradozik s akinek nevét nemcsak a megye, de az egész ország hálával és szeretettel emliti. Lukács György egyedüli szószólója a tuberkolózis ügyének a parlamentben, aki látja, hogy a gazdasági viszonyok által bázisra "kapott tuberkolózis terjedésében egy uj Trianon közeleg felénk. Az intézet igazgató főorvosa Gáli Géza dr„ akinek nevét a legjobb hirü specialisták között említik s akinek ugy a hazai, mint a külföldi szaklapokban megjelenő munkái mindég feltűnést keltenek. Gondolhatjuk, hogy a minden állami subventiót nélkülöző szanatórium vezetése, ahol évente átlag ezer beteg fordul meg, a legnagyobb hozzáértést és szívós munkát igényli, mert az intézet intenzíve gazdálkodik is, disznót hizlal, sőt az egész telepet árammal is maga látja el. Mindezek zökkenés nélküli vezetését dr. Gáli Géza rátermett sége és energiája biztosítja. Ő és a két alorvos, dr. Sebők Lóránd és dr. Horváth Gabriella látják el a betegek gyógykezelését a legnagyobb lelkiismerettel és szeretettel, amit a betegek hálás ragaszkodással viszonoznak. Ez az ideális harmónia a betegek egymásközti érintkezésében is megvan, a betegség, a négy fal közössége meleg kapcsolatot teremt közöttük, úgyhogy az egyébként szomorú sejour kedves életepizóddá válik, amelytől távozáskor mindenki elérzékenyülve búcsúzik el. Most pedig lássuk, hogyan is élnek a betegek : Reggel félhétkor felkelés, nyolcig séta es nyolckor reggeli. Ilyenkor van a nehezen várt postaosztás. Reggeli után fekvőkura, tízkor jön a vizit, féltizenegykor villásreggeli. Utána újból fekvókura, majd déltől egyig, azaz ebédig séta. Kettőtől négyig csendes kura, vagyis ilyenkor egy kukkot sem szabad szólni, pihenni, aludni kell. Négykor uzsonna, postaosztás és félhatig séta. Félhpttól háromntgyedhétig újból kura, majd vizit, hétkor vacsorá, utána tejosztás, félkilenckor lefekvés, utána priesnitz, aztán sötétség, csend, ha csak valaki a lepedője alá tett kefe, vagy vízzel megittatott gummiszivacs miatt nem kutyateremtézik. Apróságok : Nem ritka dolog az, ha valaki itt léte alatt tiz tizenkét kilót hízik, amiért is egy kétszemélyes torta dukál jutalomképen. Történt, hogy egy jókedvű szegedi fíu, aki csütörtökön volt eltá-