Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-07 / 253. szám

Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. november 7. Vasárnap VII. évfolyam 253. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. getlen keresztény politikai napilap A „Falu" Szövetség hivatalos lapfa Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Fiamé szabadkikötő ? (vk) Alig néhány hete, hogy ott jártam. Bizony szomorú látvány volt. Ahol néhány évvel ezelőtt a legfor­galmasabb, legpezsgőbb élet tar­kállott, ott ma csend, nyomasztó némaság az ur. A valamikor zsúfolt raktárak üresen ásítoznak. A háború előtt szűkek voltak ugy, hogy ujak építésébe kezdtek. Mert ezek az uj raktárak félig készen — omladoznak. A mólókat korbácsolja, porlasztja a hullámverés. Senki sem törődik vele, ha egy követ kimosott az ár. Nincs itt gondos gazda. A vasúti sínek közt magasra nőtt a gyom. Minek is gyomlálnák ki ? Hiszen vonat sem jár a megrozsdásodott sineken. Szo­morú, fájdalmas kép. Európa egyik legmodernebb, kedves, szép kikötője lezüllött, tönkrement. Szinte olyanná lett, mint egy névtelen tengerparti halász-városka. Annyival is inkább fájt ennek látása, mert e pusztulás az egyetlen magyar kikötő elzüllését jelentette. Trianon sok súlyos bűne között ott van ez is: Fiume elsorvasztása. — Érezzük ezt nemcsak mi magyarok, hanem keserűen, kétségbeesve érzi Fiume olasz lakossága is. Az a virágzó, gyönyörű város egyik nap­ról a másikra jelentéktelen helységgé sülyedt le. Ezer és ezer ember vesz­tette el kenyerét. A jólét és vidám­ság helyett a nyomor és bánat ütött tanyát a régi egész Magyarország koronájának gyöngyén. Mindennek tudata könnyen meg­érteti velünk az olasz nép ama tö­rekvését, hogy Fiumét szabadkikötővé akarják tenni s nekünk, magyarok­nak rendelkezésre bocsájtani. Nem jótétemény ez, nem pusztán a szim­pátia cselekedete, hanem szigorúan számító, rideg észpolitika. Elsősorban Fiume anyagi, sőt lét­érdeke követeli azt, hogy újra nagy, eleven kikötő legyen. Márpedig az olaszok sohasem fogják azt fejlesz­teni, hiszen nekik van elég kikötőjük bent az anyaországban, természetes tehát, hogy elhanyagolják azokat, amelyeket most okkupáltak. De Fiume szabaddátételét javasolja az okos politika is. Elvégre az olasz népnek is érdeke, hogy minél több igazi jóbarátja legyen s hogy meg­szűnjön végre a gyűlölködés, amely a világháborúnak természetes ma­radványa. Fiume szabaddátétele őszinte békét jelentene a magyarok­kal, akikkel éppen Olaszországnak mindig kell számolnia. Ez a béke után, kibékülés után való vágyódás magyarázza meg Ju­goszláviának nagylelkűségét is, amely Spalatót ajánlotta fel nekünk szabad kikötőül. Nem szabad hát magunkat áltat­nunk. Ne gondoljuk, hogy egyszerre örülteo rokonszenvesek lettünk ellen­ségeink előtt. Egyszerűen csak az történik, hogy velünk egy jó üzletet akarnak kötni. Nekünk is igy kell felfognunk ezt a kérdést s éppen azért szigorúan az ész kritikájává kell tenni: melyik ki­kötő felé törekedjünk. Magától értetődik, hogy az ér­zelmi szálak Fiúméba visznek, ahol a magyar tőkének és munkának ki­mondhatatlan sok értéke hever ka­matozatlanul. Ide vonz a régi szép emlék, a tradíció is. De ide vonza­na« az érdekszálak is. Egészen bizo­nyos, hogy nekünk jobb üzlet Fiume, mint Spalató. Mindezt azonban döntsék el az illetékesek. Mi csak azt érezzük és hirdetjük, hogy mindenáron meg kell szereznünk a tengerhez való jogun­kat. Kikötőre kell szert tennünk, mert igy, elzárva lassan elservadunk. Égetően szükség van arra, hogy a tengerrel legyen összeköttetésünk, hogy mi is ott lehessünk a világ­piacon, a világkereskedelemben. Ha azután választani lehet, ha a sziv után szabad menni, akkor menjünk vissza Fiúméba, had legyen az újra magyar szótól hangos, had legyen az újra Magyarország ka­puja, amelyen keresztül a jólét özön­lik be e szerencsétlen országba! Perzsiában öldösik a zsidókat Teherán, november 6. Az antiszemita mozgalom Perzsiában egyre fokozódik, néhány nappal ezelőtt kivégezték a ptrzsa nemzetgyűlés egyik zsidó tagját, aki részese volt a perzsa sah elleni összeesküvésnek, most pedig statáriális eljárást indítottak több más zsidó ellen, akik közül hármat szintén halálra Ítéltek. A perzsiai zsidók kiáltvánnyal fordulnak a világ zsidóságához. Nem fogadják el a főispánok lemondását Budapest, november 6. Szcitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata szerint a főispáni ki­nevezések körül lényeges változás nem várható. A főispánok lemondását nem fogadja el a belügyminiszter, csupán két főispánnak, mégpedig Kova­csics Dezső békésvármegyei és Madarasi Gábor csongrádi főispánnak a felmentéséről lehet szó. Halál a merénylőkre! A fascista nagytanács gyűlése Róma, november 6. Az olasz kormány elfogadta azt az indítványt, amely halálbüntetést mond ki arra, aki a királyi család, vagy a miniszterelnök ellen merényletet követ el, vagy az ország függetlenségét vagy biztonságát veszélyezteti. Róma, november 6. A fascisták nagytanácsa tegnap este Mussolini elnökletével ülést tar­tott. Mussolini és a párttitkár jelen­téseinek meghallgatása után a nagy­tanács megállapította, hogy Olasz­ország egész népe mély felindulással és élénk felháborodással fogadta a Mussolini ellen október 31-én elkö­vetett merénylet hirét. A tanács azután foglalkozott azokkal a meg­torló cselekményekkel, melyek a merénylet hírére egyes helyeken történtek. Bár ezeknek oka a méltó felháborodás volt, mégis megnyug­vással konstatálja a nagytanács, hogy mindenütt rögtön intézkedések tör­téntek a rend helyreállítására. A nagytanács megállapítja, hogy ellen­séges tüntetések zajlottak le egyes külföldi konzulátusok ellen. Ezek felett sajnálkozását fejezi ki, még akkor is, ha kívülálló egyén követte el. A nagytanács felhívta tagjait, hogy ahol titkos rendőrség felállítá­sára és proscribáló lista készítésére készülnek, ezt haladéktalanul hagy­ják abba. Földcsuszamlás száz halottal Newyork, nov. 6. Délameriká­ban Columbia államban földcsu­szamlás történt, melynek következ­tében több mint 100 ember meghalt. Végetért az osztrák tisztviselők mozgalma Bécs, nov. 6. Az osztrák köztiszt­viselők tudomásul vették a kormány engedményeit és igy mozgalmuk be­fejezettnek tekinthető. Meggyilkoltak egy spanyol tábornokot Madrid, nov. 6. Umberto Diazt, a keleti partok haderőinek parancs­nokát a felkelő liberálisok meggyil­kolták. Nagy vit>ar és felhő­szakadás pusztít Angliában London, november 6. Tegnap dél­előtt rendkívül heves felhőszakadás dühöngött. A hatalmas esőzés követ­keztében Anglia különböző részein nagy területek állanak víz alatt. A felhőszakadással együtt fellépett szél­vész 70 mérföld sebességgel szágul­dott észak felé. Írországban egy asszony meghalt s attól tartanak, hogy még három ember vesztette életét. Tömeges letartóztatá­sok Portugáliában Lisszabon, november 6. A portu­gál kormány több volt minisztert és sok magasrangu lisztet letartóztatott. A tömeges letartóztatások oka isme­retlen. Többmilliárdos tűzkár Budapesten Budapest, nov. 6. Éjjel 2 óra tájban a Váczi-utcai Novotny sport­üzletben ismeretlen okból tüz tá­madt. A kivonult tűzoltóknak csak hajnali 5 órára sikerült a tüzet el­oltani. Az üzleti részen a sportfel­szerelésekben kevés kár esett, a raktárakban azonban minden el­pusztult. A kárt milliárdokra becsü­lik. A tüz okát illetőleg külömböző vélemények vannak. Beszélnek ön­gyulladásról, gyujtogatásról, rövie­zárlatról, biztosat azonban még nem tudnak. Ma délelőtt lesz a tüzvizs­gálő bizottság helyszíni szemléje, hogy a tüz okát megállapítsák. ••••••aa •••••••• aaiaHaaiaiaaaiaa anaaaaa* Tanácsülés A folyó évi november hó 5-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el : Iparigazolványt kaptak : Varga Mihály cipész, Pavelka Rudolf asz­talos, Valentinvi Györgyné nőiszabó, Vitális György asztalos, Cs. Tóth János és Társa timár, Betkó Pál baromfitojás kereskedő és Guttmann Géza szikvízgyártó iparra. Tartózkodási engedélyt kaptak ; Grünberger Gyula, Lotz Péter, Piv­dílik Demfeter, özv. Pászka Györgyné, Kurtág József és Dudás István kül­földi állampolgárok. Építési engedélyt kapott Uhrin Pál, ifj. Stercz Mihály és Iczkovics Lipót.

Next

/
Thumbnails
Contents