Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-31 / 248. szám

Ara lOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 31 Vasárna p VII. évfolyam 248. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60, független A „Falu keresztény politikai napilap lapja Szövetség Ivatalos Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Az ember élete • (vk) Néhány nap óta rendkívül értékes kongresszus ülésezik az or­szág fővárosában: az egészségügyi és szociálpolitikai kongresszus. Az itt egybegyűlt tiszteletreméltó embe­rek, akik mindannyian vagy elismert tudásuk, vagy a magyar társadalom életében betöltött előkelő pozíciójuk folytán tagjai a gyűléseknek, arról vitáznak, mint lehetne az ember életét szebbé, harmonikusabbá tenni, olyanná, amelyben kevesebb a szen­vedés, több az igazi öröm. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ezekről a gyűlésekről s az ott elhangzott mélyenjáró gondolatokkal teljes beszédekről nagyon soványan emlékszik meg a magyar sajtó. Szo­morúan jellemző mireánk, hogy az, ami nem politika, vagy nem véres, botrányos szenzáció, az igen kis­mértékben érdekli a nagyközönséget, még ha mindjárt a legéletbevágóbb, az egész nemzetet érdeklő ügy is az. Pedig ezek az értekezések, ame­lyek itt elhangzanak, megérdemelnék, hogy az egész ország figyeljen azokra s szívlelje meg a hallottakat. Igaz, a kongresszusnak nincs tör­vényalkotó ereje. Amit ott helyesnek és keresztülviendőnek tartanak, abból nem lesz még tett, nem lesz min­denkire vonatkozó törvény, rendelet. A legtöbb jó és nemes gondolat csak jámbor óhaj, nemes törekvés marad. De ha még törvényerőre is emel­kednének ezek a tiszteletreméltó vágyódások, még akkor sem teremt­hetnék meg azt a szép, harmonikus emberi életet, amely a kongresszus előtt ideálként áll. Mert a törvények és rendelkezések rideg betűi csak a rendet biztosítják, de a lelkeknek megelégedettségét, békés összhangját nem. Gondoljunk csak az eddig végre­hajtott, vagy végrehajtás alatt álló szociális rendeletekre, törvényekre. Földhöz akarják juttatni a népet — elveszik a másiknak a földjét. Házat akarnak építeni a hajléktalannak — a több telekkel rendelkezőtől hasí­tanak ki egy-két házhelyet. Köz­egészségügyi intézkedéseket tesznek — akadályozzák az ember jogait, kényszeritik bizonyos dolgokra, vagy nagy adóval sújtják, hogy abból lehessen venni egy öntözőautót, egy betegszállító kocsit. És ahány ember örül a kisdarab földjének, ugyanannyi haragszik bir­toka megcsonkításáért, ahány kis uj ház épül, ugyanannyian szidják a házhelyrendezést, az Ü. F. B. intéz­kedéseit, ahányan örülnek egy-egy közegészségügyi intézmény megszüle­tésén, ugyanannyian jajgatnak a sok adóért, vagy méltatlankodnak egy a közönség védelmére hozott rendelet miatt. (Pl. az autósok dühöngenek a gyors hajtás letiltásáért, a szekere­sek haragszanak, ha nem szabad a poros uton járni.) Szomorú, de igy van. Szavalunk folytonosan, hogy emberibb, egész­ségesebb, nyugodtabb életet kell biz­tositani minden embertársunknak, de ha ez a jobb sors áldozatba kerül, akkor már hamar takarodót fuj csak­nem minden érdekelt. Még a beteg­ápolási adót is felpanaszolják, pedig annak az a hivatása, hogy legsze­rencsétlenebb, nyomorult testvéreink kínját enyhítse, még azért is duzzo­gunk, hogy a vasúti kocsi nemdo­hányzó szakaszában nem szabad füstölni, pedig azok a szakaszok betegségükben is utazni kénytelen embertársaink épségét védik. Nagyon egyszerű, de szomorú igazságok ezek, amelyek azt bizo­nyítják, hogy sem törvények, sem kongresszusok nem teremthetnek itt igazán jobb, szebb, emberibb életet. Hát mi hozhat jobb világot? Csak egy dolog. Ha az emberek nem fog­nak irigykedni egymásra azért, mert az egyiknek többje van, ha a gaz­dagabb majd szívesen hoz áldozatot a szegényebbért, ha nem panaszol­juk fel azt a kis kényelmetlenséget, aminek árán százak egészsége és békéje biztositódik, ha már egyszer nemcsak a magunk jogait védjük, hanem mások érdekében is tudunk lemondani; akkor kezdhetünk be­szélni az emberek jobb, emberibb, harmonikusabb életéről. Röviden : Minden kongresszusnál, minden törvénynél egyszerűbben és hamarább hozná el az emberek közé a boldogabb életet az, ha meg­hallgatnák és betöltenék az emberek azt az egyetlen törvényt, amelyet a Legnagyobb minden törvények élére állított: „szeresd a te felebaráto­dat . . .1" Bud pénzügyminiszter résztvesz a Népszövetség decemberi ülésén Budapest, október 30. Politikai körökben elterjedt hirek szerint Bud János pénzügyminiszter résztvesz a Népszövetség decemberi tanácskozásain. A pénzügyminiszter a tanácskozások sörán ismerteti az uj költségvetés alapelveit, valamint azo­kat az intézkedéseket, amelyek az ellenőrzés megszűnésével pénzügyi szem­pontból szükségesek lesznek. Felrobbantottak egy nagy angol bányát London, október 30. Egyik legnagyobb sommerseti bánya ellen merényletet követtek el. A merénylet részleteit a vizsgálat még nem állapította meg. Az eddigi nyo­mozás alapján a sommerseti szénbányavidék valamennyi szénbányáját rend­őri védelem alá helyezték, Törvényjavaslat készül az adóterhek csökkentésére Budapest, október 30. A pénzügyminiszter törvényjavaslaton dolgozik, amely csökken­teni kívánja a mostani adókat és a terhek kiegyenlítését célozza az adózó rétegeknél, amelyeknek túlterheltségét a pénzügyminiszter elismeri. Szó van illetékek leszállításáról is. is Békéscsaba város tisztnjitó közgyűlése Békéscsaba város képviselőtestü­lete f. hó 29-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatl tisztújító köz­gyűlést tartott. Az alispán, akit hangos éljenzés­sel üdvözöltek, megnyitotta a gyű­lést, majd a bizalmiférfiak (Drie­nyovszky János, Zsíros András, Ko­cziszky Mihály és Hankő Mihály) megválasztása következett. A kijelölő választmányba Drie­nyovszky Jánost és Zsíros Andrást választották meg, akik mellé az al­ispán Korossy Lászlót és Fekete Sán­dort nevezte ki. Amig a kijelölőválasztmány a je­lölések megejtése céljából vonult vissza, az alispán felfüggesztette a gyűlést. A jelölés (minthogy sok állást kel­lett betölteni és a pályázók száma is igen nagy volt,) hosszú ideig tar­tott s már egynegyed 11 óra volt, amikor az alispán ismét megnyitotta a gyűlést és bejelentette, hogy 16 aláírással ellátott beadványban az állásoknak névszerinti titkos 'szava­zás utján való betöltését kérték, amit el is rendelt. Elsősorban a közgyámi állás be­töltésére került sor. A 17 pályázó közül dr. Tóth Libort, Gally Mi­hályt és Horváth Mihályt jelölte a kijelölő választmány és Horváth Mihályt 67 szóval választották meg, mig Gally Mihály 40, dr. Tóth Li­bor pedig 39 szavazatot kapott. A többi állások betöltésénél mel­lőzték a névszerinti szavazást, mert az erre vonatkozó indítványt többen visszavonták. Az adónyilvántartói állásra 19 pályázó közül dr. Uhrin Andrást, Kurilla Mihályt és Petróvszky Jó­zsefet jelölték és felállással dr. Uhrin Andrást választot­ták meg. A közig, nyilvántartói állásra 20 pályázó közül ^Ásványi Józsefet, Uhrin Pált és Vitális Dezsőt jelölték s Uhrin Pált választották meg. Iktatónak 18 pályázó közül Such Kálmánt, Náday Józsefet és Pet­róvszky Józsefet jelölték s Such Kálmánt választották meg. Irattárosnak jelölték Otlakán Tó­dort, Bretz Pált és Varga K. Mihályt s Varga K.Mihályt választották meg. Adótisztnek 31 pályázó közül Bogdán Endrét, Bretz Pált és' Men­gyán Jánost jelölték s Bretz Pált választották meg. Ennél a választásnál egyes kép­viselőtestületi tagok tévesnek vélték a szavazatok összeolvasását (Bretz 66, Mengyán 56) s azt hitték, hogy Mengyán mellett mutatkozott nagyobb többség. Ennek a nézetüknek hangos szóval kifejezést is adtak, mire az alispán figyelmeztette őket, hogy a választások elleni kifogások előadá­sára csak fellebbezésben kerülhet sor. Minthogy ezekkel a választásokkal több más állás üresedett meg, ezekre ujabb jelölés vált szükségessé, ami­nek tartamára az alispán ismét fel­függesztette a gyűlést. A további szavazások során a dr.

Next

/
Thumbnails
Contents