Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-24 / 242. szám

2 Körösvidék 2 Békéscsaba, 1926. október 114 Sziriat szélhámosokat fogtak el Debrecenben Debrecen, október 23. A csend­őrség már hónapok óta keres egy 6 személyből álló Szíriából kiüldö­zött álpap társaságot, amelynek két tagját, Chimon Miklóst és Sorichox Jeromost most Debrecenben sikerült letartóztatni. Végigjárták az összes egyházakat. A katolikus egyházban gyanút keltettek furcsa és szabály­ellenes öltözékükkel. Kereskednek a cse&ek a lót fiukkal Pozsonyból jelentik: Az egyik tót lap a csehek felháborító visszaélé­séről számol be. Egy tót fiu levelét közli a lap. A levél igy szól : „Vo­tice csehországi községben vagyok, ahova 1921-ben kerültem. Cseh ügynökök jártak a Felvidéken és azzal az ürüggyel hoztak ide, hogy Csehországba visznek egy iparoshoz mesterséget tanulni. Velem együtt több tót fiu jött Csehországba, de egyik sem iparoshoz, hanem vidéki gazdához került. Az állami munka­közvetítő hivatal vezetője seftel ve­lünk, akárcsak Afrikában a négerek­kel tették. Sajtért, vajért, tojásért, zabért adja el a fiukat a cseh gaz­dáknak. Engem az egyik gazda né­hány métermázsáért vett meg. Nem akartam ingyen szolgálni s elszök­tem a gazdától. Óvakodjanak a tót fiuk a cseh ügynököktől, ne hagyják magukat rábeszélni a csehországi utazásra, mert nem mesterséget ta­níttatnak velük, hanem rossz ellátá­sért ingyen rabszolgamunkát kell végezniök". A tót fiu panaszos leve­léből kiderül, hogy a csehek milyen galádul kihasználják a tótokat. Áchim Károly nótaestjének műsora Áchim Károly nagy érdeklődés­sel várt hétfői nótaestjének teljes, részletes műsora most készült el s alább ismertetjük : 1. Purcsi P. zenekara: Sevillai borbély. 2. Áchim Károly : magyar nóták. 3. Veress Imre': Nápolyi emlék (Kis J.) 4. Pongrác Qéza : Polonaise fan­tasie (Chopin). 5. Áchim Károly: magyar nóták. (10 perc szünet.) 6. Weisz Irén : Bálkirálynő teme­tése (Ábrányi E.) 7. Áchim Károly: magyar dalok. 8. Csoma Qyula: Petőfi versek. 9. Barbierik Jolán : Ballettánc. 10. Áchim Károly: magyar da­lok. •••••MW MMMM nvNaaaaa Csőd alatt állók nem kapnak útlevelet Jugoszláviában Számos olyan magyarországi ke­reskedő, aki ellen csődeljárást tettek folyamatba, kötelezettségei elől kül­földre szökött. A jugoszláv hatósá­gok látva, hogy több szerbiai keres­kedő, akik ellen csődeljárást indí­tottak, megszöktek az országból, megszorították az utlevélkiadást. A jövőben, aki útlevelet kér, annak adó-, erkölcsi bizonyítványt kell kér­vényéhez mellékelni és igazolnia kell, hogy nem áll csőd alatt. A magyar belügyminisztérium hasonló rend­szabályok életbeléptetését tervezi. ••••••••MflIBiaaMOTUUMt*•••••••• — Hat órától 10-ig Teadélután a Nádor télikertjében ! Negyvemillió tofást exportál Magyarország A baromfitenyésztés terjedésével évről-évre fokozódik Magyarország tojáskivitele. Az idén előre látható­lag 25 százalékkal nagyobb lesz to­jásexportunk, mint volt 1925 ben. A budapesti hűtőházak már televannak exportra szánt tojással. Szakemberek becslése szerint negvenmíllió darab tojás várja az ország hűtőházaiban a téliszezon elérkezését, amikor is külföldre szállítják ezt az óriási tojás mennyiséget. Tanácsülés A folyó évi október hó 22-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparengedélyt kaptak : Lipták La­jos cukrász, Klinghammer Istvánná női kalapké3zitő, Ferencsik Mihály szobafestő, Kellner Márton látsze­rész és műszerész, Turbucs Sándor kovács. Galambos András sertéske­reskedő, Bch Kammer cég fióküz­letre, Loczay Lajos favágó, özv, Ko­vács Andrásné fehérnemű készítő, Sziszár András vándorüveges. Telepengedélyt kapott Cs. Tóth János timártelepre. Nyitvatartási engedélyt kapott: Kvasz Mátyás. Tartózkodási engedélyt javasolt Bóné Istvánné és Fischlovics Hanna külföldi honosok részére. Építési engedélyt kaptak: Erdős testvérek, Bagyinka János, Dén Jó­zsef, Resetár György és Pepó And­rás. Benzinkút felállítására engedélyt kapott Faragó Sándor. Az okt. 31-iki reformációi emlékünnepély műsora A békéscsabai Ev. Leányegyesület október hó 31-én este 8 órai kez­dettel a Városi Színházban Venezel! Béla, a m, kir. Operaház örökös tagja közreműködésével, a szegény gyermekek karácsonyi felruházása javára reformációi emlékünnepet rendez a következő műsorral: 1. Ünnepi beszéd. Tartja Duszik Lajos miskolczi ev. esperes. 2. Choral. Meyerbeer Hugenották oparából. Énekli Venczell Béla. 3. Szaval Falussy Miklós. 4. Bach: Szonáta. Hegedűn és zongorán játssza Guttvill Gyula és Pongrácz Géza. 5. Csatadal a Hugenottákból. Énekli Venczell Béla. 6. A samarjai asszony. Edmond Rostand evangeliumi játékának má­sodik felvonása. Első és harmadik felvonás Élőkép. A prológot irta Vidovszky Kálmán, elmondja Babos Ilona. Szereplők : Hosszú Mária, Macha­lek István, Zsilák György, Falussy Miklós, Zahoran János, Török Jó­zsef, Gálik Pál, Sajben Pál, Bo­tyánszky Géza, Moczkovcsák István, Máté János, Gaidács László, Félix László, Martincsek Mátyás, Kiszely János, Kokavecz György, Zahoran Pál, Babos Ica, Csendes Irén, Izsó Ilus, Bjelik Judit, Herpai Juliska, Vitaszek Zsuzsika, Kiiment Z. Ilonka, Patay Ica, Ki«ely Zsófi, Gyebrovszky Ica, Solkoly Ilonka, Knyihár Irén és Olga, Liker Ilonka, Prisztavok Ma­riska, Baukó Mariska, Berbekucz Margit, Andó Dóra és Bogya, Galli Két levél Irta: MIGEND DEZSŐ „Kedves Bözsike I" — igy kezdő­dött az egyik levél — „Ha ez a le­velem az Anyukája kezébe kerül, bizonyosan nem marad épségben s talán még Maga is kikap érte. De mindegy. Most olyan hangulat fogott el, hogy le kell irnom, amit Magáról gondolok ... Itt ülök egy mohlepte sziklán, mögöttem a Palazzo di Valle, előttem a Pasubio, alattam szakadék, meredek szirtfalak, felettem tiszta ké­ken ragyog az ég s lábaim alatt úszik el egy-egy felhő, borzas hátát odadörzsölve szegesbakancsom tal­pához, mint hízelgő fehér komondor. Sok hosszú óráig kell most itt ülnöm. Megfigyelő vagyok. (Tul a szakadé­kon olasz puskacsövek és apró hegyi­ágyuk hunyorgatnak felém a szikla­fal réseiből). Csend van, az alpesi rózsák fejecskéjét kakukfüillatu szellő ringatja s ebben a csendességben csak Magára tudok gondolni szün­telenül 1 Fehéres-rózsaszinü ujjacskái itt szaladgálnak szemeim előtt a zon­gora billentyűin, dalai messzi, sötét fenyvesek zugásában zengenekfelém... Egy-egy tekintete rámtéved s végig­simogat a szirteken elömlő meleg napsugár aranyszálai közül... Látom picike száját, két karom reszketve nyúlik ki Maga felé . . . Arcom ott tüzel egy pillanatig az arcán, ajkam ajkáhóz ér . . . mint azon az utolsó privátórán az érettségi előtt. . . Az ajtó nyilik, arcát a füzetbe rejti s rideg fizikai képletek sorát meleg könnycsepp oldja fel s vezeti le — az irkalap szélére. . . Azután tova­libben előlem, szamem megdörzsö­löm, körülnézek . . . s megint csak puha fehér felhők siklanak el mel­lőlem. . , Egy-egy elkésett foszlány még megérint . . . mintha a Maga elsuhanó ruhájának a szegélye volna... Édes Bözsikém, olyan jó itt, két­ezer méter magasan, városok, em­berek felett, a szűzi tisztaság régió­jában, ahova nem emelkedhetik fel a por s nem fakitja el a boróka istenadta zöldjét, olyan jó itt, hogy hozzám száll a gondolata, olyan jó, hogy bakabluzomból elővehetem a gyűrött irkalapot, amelyről le kellett másolnia a képleteket, olyan jó, hogy Maga vár reám és sóhajtásokat küld hozzám, olyan jó, hogy üzenhetek Magának én is a szellővel, amely innen indul el fenyőbalzsammal ter­helten az erdőkből arra Kelet felé s a felhőkkel, amelyek itt ülnek egy­egy sziklapadon, amig sor kerül rá­juk, hogy utrakeljenek, leszálljanak a hegyormokról a völgyekbe és ró­zsaszínű ruhában végigsuhanjanak alkonyatkor, vagy hajnalon az ezüst­színű folyók felett. . . És olyan jó, hogy mindezt most leírhatom Magá­nak ugy, ahogy érzem. . . Édes Bö­zsikém, csókom. . A másik Iavél igy kezdődött: .Nagyságos Asszonyom I Ne te­kintse tolakodásnak levelem. Sz. Béla főhadnagy vagyok, akit Ön már nem ismerhet s bizonyára megütközve kérdi, mi dolgom lehet Önnel ? Ma­gyarázatul el kell mondanom, hogy áthelyeztek a harmadik zászlóaljtól az elsőhöz, most csomagolok és egyúttal kiválogatom apróságaim kö­zül a szükséges és az elavult dara­bokat. Igy akadtam rá az idemellé­kelt levélre, amelyet Önhöz irtam volt a vadregényes Tirol szikláiról. Néhány pillanat múlva a Pasubion eldördültek az ágyuk. Posta nem in­dult tőlünk sokáig, azután egyszer visszajött hozzám a levél azzal, hogy „Címzett elköltözött". „Uj" címéről csak nemrég értesültem s most ugy gondolom, hogy ez a levél mégis csak Önt illeti a belepréselt gyopár­ral együtt, amelyet akkor — jól em­lékszem, — megcsókoltam, mielőtt a borítékba zártam volna. Remélem, anyukája már nem szokta megdorgálni és ezért az avult Írásért már talán mástól sem kaphat szem­rehányást. Holt betűk s Ön most már bizonyosan könnyen meggyőzhet afelől mindenkit, hogy annyi jelentő­ségük sincsen, mint gyerekkori játé­kai közül megőrzött „Mici" nevű porcelánbábujának ? . . . 1926. október hó 23-án". I Önnek nincs szüksége a rpnrls7.p.rint fftnti hainlchnl prpHn fpifáiást. rsnlrkpn+í a vpmvnmást a? I arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenved jen, amikor köztudomásu,, hogy a világhírű és mindenki álta legelsőnek elismert IGMAND1 keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavarok­nál^ éhgyomorra már fél pohár langyos^IGMANDl keserűvíz elegendő.' Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: IGMÁNDI keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ísmételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents