Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-16 / 159. szám

2 KörösvitléJe Békéscsaba, 1926. julius 2 0. Otthon őrzik Bachert Budapest, julius 15. Az ügyészség hozzájárult Bacher Emil házi őrizetbe helyezéséhez. A végleges döntést a vádtanács hozza meg, amely rövid időn belül dönt ez ügyben. Elvitte a víz a vasúti töltést Nagy felhőszakadások Somogyban Kaposvár, jul. 15. A dombovári vonalon tegnap délután nagy felhőszakadás volt. Pince­hely alatt Belecska megállónál a viz a vasúti pályát annyira alámosta, hogy a vonatokat nem engedték tovább. A pályát néhány órai megfeszített munkával helyreállították. Somogyban többfelé voltak zivatarok, sok helyütt megakadt az aratás és nagy károkat szenvedett a már learatott termés. Budapesti zsebtolvajokat fogott a herényi rendőrség Lanyha volt a mezőberényi országos vásár — Elcsíptek egy cigánykaraván, és egy enyveskezü békési vendéget — Keresik a lopott holmik gazdájátt Mezöberény, julius 15. Most zajlott le a mezőberényi or­szágos vásár, amelyről berényi munka­társunk az alábbiakban számol be : A szarvasmarha-, ló- és sertés­vásáron a felhajtás tulnagy nem volt s a kereslet is elég lanyhának mu­tatkozott. A kirakodó vásár zsúfolt volt, de tekintettel az abnormis idő­járásra, a kereslet itt sem volt ki­elégítő, mert a gazdaközönség az aratással van elfoglalva. Legnépesebb a mutatványosok fertálya volt. A vásárra néhány budapesti zsebtolvaj tette tiszteletét, de mielőtt operálni tudtak volna, a szemfüles községi rendőrség ártalmatlanná tette őket. Ugyancsak ezen a vásáron egyik békési lakos polgár nem tisztelve a tulajdonjogot, különböző tárgyakat (lábas, cipők, harisnya, ruhanemű, játékszer) szedett össze magának, mely tárgyaknak a ruhanemük kivé­telével gazdájuk még nem akadt. Ezek a tárgyak a mezőberényi rendőr­biztos irodájában megtekinthetők. A vásáron megjelent egy feltűnést keltő 9 kocsiból és mintegy 60 főből álló sátoros cigánykaraván is. Mi­előtt azonban alkalmuk lett volna letelepedni, a csendőrség pártfogá­sába vette őket. Kitüntetett gazdasági cselédek A földmivelésügyi miniszter Botó György ujkigyósi, Volencsik András szentetornyai, Hradeczky Ferenc fü­zesgyarmati mezőgazdasági cselédek­nek, valamint Qöndics Mátyás szente­tornyai, Cs. Elek József szeghalmi és Szilágyi Mihály füzesgyarmati mezőgazdasági cselédeknek sok évi buzgó és hűséges szolgálatuk elisme­résekép elismerő oklevelet és fejen­ként 500000 korona jutalmat ado­mányozott. Az elismerő okleveleket későbbi időpontban ünnepélyes ke­retek között adják át. A pesii gyermekekért ! A budapesti szegénysorsu nyaraló gyermekek, számszerint 50, második csoportja szerdán este érkezett meg Békéscsacára. A gyermekek közül 38 ftu, 12 leány, akik meglehetős gyenge öltözetben vannak, csupa tömeglakásból valók. Ellátásukról a város lakosságának adományaiból a népjóléti ügyosztály gondoskodik. A leányok közül még három van az Irányi-utcai iskolában, akiket üd­vös volna családokhoz kihelyezni, a fiukból pedig 9 van kint eddig. La­kásuk két tágas, jó levegőjű tan­teremben van s a főzést is ott vég­zik. Felügyelőjük Szemerszky János tanár. Foglalkozásuk naponta változó. A Békéscsabai Fürdőrészvénytársa­ság jóvoltából hetenként kétszer, reggel fürödhetnek díjmentesen. A CsAK vezetősége pedig a sportteret engedte át a korát órákban való használatra. Sokat sétálnak a Szé­chenyi-ligetben s a Köröscsatorna mentén s általában nagyon meg vannak elégedve. A város polgármestere ezúton is felhívja a lakosságot, hogy tehetsé­gükhöz mérten a gyermekek ellátá­sának megkönnyítése végett tejet, zöldségféléket és bármily élelmiszert adományozni szíveskedjenek. Az ado­mányokat az irányi-utcai iskolában átveszik. * Fatlio autóolaj, benzin világ­márka. A békéscsabai leánycserkészek Kőszegen Magas csucsu hegyláncok egy­másba kapcsolódó szemei hatalmas erdőkkel borítva, hol nagyszerű, óriás növésű tölgy- és fenyőfák tartják fél­homályban az erdő halkan suttogó magányát. A napsugár csak előzetes kopogtatás és kérelem után nyer ide bebocsátást, akkor is kandi szemé­nek tekintetét csak pillanatra vetheti be, mert a fák lombos fejüket azon­nal tiltakozó suttogással hajtják össze. E hatalmas hegyek völgyében meg­húzódva fekszik Kőszeg gyönyörű kis városa. Itt laknak Kanizsai Do­rottya cserkészleányai a MÁV. árva­házában. A kényelmes, pazarul be­rendezett épületben és csodálatosan szép vidéken valóban nem nehéz a jó munka végzése. Háló-, ebédlő-, fürdőszobák, jól felszerelt konyha áll a csapat rendelkezésére. Itt al­kalmuk van a kislányoknak az otthon berendezésének, háziasságnak, főzés­nek, terítésnek, felszolgálásnak gya­korlására. De a cserkészmunka nem merül ki csupán ezekben ; a cserkész­munka főcélja a jéllemképzés, — itt fontos a jó munka végzése! A 24 cserkészlány négy családba osztva önállóan dolgozik. A családvezetők reggel megkapják napi beosztásukat s az utasítást, amely szerint dolgoz­niok kell. A családvezető felelős a rábízott munka elvégzéséért, — s látni kellene azt a serénységet, buz­Nem adnak ki Amerikába szóló útlevelet Budapest, julius 15. A belügyminisztériumban valósá­gos tömege fekszik évek óta azok­nak az ntlevélkérelmeknek, melyek végcélja az Amerikába való kijutás. Az elintézést Amerikának az az is­meretes kvótarendelete teszi lehetet­lenné, amely szerint évről-évre meg­szabják, hogy hány kivándorló mehet be Amerikába. Magyarországból évente csak né­galmat, mellyel eleget akarnak kö­telességüknek tenni, s este az esti­parancs kihirdetésekor azokat a bol­dog öröm pírjában ragyogó, meg­elégedett arcokat, ha jó munkáju­kért a család megkapja a jó pontot. Az esti tábortüzek szintén alkal­mas eszközei a jellemképzésnek. A cserkésztörvények felelevenítése,cser­készéletük egyes mozzanatainak el­beszélése, a vezetők részéről el­hangzó oktató, buzditó beszédek, az irredenta nóták és versek, a vidám cserkésznóták bizonnyal soha el nem rouló, örök értékű benyomásai és emlékei maradnak a fogékony és ér­zékeny fialal lánylelkeknek. De talán legmélyebben ejtik hatalmukba őket azok a kirándulások, melyek minden délután programmon vannak. Meg­látogatta a csapat a város régi templomait, a bencés szerzetesek 1407-ben épült remek gótikus temp­lomát. Sajnos, gyönyörű freskóit a reformáció idejében átfestették, de helyenként sikerült a vakolatot óva­tosan lehántani s alatta az eredeti freskók színpompás képeit ismét napvilágra hozni. Itt van eltemetve Jurisich Miklós két gyermeke Anna és Ádám s a hagyomány szerint e falak őrzik a Kőszegre internált szépséges Murányi Vénusz Széchy Mária porait is. E templom szom­szédságában van szent Imre herceg XIV. században épült kápolnája is. Mintha az elvárazott Csipke Ró­zsika birodalmába tévednénk, szinte hány száz bevándorlót engednek be és ezekre a helyekre oly nagymeny­nyiségü utlevélkérelem fekszik a belügyminisztériumban, hogy két évig, tehát 1928-ig minden hely be van töltve az előjegyzésekkel, melyek közül sok 3—4, sőt 5 esztendős. Éppen ezért a belügyminiszter most külön figyelmezteti a lakossá­got, hogy Amerikába való utazásra utlevélkérelmet ne is adjon be, most az csak felesleges fáradságot és költséget okoz és útlevelet semmi körülmények között sem kaphat. elfeledve a mai világ sok gond, bu és baját, csak a régmúlt hangulatos korában látjuk magunkat, mikor be­lépünk a törökök idejében épült ma­gánházba. Hatalmas, boltozatos ka­pualj, kétoldalán padokkal, a balol­dali fal közepébe épített kut meden­cével. Szinte lélegzetvisszafojtva ha­ladunk fel a lépcsőházban, hol a csapóajtót vasrács keriti. Az öt év­századot megért falaknak bátran jósolhatunk még ezer évet s szilár­dan tartják a hatalmas boltozatot. S mily hangulatos a lakás régi bútoraival. A berakott fáju subló­tok, a régi, alabástrom oszlopokon álló zenélőórák, a karcsulábu, már­ványberakásu rózsafából faragott, dúsan aranyozott asztalkák, a sok titkos fiókot rejtegető Íróasztalok de sok emberi szenvedésről, öröm­ről, boldogságról s fájdalomról szól­nának, ha beszélni tudnának! A ház középső szobája szinte templom­szerű, kupolája emeletmagasságban fedi a szobát. Az ember lelke áhí­tattal telik meg s visszatekintve a múltba szinte maga előtt látja a kor emberét zárkózott lelkével s nagy­érzésü szivével, az életet komolyan vevő, hazájáért s eszméiért halni tudó világnézetével. De nemcsak a város maga nyújt szebbnél-szebb meglepetést. „A cserkész szereti a természetet" — mondja a hatodik törvény. Ha eddig nem szerette volna, itt — látva csodálatos szépségét — lehetetlen, hogy szive hevesebben Miért nem locsolnak ? Levél a szerkesztőhöz „Kedves Szerkesztő Ur! Ha jól emlékszem, már több Íz­ben szóvátette a „Körösvidék" a Széchenyi liget locsolását. Nem tudom elképzelni, hogy miért marad­tak hatástalanok ezek a felszólalá­sok. Most, amikor — hála Isten­nek, — végre ránk borult a káni­kulai forróság, mindannyian, akik nem mehettünk el a hegyek közé, vagy a tengerpartra, a város egyet­len árnyas oázisát, a ligetet keres­sük fel üdülés céljából. És higyje el Szerkesztő Ur, nagyon bosszantó, hogy még ott is legtöbbször port kell nyelnünk! Nem hiszem, hogy nagyon sokba kerülne a városnak egy lajtoskocsival naponta ugy délután 4 óra táján végig locsolni a liget­nek legalább forgalmasabb utvonalait! A városnak is érdeke, hogy leg­alább ilyen csekélységekkel segitse elő adófizető polgárai egészségének konzerválásait. * A Barossutca lakói arra kérik a „Körösvidék" utján a város illetékes vezető tényeit, hogy az öntözőautó napi munkarendjébe illesszék bele megint a Barossutca öntözését is. Ámig csak egy öntözőautója volt a városnak, addig naponta kétszer ment végig a Barossutcán, most pedig már több, mint egy hete, hi­rét sem lehet hallani errefelé. Pedig — szerencsére két locsolóautónk van. Teljesen méltányosnak tartjuk ezt a felszólalást is, mert mindenki tudja, hogy a Barossutcán keresztül torkollik a város főterére a Békési-, a Szarvasi- és a Berényi-ut egész forgalma, itt tehát olyan por van állandóan, hogy sem ablakot, sem üzletajtót nem lehet soha nyitva tar­tani. Ezt tarthatatlan állapot, különö­sen amikorigen könnyű segíteni rajta. Egészen bátran lemehetnének az öntözőautók naponta kétszer továbbra is a Berényi-utra is, anélkül, hogy súlyosabb komplikációk állanának be napi programmjukban. Hisszük, hogy az illetékesek ha­marosan gondoskodnak is erről. ne dobogjon, hogy a dal ajkán utat ne törjön, hogy a mélységes áhitat hálára ne nyissa ajkait Isten iránt, mint e szépségek teremtője iránt. „Mely nyelv merne versenyezni vé­led" mondja Petőfi, de való is, az ember szinte gondolat nélkül gyö­nyörködik, csupán az arc mosolya tükrözi vissza a szem által felfogott kép hatását. Minden irány más jellegzetes ter­mészeti szépséget tár fel. Szinte cso­dálatos, hogy a látszólag kedvezőtlen idő dacára mily nagy utakat, mily könnyen meg lehet tenni! Most még a legeszeveszettebb vihar dul, a vil­lám szemünk láttára csap be a fo­lyóba, az eső ömlik, mintha dézsá­ból öntenék, egy óra múlva azonban mosolyog a nap, az erdők kavicsos utai átengedték, dus mohaszőnyege felitta a vizet, a természet most eső utáni üditő, buja dus arcát mutat­hatja. Jól esik ebben az ózondus levegőben a kirándulás ! Kiránduló­helyeken végtelenül gazdag a vidék, ha az ember két hétig minden nap kirándulna, minden nap ujabb pro­gram kínálkozna. Fel is használja a csapat a kedvező időt, hol a Kál­vária hegyre, hol a mély szakádé­kos völgy ölén bujkáló Özforráshoz, hol a Kiiályvölgybe vagy a Roti-utra. Most tervez a csapat egy nagyobb­szabásu kirándulást, melynek célja az elszakított Nyugatmagyarország megismerése lenne. Cs. R.

Next

/
Thumbnails
Contents