Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-15 / 158. szám

2 KörösvitléJe Békéscsaba

, 1926. julius 2

0. Elsült a revolver Budapest, julius 14. Ma reggel Gáspár Jácint pénzügyminisztériumi segédtiszt Tölgyfa-utcai lakásáról hivatalba készülődött. Mielőtt elindult volna, kitette zsebéből revolverét, melyet felesége vett kezébe. Gáspár ki akarta kapni felesége kezéből a fegyvert, amely elsült és a golyó az asszony mellébe fúródott. A mentők életveszélyes állapotban szállították kórházba az asszonyt. A vizsgálat megindult. Megnémult az ijedtségtől egy leány Egy napig néma volt, azntán visszanyerte beszélőképességét Kecskemétről jelentik: A Kisfái 188. sz. tanya udvarán tegnap délután 6 órakor a nagy viharban történt az alábbi eset, amely bizonyára őszinte részvétet fog kelteni mindenkiben, szenvedő hőse, Turi Magdolna 21 éves leány iránt, hogy aztán örömre változzék a részvét es szánalom. Tegnap este felé annyira fokozódott a vihar, hogy a fent említett tanyában dolgozó 10 —12 leány és férfi kénytelen volt félbeszakítani a munkát és megálltak a tanya mellett közvetlenül a kacsausztatásra szolgáló kis tó partján. Egyszerre csak közvetlen mellettük a tóba csapott a viilám. Amint az ijedtségtől kissé magukhoz tértek, bementek a tanyába, hogy megvárják a vihar elültét. A tanyától 40 méter távolságra azonban ismét lecsapott a villám ÉS utána ujabb rémülettel látták, hogy Turi Magdolna eszméletlenül fekszik a földön. Bevitték a szobába és élesztgetni kezdték. A halotthalvány Turi Magdolna lassanként magához tért, de környezetének ujabb megdöbbenésére bármint erőlködött is, nem tudott szólni. Megnémult a villámcsapás okozta rémülettől. Ma reggel kocsira tették és beszállították a kecskeméti városi kórházba, ahol ápolás alá vették. Betegtársai szerint egy izben nagy erőlködéssel meg akart szólalui, de csak érthetetlen hangok törtek eiő a szájából. Délben pedig váratlanul megszólalt a leány. Az orvosi vélemény szerint nagyon szereecsés a fordulat, amely Turi Magda sorsában beállott, mert nem egy példa volt mar rá, hogy a nagy ijedtségtől örökre megnémult az áldozat. • ••••••• IMI •••••••••••••••• «IM«IM Pillanatfelvétel „Szalmaszál a vízbe', a vizbe', a vízbe, Engem rendőr visz be .. Forró juliusi délután . . . Az izzó napsugár szinte felforralja a Kőröscsatorna sekély vizét, amelyben pedig százával lubickolnak a fürdővendégek ott a békési zsiliptől kifelé alig 100-200 lépésnyire. Fiúcskák kötővel, leánykák ingecskében, gyárilányok divatos fürdő kosztümökben, amelyek elázva csintalanul láttatják a test ívelő vonalait. És persze miért volna ez, ha férfiak nem volnának a láthatáron! A fürdőtrikók, a kis úszónadrágok és a hosszú és rövid alsónadrágok pazar tarkaságának diszében illegetik magukat itt a férfínem barnaizmu képviselői is. Sőt . . . Még más egyéb toalett-változatok is vannak. Pedig a viz annyira sekély, hogy a fürdővendégeknek legfeljebb térdig, vagy azon jóval alul szennyezi be a lábát. A szó szoros értelmében szennyezi, hiszen valósággal fekete attól a sok possadt iszaptól, sártól, amit fenekéről felkavartak. De hallga! . , . Rendőr jön a parton. Szeme — mint a portyázó sasé — végigszalad a hancúrozó tarka seregen. Éppen mellettem áll meg. Rákiált egy atyafira. — Hé, maga! Jöjjön csak ki a vizből! Az atyafi ki is jön, de érzi, hogy most már éppen nincs kint a vizből. — Mi a neve ? — B. Mihály. — Öltözzön fel gyorsan és jöjjön velem ! — De kérem szépen én sohasem szoktam itt fürdeni, csak most voltam itt először és most is ráfizetek. Erre jöttem munkából . . . nagyon melegem volt ... és nincs nekem fürdőruhám . . . — Miért nem hagyta magán a . .. — Vasárnap vettem fel tisztán és nem akartam ebben a pocsolyában összepiszkolni. — Akkor ment volna arra meszsze, lejjebb, ahol nem látja az ördög se. Most előállítom közbotrányokozásért. Tanuljon rendet! Úgyis elég rosszak a közerkölcsök ! . . . Jöjjön, jöjjön! — Hát a muziba' meg miket játszanak ! — dünnyögi a hivott vendég, miközben kabátját hátára terítve megindul a rendőr után. A sáros csatorna nimfái összenevetnek, a két főszereplő pedig eltűnik az ébredő közérdeklődés középpontjából a part fűzfái és akácbokrai mögött a város irányában . . . (M) Bonyodalmak a levente játszótér körül A képviselőtestület porban és bűzben akarja tornáztatni a leventéket Kisajátitas, vagy vásárlás utján is meg kell szerezni a megfelelő játszóteret a leventetörvény szerint! Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete, amint megírtuk volt, junius 24-én tartott rendes közgyűlése alkalmával a Békéscsabai Levente Egyesület számára az ujkigyósi és a kétegyházi ut és a körgát által határolt 1100 holdnyi községi tulajdont képező legelőterületből mintegy 5 katasztrális holdnyi (1600 négyszögöles) területet testnevelési célokra kizárólagos és állandó használatra átengedett. Amint legutóbb szintén jeleztük, ezt a határozatot az illetékesek megfellebbezték, ami előre látható volt, mert a játszótér céljaira kijelölt terület levegőjét állandóan a határoló két ut pora s a szomszédos ürüléklerakótelep fertelmes bűze lepi el. Nyilvánvaló, hogy ilyen levegőben nem testet fejleszteni, hanem csak tífuszt, vagy kolerát és tüdővészt szerezni lehet. Pedig a testnevelés a leventeintézmény célja, a leventék pedig, akiknek egészségéről szó van, a mi édes fiaink. Nytlvánvaló tehát, hogy a t. képviselőtestület nagyon megfeledkezett az ügy követelményeinek szemelőtt tartásáról, amikor ezt a hatarozatát hozta. Amint a beadott fellebbezés alapos indokolása is mondja, az a körülmény, hogy az újkígyós—kétegyházai utat a közeljövőben kikövezik, a port nem szünteti meg, mert köztudomású, hogy a kocsik előszeretettel a „nyári utat" használják, de meg az ezen az útvonalon naponta ki- és bejáró csorda is földutról fogja felhajtani ezután is a maga porfelhőit. De nemcsak az újkígyós—kétegyházi ut, hanem az abból elágazó és a körgát mentén a katonai elemi lőteret átszelő földesut pora is erre a területre száll, sőt a körgáton kívül az utóbbi ut mentén terül el a gyepmester egyik ürüléklerakodó helye. így a közgyűlési véghatározat szerint átengedett terület nemcsak azért alkalmatlan testnevelési célokra, mert két földesut pora lepi el, hanem még az ürüléklerakodó bűze is egészségtelenné teszi. Meg kell említenünk még, hogy a testnevelési célokra szolgáló területet feltétlenül fásitani kell, ezen a vadszikes területen pedig fásitani is lehetetlen. A testnevelési törvéuy értelmében a városnak vásárlás, vagy kisajátítás utján-is meg kell szereznie az előirt követelményeknek megfelelő teret. (Lásd 1921. évi LIII tc. végrehajtó utasítását és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 9000. sz rendelet 24. §-át.) Békéscsabán 8 katasztrális hold a szükségelt terület. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az egészséges levegőjű, megfelelő fekvésű, valóban testnevelési célok szolgálatára alkalmas térség kijelölésénél a mi fiaink egészségének ápolásáról van szó, bizonyosra veszszük tehát, hogy az illetékesek minden lehetőt elkövetnek az ügy közmegelégedést keltő megoldása érdekében. Az esés időjárás és a rádióbabona Válasz a „Körösvidék" olvasóinak Több olvasónktól levelet kaptunk az utóbbi hetekben, amely levelek tartalma egybehangzóan kér felvilágosítást annak a híresztelésnek az alapja felől, hogy a sok rádióantenna okozza Európában s így nálunk is a rendellenes esős időjárást. A legilletékesebb körökhöz fordultunk a levelekkel alapos válaszért, amelyeket megszerezve most az alábbiakban közlünk. „Egy magyar mérnök évek óta feledésbe merült találmányának az esőcsináló gépnek emlékezetbe juttatásával kapcsolatban fővárosi lapokban is megjelent már olyan tudósítás, hogy a mostani rendellenes bő csapadékot az antennák kisugárzása idézi elő. Az esőcsináló gép, egy a mai antennákra emlékeztető, villamosságot sugárzó készülék volt, amellyel azonban csak elméletileg lehetett esőt csinálni, mert a felhők nem reagáltak a készülék sugárzó csalógatására. Minthogy azonban mindenre kell valami magyarázat, hát a mostani esős időjárással a szenzációt kereső fantázia az antennákat hozta kapcsolatba. Aki először firkantotta le ezeket az antenna és rádióellenes sorokat, bizonyára nem gondolt arra, hogy a rossz időjárás miatt különösen a vidéken elkeseredett lakosság micsoda következtetéseket füz az ilyen magyarázatokhoz. Egyesek máris hatósági beavatkozást sürgettek az antennák azonnali leszerelésére. Pedig az egész hűhónak semmi tudományos alapja nincs. Európában már 1922-ben 3 milliónál több rádióvevő állomás működött és négy éven át az ideit kivéve nem lehetett semmi időjárási zavart észlelni. Igaz, hogy Magyarországon csak a mult ősztől kezdve terjedt el a rádiókészülékek használata. De alig 30.000 rádiónk van. Az európai készülékek számának 1 százaléka. Ez az egyszázalékos szaporulat semmi esetre sem lehet az oka a változásnak. A másik ellenbizonyiték, hogy az idén télen, januártól márciusig rendellenes szárazság uralkodott. Holott akkor inkább működtek a rádióamatőrök, nem kellett állandóan kikapcsolva tartaniok készüléküket, mint a mostani villámcsapástól veszélyes zivataros időkben. A mostani sok esőt a rádióval kapcsolatba hozni nem egyéb sületlen babonaterjesztésnél. Megnyugodhatnak a terjesztők, hogy az emberiség minden technikai felkészültsége észrevétlen semmi a mindenség isteni erőihez." A mezőberényi Iparos Daloskör aratóünnepélye A Körösvidék mezőberényi munkatársa irja : Soha annyit nem ünnepeltek az emberek, mint épen manapság. És soha annyi hajánál fogva előrántott, minden értelem nélkül való ünnep nem volt, mint éppen most, amikor pedig mindennek — még a szórakozásnak is — lehetőleg értelmet kell adni. Ha nem ezt tesszük, ebben a véglétek felé hajló világban szétforgácsolóáik minden, amit magyaros örömnek, sírva vigadásnak, bufelejtésnek nevezünk. Magyarországon, kivált ebben a csonka hazában, az aratás a legnagyobb, leggondterhesebb, legsúlyosabb munka. Csak természetes, hogy minden ünneplések között a legnagyobb ünneplésnek is kell kapcsolódnia. így volt ez valamikor régen, amikor a jobbágy és a földesúr ebből az alkalomból közösen ünnepeltek s így kell ennek lennie a mai modern körülmények közt is, amikor egyes társadalmi rétegek igen meszszire távoztak annak a munkának a megértésétől, méltánylásától és ismeretétől, amely valójábau egyedül ad mindenkinek kenyeret. Ezek által a szempontok által vezéreltetve fogott a mezőberényi Iparos Daloskör ez első aratóünnepély rendezéséhez. Sok nehézséggel s az uttörés ezer akadályával kellett megbirkóznia. Az ünnepély a meghirdetett első alkalommal, junius 27-én nem volt megtartható, pedig előző este impozáns lampionos szerenádott adott a Daloskör a község számos forgalmasabb pontján s a lakosság közlelkesedéssel készült a másnapi ünnepélyre. Azonban az ünnepély „arató" mivoltának megfelelően beigazolódott, hogy „az idő a gazda". Másnap hideg, esős idő lehetetlenné tette az ünnepély megtartását s így julius 4-ére kellett halasztani a dolog természete szerint a sikerre való sokkal kevesebb kilátással. Mindamellett várakozáson felüli sikere volt az ünnepségnek. Kora délután megindult a főulcán a menet, amelyben lovas és ökrös szekerek, rajtuk arató lányok s lovas bandéristák vettek részt a békési kiváló tűzoltózenekar kísérete meilett. Amint a menet az ünnepség szinhe-