Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-09-28 / 217. szám
Békéscsaba, 1926 szeptember 2 5 Körösvidélc 5 A megyei levente céllövőverseny eredményei A vasárnapon nagy érdeklődés mellett lezajlott megyei céllövő verseny a békéscsabai leventék fölényes győzelmével végrődött; ugyanis a legjobb ötös csapat részére kiirt „sasbot" vándordijat a békéscsabai 3. számú leventecsoport nyerte el. Fáradhatatlan oktatójuk : Mokos Sándor szövőgyári tisztviselő. A győztesek a következők : Békési Pál, Szemányik Mihály, Franciszki György. Szlávik Mátyás és Sebosik Sámuel. A csabai leventék egyéni versenyben is két dijat és pedig az elsőt és harmadikat nyerték. Az első dij nyertese : Schreyer Alajos csabai levente (egy kétfedelű ezüst omegaóra lánccal) ; a második dij nyertese : Szokolai Béla Tótkomlós (egy ezüst ankeróra); a harmadik dij nyertese : Békési Pál csabai levente (egy nikkel doxaóra). Az oktatók versenyében az első dijat, egy aranyórát lánccal, Balog László békési oktató, a másodikat, egy dohánykészletet Maász Márlon mezőberényi oktató, a harmadik dijat, egy asztali rádiumos órát Sass Kálmán csabai tisztviselő nyerte. A szép versenyt vitéz Károlyfalvy Ferenc testnevelési tanácsnok vezette. mikii' •••••••• iiiiinii *uiautt «»»••••• Elismerés az adófizetőknek Dr. Lakács György beszámolója Kétegyházán A Körősvidék kétegyházai munkatársa jelenti: A gyulai választókerület nemzetgyűlési képviselője, dr. Lukács György T. b. t. t., ny. miniszter, f. hó 25-én d. e. 10 órakor tartotta beszámoló beszédét Kétegyházán, a Polgári Olvasókör nagytermében. A képviselőt dr. Vangyel Endre, a gyulai járás népszerű főszolgabírója kisérte. Schauer Gyula községi főjegyző üdvözlő szavai után Lukács képviselő hosszú beszámoló beszédében vázolta a politikai helyzetet. Ismertette az ország siomoru állapotát a háború, forradalmak, megszállás és trianoni béke után. Öszszehasonlitást tett a négy év előtti és a mai állapotok között és rámutatott arra az óriási munkára, amit a kormány és pártja végzett az országban a rend helyreállítása, a konszolidáció, továbbá a gazdasági élet terén, ugy az állam, mint az egyesek háztartásának egyensúlyba hozásán és kifelé az országnak a világrendbe és a nemzetek szövetségébe való bekapcsolásával. Hálával emlékezett meg az adófizetőkről, akik a nagy terhek viselésével lehetővé tették az ország talpraállását. A kormány belátta, hogy a terheket tovább fokozni nem lehet. Az adóterheken máris több könnyítést tett. A kincstári házhaszonrészesedést — mint igazságtalan teherviselést — a kormány beszüntette. A forgalmiadót 2 százalékra szállította le, sőt fokozatosan beszünteti. További könnyítések is tervbe vannak véve. Legközelebb pl. az illetékek leszállításáról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalásra. Beszélt a földbirtokreformról, amely 2—3 éven belül mindenütt befejezést nyer. Szólt továbbá a jóvátételről, külpolitikai helyzetről, megemlékezve barátainkról, Angolországröl, Olaszországról, Hollandiáról, Északamerikai Egyesült Államokról, majd Németországnak a népszövetségbe való felvételéről, amely örvendetes esemény ránk nézve, mert Németországnak panaszai, sérelmei a miénkkel azonosak, amiért is remélhető, hogy a nemzetek tanácsában segítségünkre lesz. A jövő feladatait vázolva szólt a Duna—Tisza csatorna tervéről, amely közelségénél fogva Kétegyházát is nagyon érinti. Végül is a választók bizalmát megköszönve, befejezte a tartalmas beszámolót. A választók nevében az illusztris képviselőnek Hajdú Sándor malomtulajdonos mondott köszönetet a részletes tájékoztatásért. Harsány éljenzés közben kíséretével, dr. Vangyel Endre főszolgabíróval és Schaner Gyula községi főjegyzővel autóba szállt a képviselő, hogy megnézze a Vangyel-telepen épülő uj állami iskolát. Azután a csendőrörs uj otthonát tekintette meg. A laktanyát — ami páratlan a megyében — alig pár hónapja vásárolta az őrsnek az állam, amely intézkedés éppen Lukács Györgynek köszönhető. Sajnos, Lukács képviselő alig két órát időzött választói körében, mert sietnie kellett, hogy Kovacsics főispán díszpolgári oklevelének átadásánál Vésztőn lehessen. háger András, ny. igazgató-tanitó •UUIMMIIim liMlMlltMilMM"! >.•••••••••••••• Floridában érte utol a végzete Belgrád, szept. 27. Török János magyarországi születésű ember volt, aki diák korában elhagyta zsidó hitét, hogy a katolikus papi pályára léphessen. Károlyi Mihály grófnak régi jóbarátja volt és mint ilyent, a Kolstein féle kémkedési ügyből kifolyólag le is tartóztatták annakidején. Károlyi azzal kárpótolta később, hogy fontos diplomáciai szerepet juttatott neki. A kommunizmus alatt Amerikába ment át, ahol a görögkatolikus hitre tért át s ismét Bécsbe térvén vissza, ott állítólag püspöki rangot nyert. Később erről a méltóságáról lemondott, mert sok támadásban volt része és visszahajókázott Amerikába. Éppen Miami városában telepedett le, ahol szerencsés telekspekulációi révén meggazdagodott. A legutóbbi nagy vihar is Miamiban érte és a katasztrófa után villájának romjai alatt találták meg összeroncsolt tetemét. EGY KIS HUMOR Zatraceni. Most történt nemrégen a Csallóközben. A kis magyarok vizsgára készülődtek. A tanítójuk szorongva várta a vizsga napját, nem mintha az eredménytől félt volna, de ösmerte a tanfelügyelő urat, aki szigorúságáról hírhedt férfiú rolt. A derék cselák azelőtt kintornás vagy trombitás volt, de mert kiválóan vitézkedett a „cseh Iégió"-ban, érdemeit egy magyaroktól elvett tanfelügyelőséggel honorálták. Folyik a vizsga, a gyerekek nagyszerűen felelnek, ugy megy minden, mint a karikacsapás, még a cseh nótát is ugy fújták, hogy a tanfelügyelő urnák majd kiugrott a szive örömében. A derék tanitó hálásan fogadja a tanfelügyelő elismerő dicséretét és mondja neki: — Kérem tanfelügyelő Ur ! A legnagyobb elismerés az volna, ha valamivel megjutalmazná a gyerekeket. — Dobre, dobre, mondja a cselák, dehát mit adjak nekik ? Talán egy kis szünidőt. — Dobre. És arra fordul a gyerekekhez és mondja rettenetes magyarsággal, mert hogy igy muszáj neki mondani: Gyerekek 1 A tanitó ur nagyon meg van veletek elégedve. Én is megvagyok elégedve, zatraceni. Akarok tikteket megjutalmazni I Jók voltatok, szorgalmasan tanultatok. Zatraceni! Gyerekek I Három hónapig szünidő, zatraceni I mohácsi emlékünnep (A „Körösvidék" békési szerkesztőségétől.) A békési református reálgimnázium tanári kara és ifjúsága a mohácsi csata 400 éves évfordulója alkalmából szombaton délután a gimnázium tornatermében nagyszabású emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepély illusztris előadója dr. Lukinich Imre egyetemi tanár, a Nemzeti Muzeum Széchenyi-könyvtárának igazgatója volt, aki a történetkutatás uj adataioak megvilágításában tárgyalta a mohácsi sorsdöntő csata okait, az ország akkori közállapotát és a szerencsétlen II. Lajos király szerepét. Fölolvasása tanulságául megállapíthatjuk, hogy a török veszedelmet a francia diplomácia zúdította a nyakunkra, amely a Habsburgokkal való világhatalmi harcában Bécs megtörésére használta fel az oszmán birodalom janicsárait. Mohács tehát a francia politika évszázados erőfeszítésének egyik állomása, mintahogy Trianon annak etappeja és koronája. Ennek az árát pedig akkor is, most is Magyarország fizette meg, amely a francia politika szemében számba sem jövő tényező, amint ők mondják „quantité negligeable" volt. No de, ahogy nem jelentette Mohács Magyarország halálát, ugy lesz Trianonból is feltámadás, A programm másik kiemelkedő száma a Békési Dalegylet éneke volt. Árpád sírja cimü dalt énekelték olyan nagyszerű készséggel és precizitással, hogy ezért Berentés Lajos tanárt, a Dalegylet kiváló karmesterét a legnagyobb dicséret és elismerés illeti meg. A Békési Dalegyletet nemsokára az ország legelső {dalárdái között fogják emlegetni. Berentés Márton VII. gimnázista szavalata volt még a programmon, aki két irredenta verset szavalt meglepő készséggel, A gimnázium hatalmas tornatermét diszes közönség töltötte meg, mely az előadók munkáját percekig tartó tapssal köszönte meg. Önkéntes adományokból 670 ezer korona folyt be, mely a gimnáziumi segélykönyvtár és a tanulmányi kirándulás alapjára fordittatik. IMIMIII ••••IBII IHHMIIIIIIHHIII ••••»•• •••••••• Árvixlcőnyv Gyula, szeptember 27. Az árvízkárosultakat segélyző bizottság elhatározta, hogy az árvizveszedelem történetét könyvben kiadja. A könyv 127 lapra terjed, dr. Varga Antal állította össze és előszavát Horthy Miklós kormányzó irta. A paláiba vitte rögeszméje Budapest, szeptember 27. Schweiger Cirillné Izabella-utcai lakcs tegnap szivén szúrta magát és mire a mentők megérkeztek meghalt. Az életunt asszony egy izben halálos autóelgázolás szemtanuja volt és a borzalmas látvány annyira feldúlta lelkiállapotát, hogy olyan rögeszméje lett, hogy őt is szerencsétlenség fogja érni. Többször hangoztatta, hogy inkább önkezével vet véget életének, minthogy szerencsétlenség áldozata legyen. —— — Meghivó. A békéscsabai Nőegylet f. hó 3-án, vasárnap délután 3 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését a m. kir. Lorántffy Zsuzsanna leánygimnáziumban amelyre az összes tagokat ezúton hivja meg özv. bajcai Beliczey Rezsőné s. k. elnök. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Jelentés az elmúlt év működéséről. 2. Beliczey Rezsőné elnök és a tisztikar lemondása. 3. Tisztújítás. 4. Alapszabálymódositás. 5. Esetleges indítványok. — Eszét vesztette a gyilkosság vádja alatt. A „Körösvidék" kondorosi munkatársa jelenti": A Kunstár András megmérgezésével vádolt menyecskéről, Sovány Juditról az a hir kelt szárnya, mintha beismerő vallomást tett volna. Ugyancsak ez a hírforrás azt állítja, hogy tette feletti bánkodásában elméje megzavarodott. Állítólag a gyulai elmegyógyintézetbe került. Hivatalos értesítést errevonatkozóan nem kaptunk. — Az Ev. vegyeskar énekpróbáit e hó 30-án, csütörtökön este 6 órakor kezdi meg. Kérem a tagok pontos megjelenését.