Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-09-25 / 217. szám
Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. szeptember 25 . Szomba t VII. évfolyam 216. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független AI „Falu" Szövetség keresztény politikai napilap hivatalos lap f a Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő M1GEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Az élelmezés problémája A Népszövetség teljes közgyűlésének legutóbbi ülésén, a világgazdasági konferencia előkészítő bizottságának jelentésével kapcsolatban, a francia delegátus Loucheur hosszabb beszédben indokolta meg a gazdasági világkonferencia összehívásának szükségességét. A francia delegátus olyan érdekes és megszívlelendő dolgokat mondott, amelyekkel érdemes a legkomolyabban foglalkozni. Ezek szerint az utóbbi években a gazdasági helyzet az egész világon állandóan rosszabbodott. Az ipar állandó fejlődése melleit, a mezőgazdaság minden vonatkozásban visszahanyatlott és az élelmezés problémája egyre sötétebb árnyékot vet előre a bizonytalan jövő felé. Loucheur szerint: egyre nagyobb tömegeket kell ellátni kenyérrel s ezt a mezőgnzdaság hanyatlása mellett megnehezíti még az a körülmény is, hogy az uj határok miatt, az árucikkeiket eddig szabadon kicserélő nemzetek között egyre veszedelmesebb vámhatárok emelkednek. A gazdasági élet mélyére kell nyúlni és ott kell keresni azokat az okokat, amelyek az általános krízis forrásai, mert jogi formulákkal nem lehet békét teremteni. Nem tagadjuk, hogy a Népszövetségnek nevezett rapszodikus egyesülésben ritkán hangzik el ennyire komoly és magvas beszéd, mint Loucheur beszéde, melyből arra lehet következtetnünk, hogy az évek óta tartó meddő tanácskozások után végre-valahára a komoly munka terére akarnak lépni Genfben is. Ha a hosszú idők nyomora után kissé elkésve is röppentek világgá ezek a komoly és figyelmeztető szavak a francia delegátus ajkairól, a kérdés még mindig nagyon időszerű és mért ne lennénk mi az elsők, akik okulva a szomorú multakon, elsőnek fogadjuk meg a józan és figyelmeztető tanácsokat. Annál is inkább aktuális ez minálunk, mert csodálatosképen, dacára annak, hogy ipari területeink elszakitásával országunk agrárállammá lett, mégis a mezőgazdaság terén van itt nálunk is a legtöbb tennivaló. Sajnos azonban, ha körültekintünk nébány esztendő elvégzett munkájának eredményén, azt kell megállapítanunk, hogy termelésünk nem igen fokozódott, azok az eszközök, amelyek egy modern agrárállam fokozatos és gyors fejlődését lehetővé tennék, nagyrészt hiányzanak, nem folynak a többtermelésre vonatkozó kísérletek s még igen messze állunk azoktól az államoktól, amelyek mezőgazdaságukból nemcsak hogy fentartják magukat, hanem gyors és elsőrendű produkcióikkal vezetőhelyet szereztek maguknak a világpiacokon. Pedig az acélos magyar búzának nem is kellene valami nagy reklámot csapni s ha abban a helyzetben lehetnénk, hogy a többtermelés fokozásával az elsőrendű magyar gabonát minél olcsóbban tudnánk piacra vetni, alig hisszük, hogy bármelyik állam is fölvehetné velünk a versenyt ezen a téren. Mindez azonban még csak egy messzi álom, melynek reális megvalósulása elé rengeteg akadály ütközik. Mindenekelőtt a városok figyelmét a vidék felé kell irányitanunk, meg kell szerettetni a falut, törődni kell a vidék problémáival és a politikai élet zavaros káoszából több figyelmet kell elvonni a mezőgazdasági kérdések számára. Ne legyen pusztába kiáltott szó az, amit most mondunk és ne kelljen állandóan ismételgetésekbe bocsájtkoznunk akkor, amikor az ország létérdekéről és fejlődésének lehetőségeiről hangzik a komoly beszéd. Mert mindaddig, amig ez be nem következik, számolnunk kell azokkal a szomorú kilátásokkal, amelyeket a francia delegátus szavai idéznek föl előttünk. Fogy a kenyér, mert a mezőgazdaság az egész világon hanyatlóban van. Bár mi tudjuk, hogy a termékeny magyar föld a legnehezebb időkben sem fog cserbenhagyni bennünket, mégis, vagy talán annál inkább kötelességünk fokozott figyelmet szentelni erre a földre, mert ebben van ma már minden erőnk és minden reménységünk. És biztosak vagyunk abban, hogy a magyar föld nem fog sohasem csalódást hozni azokra, akik munkájuk nagyrészét és minden reményüket hittel vetik el benne. Bnd miniszter enyhíti a végrehajtási intézkedéseket A kislakásépitő akció Budapest, szept. 24. Ma délelőtt 10 órakor kezdődött a népjóléti minisztériumban Vass József elnökletével a minisztertanács amelyen beható tárgyalás alá veszik a falusi kislakásépitő akciót. Már most memorandumot készítettek az akció lebonyolítására, de mint illetékes helyen kijelentették, a miniszterelnök távollétében alig lehet szó ujabb tervezet elfogadásáa minisztertanács előtt ról és a kormány tagjai csak a miniszterelnök jelenlétében hajlandók a sokat vitatott és széles köröket érintő akció ügyében végleges határozatot hozni. A minisztertanácson Bud János tájékoztatja minisztertársait az adók behajtásának módosítására tett intézkedésekről. Bud legközelebb rendeletet ad ki, amely rendelet módosítja a tulszigoru végrehajtási intézkedéseket. Nagy károkat okoz Erdélyben a korai tél Félméteres hó borítja a hegyvidéket Brassó, szept. 24. Erdélyben szeptember 21 én beköszöntött a tél. Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely környékét fél méteres hó borítja. Az Olt völgyében havas eső esett, a hegyekben pedig havazás volt. A korai havazás a még földben levő terményekben és a gyümölcsöskertekben rengeteg kárt okozott. Kiapadt két erdélyi sóstó Csodás természeti tünemény Torda határában Békéscsaba, szept. 24. Tordai jelentés szerint a környéket csodás természeti erő megnyilatkozasa tartja izgalomban. Tegnap délelőtt az erősen sós vizéről ismert tordai aknafürdő és a süllyedő aknafürdő vize pár óra leforgása alatt kiapadt. Váratlanul morajlani kezdett a két medencében d víz, majd métervastagságu gejzír tört a magasba, ezután hirtelen apadni kezdett a viz és két óra leforgása alatt mindkét medence vize ismeretlen üregeken át eltűnt. A csodálatos tünemény tömegeket vonzott a fürdőhöz. Az aknafürdő helyén 40, a sülyedő aknafürdő helyén 35 m méVégü medence tá tong. Eddig még nem tudták megállapítani, hogy a két gyógyfürdő vize hova tünt. Egy repülőgép balesete Budapest, szeptember 24. Ma reggel a mátyásföldi repülőtéren a Magyar Légiforgalmi R. T. egy repülőgépét, melyben 4 utas ült, az oldalszél elkapta és a földre nyomta. A gép megrongálódott, az utasoknak semmi bajuk sem történt. Gyilkos merénylet egy ezredes ellen Berlin, szeptember 24. Eisner ezredest, akinek holttestét tegnap húzták ki az Odera vizéből, a rendőrség véleménye szerint meggyilkolták. A gyilkosságot valószínűleg az osztrák antimonarchista szervezetek megbízottai követték el. A szegedi klinika alapkőletételén a kormányzó is résztvesz Szeged, szeptember 24. Október 5-én teszik le nagy ünnepségek között a Ferenc József tudományegyetem klinikáinak alapkövét. Az ünnepségen megjelenik Horthy Miklós kormányzó is. Az ünnepség után az egyetemi tanács diszülést tart, amelyen Klebelszberg Kuno kultuszminisztert a Ferenc József Egyetem díszdoktorává avatják. Lelőtte a menyasszonyát Kassa, szept. 24. Petőszinje községben Tar Borbála már régóta jegyben járt vőlegényével, Baka Jánossal, de a vőlegény iszákossága miatt egyre halogatta az esküvőt. Tar Borbála tegnap kint dolgozott szüleinek földjén, amikor Baka János kiment hozzá és követelte tőle az esküvő napjának kitűzését. A leány kereken kijelentette, hogy nem lehet a felesége, mire a legény lekapta a válláról vadászfegyverét és egyetlen lövéssel szivenlőtte. A leány azonnal meghalt. Bakát vasraverve kisérték a csendőrök Kassára. BacQer Emilt szabadlábra helyezik Budapest, szept. 24. Az Ítélőtábla ma foglalkozott Bacher Emil védőjének azzai a kérelmével, hogy szüntessék be a házi őrizetet és Bachert helyezzék szabadlábra. A Tábla hosszas tanácskozás után helyt adott a védő kérésének és elrendelte Bacher szabadlábra helyezését. A bíróság a Tábla határozatát még ma foganatosítja. Zürichben a magyar koronát 72.45-el jegyezték
