Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-09-19 / 212. szám

Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. szeptember 19 . Vasárna p VII. évfolyam 214. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független a keresztény politikai napilap Fal u" Szövetség filvatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K üj iskolai esztendő (vk) Újra benépesültek a nagy üres termek. Ahonnan két hónapig csak a kőművesek, szobafestők, mázolok jellegzetes hangos éneke hallatszott ki, onnan most újra kedves zsivaj, gyermeklárma zaj­Ük ki az utcára. Nyolc óra tájt megelevenedik az egész város, mindenütt apró emberkék rohan­nak, nagy uj táskákkal, vagy ser­dülő leányok sietnek csacsogva, bájosan fecsegve, másutt meg aranyzsinóros sapkáju „felsősök" ballagnak, hónuk alatt egy-egy csomó könyvvel. Hosszú, a vaká­cióban megnyúlt kamaszok saját­ságos, változó hangjukon oktatják fölényesen a kicsiket... A nagy iskolakapuk meg csak nyelik, egyre nyelik el a sok gyermeket, ifjút. Bent az iskolákban uj kép van. A tiszta, festékszagu termekben egymásmellett ülnek a tanulók. Az újoncok szeme csupa csodálkozás, alig birják megemészteni a renge­teg uj benyomást. Hiszen egy egész ismeretlen világ ez. Gyermekszoba és iskola, Milyen nagyot kellett lépni, hogy ez a helyváltoztatás megtörténjen! Az „öregek" már nem csodálkoznak, ők már „min­dent tudnak", legfeljebb azt az egy-két uj fiút mustrálgatják, ta­nítgatják, akik idegenül, tétován nézik uj környezetüket. Az „öre­gek" most boldogok. Vidáman tárgyalgatják a hosszú vakáció sok érdekes eseményét. A tanitók, tanárok is uj erővel indulnak az uj munkára. Nagy, óriási felelősség van vállukon. Hiszen a jövő boldogsága nagy­részt attól függ, hogyan végzik az iskola vezetői, a tanitók, tanárok a maguk szent, nagy munkáját. Nemcsak tudás kell ide, hanem sok-sok szeretet is és istenadta érzék a gyermekkel való bánás iránt. Az iskola munkája kettős. Ta­nítás és nevelés. A háborút meg­előző esztendőkben ez a munka egyoldalúvá lett. A legtöbb helyen csak tanított. Meg is lett a súlyos következménye. Most már látjuk, tudja mindenki, hogy nagyon fon­tos, sőt a tanításnál is fontosabb az iskola nevelő munkája. Most nekünk életkérdésünk az, hogy talpig embereink, okos, józan, egymást elszivelő, sőt szerető polgáraink legyenek. Ezen a ponton szeretnék én néhány komoly szót szólni a szü­lőkhöz. Mindenki tudja, hogy az iskola nevelő munkája csak akkor lehet áldásos, ha azt a szülők jóindu­lata és őszinte rokonszenve támo­gatja. Ha a szülői és iskolai ne­velés közt nincs meg a harmónia, az a legtöbbször végzetes hatású a gyermekre. Mert ez esetben a tanuló két ütköző közé kerül, ahol végre is kitaszitódik belőle min­den jó. Törekedjék hát minden szülő arra, hogy összhangban legyen az ő nevelési rendszere az iskola rendszerével. A szülő sohase kritizálja az iskola, a tanítói, vagy tanári kar munkáját a gyermekek előtt, mert ennél tökéletesebb te­kintélyrombolás el sem képzelhető. Már pedig ahol nincs meg a ne­velőnek a tekintélye, ott eredmé­nyes nevelésről szó sem lehet. Gyakori eset, hogy a szülők az iskola rendelkezéseit kritizálgatják gyermekeikkel. Nem is sejtik, hogy ilyenkor a fegyelmetlenségre ok­tatják ki őket s rászoktatják gyer­mekeiket, hogy a felettük álló közösségekkel szemben önálló vé­leményük legyen már akkor is, amikor még nem is Ítélhetik meg helyesen azoknak működését. Általában gyakori jelenség, hogy az iskolát mindenki kritizálja. Mennyivel nagyobb szolgálatot tenne az ilyen nagy kritikus az egész közoktatásügynek, mennyi­vel többet használna serdülő gyer­mekének is, ha a felületes ócsár­iások helyett felkeresné az isko­lákat, beszélgetne a nevelés hiva­tott apostolaival s csak akkor kez­dene bírálni, miután jól beletekin­tett az ügyek állásába! Sokszor halliuk — és ez szent igazság ! —, hogy amiképen „Né­metországot tanítói tették naggyá", ugy a mi országunkat is csak a jól vezetett nevelői és tanítói munka mentheti meg. De ehez a munkához elsősorban az szüksé­ges, hogy birja a szülők teljes, odaadó támogatását. Azért forróbb, szívből jövőbb kérés nem hangozhatik el ajkun­kon az iskolai év kezdetén, mint ez : forduljunk az iskolák felé sok­sok szeretettel, megértéssel, jóaka­ratú támogatással; ne ócsároljuk, ne szidjuk szüntelen azoknak a tevékenységét, akikre a legdrá­gábbat, a magyar gyermeket bíz­ták ; legyen minden ember mun­kása az iskoláknak, hogy azok betölthessék szent hivatásukat, jó polgárokat nevelhessenek az el­jövendő nagy Magyarország szá­mára ! Elsült a revolver a vonaton Gyilkosság, vagy öngyilkosság Orosháza, szeptember 18. A Békéscsabáról Orosházára haladó személyvonaton, amikor az Csorváson áthaladt, egyik fülke utasai a folyosóról revolverdörrenést hal­lottak. Kinyilt az ajtó és egy fiatal férfi bukott be rajta, kinek homlokán levő nagy sebéből patakzott a vér, Kiderült, hogy az illető Zaá István. Vizsgálat indult meg annak megállapítására, vájjon öngyilkosság történt-e, vagy gyilkosság vetett végtt életének. Végkielégitett hadi­özvegyek Az alispáni hivatalhoz érkezett népjóléti miniszteri leirat szerint eddig 14 hadiözvegyet végkielígitettek Bé­késmegyében. A végkielégítési összeg az 1926. évi január 1-én érvényben levő járadék 3 évi összege. Ezek szerint a hadiözvegyek két és fél és egy esetben 5 millió korona vég­kielégítést kaptak. A megye ötvenmillió koronát adott a csabai kiállításnak Békésvármegye közönsége a Bé­késcsabán megnyílt és bezárult gaz­dasági és ipari kiállítás céljaira ötvenmillió koronát adott, amelyet a földmilésügyi miniszter engedélye­zése után dr. Daimel Sándor alispán a vezetőség részére kiutalt. Ki kell kövezni a csaba-dobozinegyeri ntat Dr. Vangyel Endre gyulai főszolgabíró előterjesztése Gyula, szept. 18. A „K'rösvidék" gyulai munka­társa jelenti: Előterjesztést tett a gyiilai főszolgabíró a járási utibizott *ag határozata folytán a vármegye alispánjához a szerbtövisnek az ir­tására, mert a törvényhatósági ke­zelésben levő utík mentén az irtás nem történt meg, márpedig az irtásra az útfenntartó köteles. A gyulai járási utibizottság hatá­rozatából kifolyólag előterjesztéssel élt még a gyulai járás főszolga­bírója a vármegye alispánjához, hogy a külföídi kölcsönből végrehajtandó útépítési programmba vegye fel a békéscsaba-dobozmegyeri útszakasz kikövezését, mert ez mindössze né­hány kilométert tesz csak ki és Bé­késcsaba város a dobozmegyeri út­szakasznak egész a békéscsabai kör­gátig leendő kikövezését elhatározta s már régre is hajtotta. De kívána­tos a kérdéses ut kíkövezése annál is inkább, mert Dobozmegyer önálló községgé alakul s ez az ut köti össze Békéscsabával, miért is egy munkás, szorgalmas községnek lenne ezáltal megnyitva a fejlődés utja, ha intensiven bekapcsolódnék a szom­szédságában levő város gazdasági életébe. De kívánatos ez Békés­csaba városra nézve is gazdasági szempontból és Dobozmegyer község lakosságának évtizedes elégedetlen­sége szűnne meg a néhány kilo­méterre terjedő útszakasz kiépíté­sével. Értesülésünk szerint Békéscsaba város polgármestere is kéri a doboz­megyeri ut kikövezését. A Kamara levelező­tagjai A Szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara értesít, hogy Békésmegyéből egyhangúlag levelezőtagjaivá válasz­totta dr, Kovacsics főispánt, dr. Dai­mel alispánt és Berthóty Istvánt, Békéscsaba város polgármesterét. A KANSZ emlékirata Budapest, szept. 18. A KANSZ emlékiratot nyújtott be a kormány­zathoz, amelyben általában a lét­minimum biztosítását, a nyugdijasok, özvegyek és árvák helyzetének meg­javítását, a b) csoportba tartozóknak az a) csoportba való mielőbbi be­jutását és az előlépési viszonyoknak javítását kérte. Polgári tiu- és leány­iskola Tótkomlóson A miniszter jóváhagyta a Tótkom­lóson létesülendő polgári fiu- és leányiskola felállítását. Az iskola uj épülete az Erzsébet-ligetben lesz. Magyar buza Olasz­országnak Budapest, szept. 18. Olaszor­szág részére további 2 és fél millió mázsa búzát akarnak exportálni Ma­gyarországból. Aki tOt éves korában válik feleségétől Newyork, szept. 18. Kaliforniában egy 101 éves ember most adta be a válókeresetet hetedik felesége ellen, akit két évvel ezelőtt vett el. Legutóbbi feleségével azonban nem volt megelégedve, mert nem találta elég szorgalmasnak és elég megbíz­hatónak. Amikor a 101 éves öreg­embertől megkérdezték, hogy nem fog-e még egyszer megnősülni, mo­solyogva felelte, hogy nem lehetet­len. A munkanélküliségből a paláiba Budapest, szept. 18. Ma hajnal­ban a Petőfi-téri hajóállomáson a rendőr egy gyanús viselkedésű férfit látott a Dunához levezető lépcsőn álldogálni. Bekísérte a rendőrségre, ahol hamarosan kiderült, hogy Scell Károly hajógépész, aki esküvője után való napon eltűnt a fővárosból. Be­vallotta, hogy mikor esküvőjét kö­vető napon bement a Bajor Lloyd­hoz, ahol alkalmazásban volt, kije­lentették neki, hogy nem reflektálnak tovább szolgálatára és elbocsájtották. Ezután vidéken járt munkát keresni, de minden fáradozása hiábavalónak bizonyult. Tegnap visszatért Buda­pestre és elhatározta, hogy öngyil­kos lesz. Miután szándékáról lemon­dani nem akart, őrizetbe vették.

Next

/
Thumbnails
Contents