Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-09-15 / 208. szám

4 Körösvidélc Békéscsaba, 1926. szeptember 22 . Kiélesedett a viszony Franciaország és Olaszország között Katonák őrzik a római francia követséget — Briand tiltakozik — Franciaországból került haza a merénylő ellenes tüntetések vannak készülő­Róma, szept. 14. Briand francia külügyminiszter Genfben magához kérette a ,Rö­pülő di Itália ' tudósilóját és a Mus­solini elleni merénylettel kapcsola­tosan kijelentette, hogy ha tényleg valónak bizonyul az a hir, hogy Mussolini ellen francia földön ké­szítették elő a merényletet, akkor ez nagyon sajnálatos tény lenne, amit ő maga sajnálna a legjobban. A francia nemzetet és a francia kor­mányt azonban még ebben az eset­ben sem lehet felelősségre vonni. A nyilatkozattal egyidejűleg a ró mai francia követ megjelent az olasz külügyminisztériumban és til­takozását jelentette be az ellen, hogy a római francia követség épülete előtt olasz katonai őrséget állítottak fel. A követ szerint ez annyit jelent, hogy az olasz kormány lehetséges­nek tartja, hogy Rómában francia­ben. A külügyminisztériumban azt a választ adták, hogy a merényle­tet Franciaországban készítették elő és az olasz nép hangulatát ismerve nem lehetetlen, hogy a francia kö­vetség épülete előtt tényleg tünteté­sekre kerül a sor. Páris, szeptember 14. Wolff. Marseilleből jelentik a „Ma­tinénak, hogy a Mussolini elleni merénylet tettese Lucoppi név alatt Marseilleben dolgozott, mint gyári munkás. Munkáját mindig kifogásta­lanul végezte. A rendőrség most nyomoz azok után a személyek után, akik a merényletben esetleg szintén részesek és ugyancsak Marseilleben tartózkodhatnak. Annyit megállapí­tottak. hogy Lucoppi szeptember ele­jén távozott Marseilleből anélkül, hogy bármilyen névre útlevelet vál­tott volna. Békésvármegye közigazgatási bizottságának ülése Az uj tanév — Erdélyben Megkezdődött az iskolai év. Ki­pirult arcú fiatalság tódul minden­ünnen a tudományok csarnokába — Csonkamagyarországon. De bezzeg az erdélyi magyar fiuknak pir helyett sápadtság üli arcát, mert a román kultuszminiszter sokszor megtáma­dott igazságtalan rendelete ma is érvényben van, a fiuk nem mehetnek oda tanulni, ahol zengzetes magyar nyelven folynak az előadások ; nem oda, ahová szivük vágyik, hanem ahová a román kultuszminiszter pa­rancsolja Ökegyelmének pedig gondja van rá, hogy még a magyarok közül is minél kevesebb jusson magyar iskolába, betücsavarással és basa szellemmel legtöbbjét a román állami iskolába tereli. Pedig a magyarok, élve a gyanupörrel, a kormányzó­párttal kötött paktumban a válasz­tások előtt kikötötték e brutális ren­delet hatályon kivül helyezését és azt is, hogy a magyar ifjak korlá­tozás nélkül tanulhassanak a magyar iskolákban. Megjósoltuk akkor, hogy ennek a paktumnak semmi eredrné nye nem lesz, az egésznek célja csupán az volt, hogy a magyarság választási akcióját lemérsékelje; a többség megszerzésére felhasználja ; mindenekfelett pedig a külföld előtt demonstrálja azt, hogy ime pompá­san megvagyunk a derék magyarok­kal, ők szívesen támogatják kor­mányzatunkat, mert hát ilyen angyali dolguk sohasem is volt, meglehetnek és megvannak elégedve azokkal az áldásokkal, melyeket az uj impérium terjeszt feléjük. S a látszat csak­ugyan ez. Pedig a paktum a magyarság ré­széről egészen más indokokból köt­tetett meg. A koibácsütések fájdal­mai alatt nyögő rabszolgahad ama reménységéből, hogy legalább a leg­durvább brutalitások pillanatnyilag szűnni fognak és a magyarság lé­legzethez juthat. Nem a gazdasági élet terén remélt engedményeket, ott már kiszedték csontját, velejét, ha­nem a mindennél szentebb magyar kultura megmentését vélték lépésük­kel elérhetőnek. Ismerve elnyomóikat, nem gondolhattak nagyvonalú fejlő­désre, csupán megmentésére a léte­zőnek egy kis szünetelésre a bán­talmazások hullámzásaiban. De hát még ez is dőre reménység volt. Kelet franciáinál . a magyar kultura a legfeketébb feketekönyvbe van oe­irva: az vogelirei. Lepuffanthatja akárki, akinek útjába kerül. S történik mindez akkor, amikor Németország a Népszövetségnek tagja lett; érvénybe lépett a locarnói szer­ződés s Európa gondolkodásában uj, nemesebb áramlat remélhető, Hogy ezzel az áramlattal miként egyeztet­hető össze a román kultur-atrocitás ujabb sorozata, nem értjük. De bí­zunk benne, hogy könnyebbülést és megoldást hoz a jövő, mert hisz a hur már annyira feszítve van, hogy az elpattanás csak idők, órák kér­dése. A románok magyar gyűlöleté­től immár nem is remélünk orvos­lást, ez a folyamat nyugatról kell érkezzék, Európa belátásában és megállj 1 ne tovább kiáltásában és cselekedetében. Életmentő gyermeR Budapest, szept. 14. Faragó Sán­dor bognármester 12 éves Pali nevü fiával a budai Dunaparton sétált, amikor észrevette, hogy egy jólöltö­zött nő a Dunába veti magát. A kis Pali azonnal belevetette magát a vizbe és sikerült az öngyilkos nőt a partra húzni. Az életunt nő egy B. listás tisztviselőnő volt, aki anyagi okok miatt akart megválni az élettől. Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága közgyűlését folyó hó 13 án délelőtt tartotta dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklete alatt. A közigazgatási bizottsághoz tett jelentésekből néhányat kivonatosan az alábbiakban közlünk. A pénzagyigazgatóság jelentése szerint az 1926 évi jövedelem- és vagyonadó kivetése befejeződött, a fizetési meghagyásokat az adóköte­leseknek kikézbesitették. A jövedelem-, vagyonadó és ke­resetiadó adófelszólamlási bizottság elnökének és kinevezendő tagjainak a kinevezése a pénzügyminisztérium­tól leérkezett. A békéscsabai adóhivatalnál az előző évi jövedelem-, vagyon- és kereseti adó ellen beadott felebbe­zés letárgyalására a békéscsabai adófelszólamlási bizottság összehi­vatott s az újonnan alakult bizott­ság ezen felebbezéseket letárgyalta. A közigazgatási bizottság mult havi ülésében az O. F. B. által igénybe vett földterületek földadójá­nak ki terhére történt előírása kér­désében felhozottakra jelenti a pénz­ügyigazgatóság, hogy ezen földterü­letek utan járó földadó — amint azt a pénzügyigazgatóság megállapította — már a folyó évben mindenütt az uj birtokosok terhére van előírva, kivéve, ha ezeket a földterületeket még az igénybevételt szenvedtek bir­toklásában meghagyták ideiglenesen. A közigazgatási bizottság a bé­kési pénzügyőri biztosság megha­gyására vonatkozó kívánalmát a pénzügyigazgatóság a pénzügymi­niszternek bejelentette. A törvényhatóság területén az adózók terhén együttesen kezelt köz­adókban (arany korona értékben) mutatkozott az 1925 év végén az egyenes adófőkönyvek lezárása ered­ményéhez képest helyesbített hátra­lék 2.240,839 K. előiratott az 1926 évre 4.489,952-80 K, szaporodásba vétetett 1926 évben 448,952-52 K­Összesen 7.178.917 32 K- — Törlés 1926 évben 84,601-88 K, marad helyesbített tartozás 7.094,315-44 K, lerovatott 1926 évben 2.995,705-10 K, előírásból nem esedékes (IV. negyedévi) 1.122,281-70 K, marad hátralék 4.098,6 i 034 K, vagyis papirkoronában 59 504.329,605 K. Az elmúlt hónapban befizettetett együttesen 13 319.043,157 K, for­galmiadó és ílletékekben4 940.330,432 korona. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a heveny ragadós bajok kö­zül az elmúlt hónapban előfordult: Diphtheria 5 megbetegedéssel 1 halálozással, hasihagymáz 31 meg­betegedéssel 1 halálozással, vérhas 11 megbetegedéssel 1 halalozással. gyermekágyi láz 3 megbetegedéssel 1 halálozással, kanyaró 31 meg­betegedéssel, Scarlatina 12 megbe­tegedéssel, szamárköhögés 3 meg­betegedéssel, malária 12 megbete­gedéssel, bárányhimlő 2 megbete­gedéssel. Összesen 110 megbetege­dés 4 halalozással (4 százalék). Orvosrendőri ellenőrző vizsgálatot végeztek élőn 320, holttesten 6 eset­ben. Gyógyitósavval beoltottak 4 dip­t'nériát, akik közül 3 gyógyult, meghalt I. Két esetben védőoltáso­kat sikerrel végeztek. A halvaszülettek száma 17, az elvetélteké 26. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint miután szünidő volt, külső szolgálatot csak kis mértékbén tel­jesítettek. Személyesen volt a kir. tanfelügyelő Békéscsabán, ahol Uh­rin Károly igazgató tanítónak a Kormányzó ur Őfőméltósága által adományozott IV. oszt. polgári ér­demkeresztet adta át. Ugyancsak Békéscsabán a községi ovodákat vette át állami kezelésbe. Füzesgyarmaton, Szeghalmon és Körösladanyban volt, ahol a külte­rületi isKolák kijelölése ügyében folytatott tárgyalásokat a kiküldött bizottsággal, mig Mezőberényben a polgári iskola magánvizsgálatán vett részt. A tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter Becker Endre és Székely Zsigmond gyulai el. isk. tanítókat és Lizsá­kyné Galli Gizella békéscsabai óvó­nőt nyugdíjazta es mindannyi ré­szére eredménydus buzgó szolgá­latukért elismerését és köszönetét fejezte ki a miniszter. Békéscsaba külterületén a város az úgynevezett Szalay kitérőnél és a gerendási tanyákon 2 uj iskolát épített a folyó évben s mindkét is­kola állami jelleggel szerveztetett s azok még e hóban megnyílnak. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Péter Jenő békéscsabai áll. polg. iskolai és felsőmezőgazdasági iskolai igazgatót a kisvárdai áll. polgári iskolához, József Dezső gyulai polg. iskolai tanárt a tót­komlósi áll. polgári iskolához he­lyezte át. Az állami elemi iskolai tanítói karban a következő változások tör­téntek : Botkáné Kulik Irén Tótkom­lósról Nagyszénásra, Bartolf József Gádorosról Mezőberény kereki pusz­tára, Giró Szász János Tótkomlós­ról Békéscsaba Szalay-kitérőre, Hő­nigschnabel János Csorvásról Gá­dorosra, Tímár Ernő Nagyszénásról Gádorosra, Zsáry Dániel Békéscsaba Vandhátról Kispestre, Deák Mária Orosházáról Nagykozárra, Dénes Etelka Gádorosról Pusztamérgesre, Teleky László Vésztőről Rákóczy­falvára, Matancsics Gyula Dobozról Csévre, Pártod Gizella Békéssámson­ból Magyarbánhegyesre, Csavojszky Ilona Jászárokszállásról Gádorosra, Balla Ernő és Balláné Cseh Jolán Pándról Vésztőre, Daxner Károly Tolnanémediből Békéscsaba külterü­letre, Bohus László Nyíregyházáról Békéscsaba Vandhátra helyeztetett át. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Szabó Antóniát a békéssám­soni állami iskolához rendes taní­tónővé nevezte ki. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a cukorrépa szedése és szál­lítása junius hónapban megkezdődött igen szép terméskilátások mellett. A dohányszedés befejezés előtt áll. A járási gazdasági felügyelőségek­től és a gazdasági tudósítótól be­érkezett termésbecslések szerint Bé­késmegyében a főterményekből ka­tasztrális holdanként átlagos termé­sek a következők: Buza 700 kgr., rozs 650, árpa 700, zab 700. tengeri 1050 kgr., burgo­nya 50 q cukorrépa 135 q. A mohácsi vész naptára: 1526 szeptember 15. Buda ég — még Mátyás király palotája is — és Szulejmán ki­hirdeti, hogy a hadjáratnak vége. A sarkadi r. kath. iskola­szék nagy népünnepélye Sarkadi tudósítónk irja : Impozáns, méreteiben is hatalmas, szép ünne­pély színhelye volt vasárnap Sarka­don a Törekvés Sport Egylet pá­lyája, ahol a róin. kath. egyház tar­totta orgonaalapja javára népünne­pélyét óriási érdeklődés mellett. Az ünnepély kora délután cserké­szek és tűzoltók zenés kivonulásával kezdődött. Volt dijbirkózás, verseny­futás, szépségverseny, szerencse­halászat, zsákbafutás körhinta, sza­bad színpad ének- és táncszámmal stb. stb. Különösen festői látványt képezett a 24 pár magyarruhás ifjú és leány körmagyar táncjelenete. Az ünnepéllyel kapcsolatosan ját­szódott le a Szarvasi Turul S. E. Sarkadi Törekvés S E. 1 oszt. baj­noki footballmérkozése is. Cserkész­tábortűzzel fejeződött be a szabad­ban, a mindenkepen fényesen sike­rült, szerencsés gondolatú, ügyesen megrendezett ünnepély, ami mintegy 25 millió koronával járult hozzá az orgonaalap gyarapításához. Ezek után az Iparoskörben és a Polgári Körben hajnalig tartó táncmulatság következett. A rendezés nagymunkája Rácz Pál főtisztelendő, Regényi Kálmán világi elnök főrendező, Németh Pál tanitó és Rézmányi Antal gondnok érdeme. L - y.

Next

/
Thumbnails
Contents