Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-07 / 151. szám

2 Körösvitlék Békéscsaba. 1926. julius 7. Belefulladt a megáradt patakba Abaujszántó, julius 6. Bódi Mi­hály gazdálkodó a hatalmas felhő­szakadástól megduzzadt patakbői fa­darabokat akart kihalászni, közben az ár elragadta és a betonhidhoz hozzávágta. Elmerült és csak holt­testét tudták kihúzni a vizből­flz flpolló Mozgó közérdekű népművelő előadása Julius 12-én, hétfőn 2 előadás. 7 órakor nőknek, este 9 órakor fér­fiaknak mutatják be, amint már je­leztük, — a Házassági tanácsadó c. tanulságos filmet. A film tartalma : Leckék a házasságról 4 fejezetben. 1-ső fejezet: Ismerd meg magad. 2-ik fejezet: A házasság hygiéniája. 3.ik fejezet: Az embergyümölcs. 4-ik fejezet: Az ember születése. A bé­csi szülészeti klinikán készült eredeti filmfelvételek. Minden félremagyarázható tenden­ciától menten, a legnemesebb célzat­tal foglalkozik ez a film a mai kor két legnagyobb közérdekű kérdésé­vel : az egészséges és beteg házas­ság problémájával és az egészséges generáció fentartásával. Az előadásokat a rendes mozi­helyárakkal tartják meg. Agyonszúrta a feleségét Családi dráma egy holdnyi búza­föld hozadéka miatt — A lakos­ság kéri, hogy elrettentő például a halálos Ítéletet Kunszentmár­tonban hajtsák végre Karcag, julius 6. Alig simultak még el a Busái Já­nos féle szörnyűséges kettős rabló­gyilkosság hullámai Kunszentmárton­iján, — aki azért gyilkolt és rabolt, hogy lakodalmat ülhessen — s alig hirdette ki ez ügyben a szolnoki kir. törvényszék az elmúlt hét fo­lyamán a halálos ítéletet, máris ujabb borzalmas gyilkosság hirét közlik. Folyó hó 3-án szombaton reggel 4 óra tájban szóváltás után Császi Ferenc kunszentmártoni 53 éves kisbirtokos több késszurással meggyilkolta Berta Verona 42 éves feleségét. A gyilkosság híre érthető felháborodást keltett várossszerte. Császi Ferencnek a szerencsétlen Berta Vera második felesége, en­nek pedig a gyilkos második férje, Császinak első házasságából 4 gyer­meke van, Berta Verának pedig egy. A kétféle gyermek miatt állandó volt a torzsalkodás közöttük, amit csak fokoztak kisebb vagyonjogi né­zeteltérések is. igy a gyilkosságot megelőző este is az asszony külön vagyonát képező egy holdnyi búza­föld hozadéka felett zsörtölődtek. Szóváltásuk úgyszólván egész haj­nalig tartott. Virradatkor az asszony felkelt, rendbe tett mindent és menni akart a saját földjének aratását ren­dezni. Ekkor ismét összeszólalkoztak a házastársak s a férj konyhakést ragadott és több halálos szúrást ejtett fele­sége hasán és mellén. A sze­rencsétlen asszony szörnyet­halt. A gyilkos férj maga jelentkezett a csendőrségen. E gyilkossággal kapcsolatosan meg kell állapitanunk, hogy az utóbbi években Kunszentmártonban nagyon elszaporodott az élet elleni deliktu­mok száma. A „Körösvidék" munkatársa irja : Bensőséges szeretettel ünnepelte f. hó 4-én, vesárnap Tótkomlós köz­ség közönsége két vezető emberét, Gajdács Pál ev. lelkészt és Németh Kálmán községi főjegyzőt, abból az alkalomból, hogy a kormányzó 50. illetőleg 30 éves szolgálati jubileu­muk alkalmából IV. oszt. polgári érdemrenddel tüntette ki őket. Az egész község lobogódiszt öl­tött két ünnepelt vezetője iránti sze­retetének külső jeléül. Vendégek érkezése Már a kora délelőtti órákban gyülekeztek Orosháza, Pitvaros, Ambrózfalva, Csorvás, Gádoros és Nagyszénás küldöttei. Pont 10 órakor különvonaton érkezett meg dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Kon­koly Tihamér vármegyei főjegyző és dr Márky Barna vármegyei h. fő­jegyző. A vendégeket az ünnepeltek villásreggelivel fogadták lakásukon, majd valamennyien a községháza zsúfolásig megtelt, virágokkal fel­díszített tanácstermébe vonultak. Díszközgyűlés A díszközgyűlésen a község egész társadalmának képviselői, egyesüle­tek, testületek, iskolák stb. vezetői mind-mind jelenvoltak. Dr. Kiss László orosházai főszol­gabíró nyitotta meg a díszközgyűlést, majd Adamkovics János igazgató­tanító üdvözölte a község képviselő­testülete nevében a vendégeket. A főispán átadja a kitüntetéseket Dr. Kovacsics Dezső főispán az alábbi ékes beszédek kíséretében adta át a legmagasabb kitüntetéseket: Mélyen tisztelt díszközgyűlés, ked­ves közönség ! A felizgatott lakosság körében mozgalom indult meg oly irányban, hogy a halálos Ítéletek végrehajtá­sánál kérje meg az elöljáróság az ügyészséget, hogy megtorló példa­adásképen Kunszentmártonban a helyszínen hajtsák azokat végre. Az elmúlt években Félegyházán hajtottak igy végre egy halálos Íté­letet. Rövid itteni működésem alatt má­sodszor jut osztályrészemül az, hogy kötelességemet ugy teljesítsem, mint ahogy nekem örömet szerez. Ez al­kalommal engem ér a megbízatás, hogy a légfelsőbb elismerés külső jelvényét nyújtsam át azoknak, akik­nek ez szól. A legnagyobb, legszentebb és leg­nemesebb érdem az, ha valaki saját otthonában eljut odáig, hogy saját otthonának minden egyes tényezője elismerje róla, hogy meghazudtolta a közmondást, hogy senki sem lehet próféta hazájában. íme előttünk a két ünnepelt: Ko­ránál és lelkipásztori működésénél fogva Gajaács Pál igen tisztelt nagy­tiszteletű ur elsősorban van Tót­komlós közönsége előtt. Pályáján a lelkipásztorkodás legszentebb, legne­mesebb feladatával 54 év óta áll he­lyén. Ebből 44 évet Tótkomlóson töltött. A 44 és 54 évszámok előtt tisztelettel hajlok meg. Az úristen kegyelme eddig 41 esztendőt adott meg élnem. Életpályámon 41 esz­tendőből 20 esett munkára s ered­ményt, sikert még nem vettem észre, ellenben sok küzködésnek nézek háta megé. i&Gajdács Pál élete magába fog­lalja Tótkomlós község életének, fejlődésének és történetének megtes­tesitését. Az o szeme előtt, az ő közreműködésével, gondos nevelés­ben részesülnek a gyermekek, akik ai ő kezén, az ő nyelvén, elméjén keresztül tanulják meg a Minden­hatót ismerni. Ma már őszbecsa­varodott, felnőtt emberek azok a gyermekek, akiket ő részesített első­sorban az erkölcsnek, a vallásnak ismeretében és azok a lányok ma mint mély redőjü családanyák és nagyanyák állnak vele szemben. És a kis község az Alföld sorából ki­emelkedik, fejlődik, létezik ; 44 esz­tendei munkássága után életerősen veti fel fejét, létet akarl A fejlődés útját ö irányítja. Az ő munkássága kulturális és nemzeti szempontból Tótkomlós községére nézve lényeges és fontos alkotás Ebben a munkában helytáll, nem mint szemlélő, hanem mint apostol, ha kell, martir, ha kell vezér, mun­kás és ebben a munkában érdem és elismerés kell, hogy érje I" Meleg szavakkal méltatja ezután Gajdács Pál érdemekben gazdag, sokoldalú munkásságát, majd igy folytatja : „Akkor, amikor tótkomlós község ünnepén körülveszik a saját közsé­gében lakó polgárok, engedje meg, hogy én, aki a vármegye élére állít­tattam ebben a feladatban a ma­gyar államfő, a magyar kormányzó legfőbb elismerését részére átnyújt­sam." Ezzel átadta a kitüntetést és meg­ölelte a meghatott öreg lelkipásztort, majd ismét az ünneplőkhöz fordult: „Mélyen tisztelt díszközgyűlés! Jellemző és feljegyzésre méltó, hogy Tótkomlós községben, derék és tisztességes emberek támogatá­sával, érdemeinek és egyéniségének elismerésével egyszerre még egy ki­váló közéleti vezetőjét ünnepli mél­tán Tótkomlós község : szeretett fő­jegyzőjét, aki már 30 esztendő óta szolgálja Tótkomlós községét. Mun­kásságát eddigi itteni működésem alatt élénk figyelemmel kisértem és meg kell állapitanom, hogy ezt a megtisztelést, ezt a megbecsülést és népszerűséget csak komoly, tisztes­séges és becsületes munkával tudta megszerezni. Eötvös Józsefnek a „Falu jegyzője" jut eszembe és az ott megalkotott nótárius alakját lá­tom az ő életében megtestesülni, vagyis inkább tovább élni. Az én véleményem szerint a falu jegyzője a boltozat, ő tartja össze községet. 0 képviseli a község egé­szét kifelé és befelé, a nagyközön­ségnek juttatja el mindazt, amit fe­lülről hozhat és szerezhet községé­nek. Az a hatalmas fejlődés, amit működése alatt Tótkomlós községé­nek osztályrészül juttatott, azt iga­zoija, hogy Németh Kálmán nem sine curának tekintette a jegyző életét, nem abból a gondolatból indult ki, hogy a község arra való, hogy a község jegyzőjét eltartsa, vagyis nem ő érte van a község, hanem, azért áll a gondviselés jóvoltából állásá­ban, hogy mindent elkövessen, hogy községét tovább fejlessze és kifejtse érdekében mindazt, amit meg kell tenni. Németh Kálmán jegyzői mun­kásságának 30 esztendeje nem mult el nyomtalanul. Haja fehérebb lett mindössze, háta görnyedtebb, mint 30 évvel ez előtt, de lelke érintetlen maradt máig is és ugyanolyan ki­tartással, energiával és szorgalom­mal látja el hivatalát, mint amely közéleti tevékenységét mindenkor jel­lemezte. Kedves kötelességemnek tar­tottam, hogy a felsőbbség figyelmét felhívjam erre az igazán tiszteletre­méltó munkásságra és kieszközöljem azt, hogy az elismerés és a tisztelet méltó formában jusson osztályré­széül .. A kitüntetések átadása után a törvényhatóság nevében dr. Konkoly Tihamér üdvözölte az ünnepelteket, mig az egyházmegye nevében Ko­vács Andor orosházi esperes Gaj­dács Pált, a jegyzői kar nevében Popovics Kornél csorvási főjegyző Németh Kálmán főjegyzőt üdvözölte. A tótkomlósi képviselőtestület ne­vében dr. Vass Nándor tótkomlósi ügyvéd méltatta az ünnepeltek ér­demeit. Fel akarta akasztani a feleségét egy gyomai ácssegéd A „Körösvidék" gyomai munka­társa irja: Alig múlik el hét, hogy gyilkos­ságról, vagy öngyilkosságról ne kell­jen beszámolni. E héten Gyalog Fe­renc gyomai ácssegéd lelketlen mó­don kigondolt eszközzel akarta meg­ölni feleségét. Pénteken este ittasan érkezett haza Gyalog Ferenc. Felesége rendesen vacsorával várta. Késő este volt már, amikor férje hazajött. Kérdőre vonta az asszony, miért nem jött rendes időben, hol járt ? A férfi válasz he­lyett tányért fogott s feléje dobta azzal, hogy „most aztán leszámolok veled!« Szerencsére a tányér nagyobb bajt nem okozott, ajtófélfának esve dara­bokra tört. A férfi látva ezt, földre teperte feleségét és szájába akarta gyömöszölni a cserepeket. Ugylátszik, erős ellenfélnek bizonyult az életéért küzdő asszony, mert a gonosz férjnek nem sikerült ez a szándéka sem. Asztalhoz ült tehát, levelet irt hamarjában, melyben ki­jelenti, hogy mindketten önként vál­nak meg az élettől. Majd kötelet keresett, arra hurkot csinált s rátéve fele­sége nyakára, fojtogatni kezdte. Szerencsére az asszony keze véde­kezés és dulakodás közben a nyak és a hurok közé került s igy két­ségbeesetten segítségért kiálthatott, amire a szomszédok figyelmesek let­tek és még idejében mentették meg a szerencsétlen nőt. Az elvetemült férjet ott nyomban lefogták és a csendőrségnek adták át. Bensőséges szeretettel ünnepelte Tótkomlós papját és főjegyzőjét

Next

/
Thumbnails
Contents