Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-26 / 192. szám

Békéscsaba, 1926 augusztus 2

9 Körösvidélc 289 Fiszessen elö a Körösvidékre ! A „Körösvidélc" a Körösök vidékének legerősebb, legolcsóbb és legtartalmasabb újságja. Minden drága pesti újságot pótol! p^güis: Keresünk £ használt de jó állapotban levő egy-egy garnitúra III. oszt. polg. leány és V., VII. oszt. reálgimnáziumi tankönyveket „KÖRÖSVIDÉK" RT. könyvkereskedés Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60 -••••- U Csütörtökön és pénteken Csak Csak 16 éuen 16 éuen felülieknek 1 felülieknek 1 fí UÖRÖS ÉJSZAKA Grand Guignol 6 feluonásban. A francia filmgyártás remekel Szombat és uasárnap Conrad Ueitít főszerep lésével A flórenci hegedűs dráma 7 felvonásban Az izgalmak és borzalmak találkozása e fantázia szülte film, mely a titokzatos eseményeknek titokzatos helyen és időben való összetalálkozásaiból egy hátborzongató történetet peregtet le. Gorkij Éjjeli menedékhelyét juttatja e film eszünkbe ugyanazzal az izgalmas, lélekzetelállitó légkörrel, mely a végén egy jóleső és megnyugtató tisztázással végződik. A francia művészet érvényesül e filmen s az a tény, hogy a finom és szelid kvalitású filmek közé e grandguignol keveredett, minden nézőnek szórakozást és élményt fognak jelenteni. Iflradú, Fatfy és Chaplin burleszkek. Kedden és szerdán Pierre Benőit legújabb regénye Az óriások útja Világattrakció. Gaumont filmi Sofför 25 éui gyakorlattal, önálló autószerelő, azonnali belépésre állást keres. Cim a hiadóhiuatalban. Sszobafesiöi munkákat legújabb mintáimmal a legszolidabb árak mellett készítek. Festéküzletemben házifestészethez mindenféle festékanyagok, ecsetek, faliminták stb. kaphatók, ezekhez utasítással is szolgálok. Szikora Mihály szobafestő, Berényi-ut 13. szám Államilag ólomzárolt fehér bárcás lueernamag kapható kis és nagy mennyiségben Hoffmann és Herzog gabona- és terménykereskedő cégnél Andrássy-ut 36. szám alatt. Ugyanott egy ügyes irodaszolga azonnali belépésre feluétetik 1 84 81 üzenet, hogy engem meg sem nézett, hanem idegesen kapott a papiros után, amelyet levélnek gondolt. A vak sötétben csak a papiros fehérsége villant meg, amint az én kezemből az övébe ért. Ferenc kibujt az agavé mögül és amig én a suhanc remegő kezeit kaptam el, ő torkát ragadta meg és addig tartotta, amig én a fehér kötényt segélykiáltásra nyitott szájába gyömöszöltem. Megkötözésével és a csónakbaszállással sietnünk kellett, mert nyikordult az kertajtó és termetes fekete alak jelent meg hátunk mögött. Vodacsek volt, a direktor! Ugylátszik őt is nagyon izgatta az üzenet. Nem tudta bevárni Francit, hanem kijött utána. — Bátorság, bátorság! — biztatott az öreg Ferenc. — Majd csak elbánunk azzal is, ha idejön. Francit olyan ügyesen lökte meg a part szélén, hogy összekötött tagjaival ugy zuhant le a part alá rejtett csónakba, mint egy zsák. Fürgén kusztunk le utána s amire Vodacsek a parthoz érkezett, már megfeszitett erővel huztuk az evezőket. Ferenc egyre nógatott, hogy a kanyarulatig erőltessem magam, amennyire tudom, hogy minél gyorsabb tempóval tünjünk el, mielőtt még zajt üthetne a szállodás. — Attól ugyan egyet se félj — nyugtattam meg, — hiszen jobban vigyáz ő arra, hogy a vendégek semmit se sejtsenek meg abból, ami itt történik, mint mi magunk. Ezt persze Ferenc nem tudhatta és nem is érthette meg, mert még nem volt alkalmam beszámolni neki mindarról, amit Jósé főszakács fecsegéséből kihámoztam. Annyi bizonyos, hogy nem csalatkoztam számításomban. Vodacsek direktor ahelyett, hogy felkiáltozta volna a szálloda személyzetét és vendégeit, néhány elfojtott szitokkal illetve bennünket, egyedül vetette utánunk magát. Egy darabig a part mentén rohant, majd amikor utolért, kését fogai közé szorítva, egy sziklafokról mesteri ugrással vetette le magát a morajló, fekete folyóba, egyenesen a csónak farához, ahol vad örvénybe sodródott a viz s a forgó tölcsérből fehér hab verődött széjjel. Egy elszánt rugaszkodás . . . karja kétségbeesetten kapaszkodik felénk . . . Csak egy ujjnyi a távolság, de egyre nő . . . Már egy tenyérnyi, már egy lábnyi és most már vége is talán . . . Ferenc nagyot kanyarít evezőjével s a direktor, Arról azonnal meggyőződhettem, hogy ha ilyen kényes szerepben kell itt eltöltenie az éjszakát, akkor nem ázhatik el, mint ahogy az öreg Ferenc mondta, tehát nem egykönnyen lehet kicsalni, de még ha ki tudnám csalni, akkor is nehezebben bánhatunk el vele ha józan, mint hogyha részeg volna. De mindegy ! Cselekedni kell! — Kedves Jósé ur, ez igazán művészet! — Ugy-e megmondtam ! — És mondja csak, mindig ebben az egy maszkban szerepel ez a Franci kolléga, hogy ilyen biztos minden mozdulata ?... Két hónapi megszakítással már éppen egy éve. — Nem unják meg? — Hát bizony lehet még baj is ebből — magyarázta bizalmasan Jósé, mintha büszkélkedni akart volna előttem azzal, hogy az egész „üzem" minden titkába be van avatva. — Ugy kezdődött a hecc, hogy amikor már kifogytunk minden finom anyagból és az előkelőbb vendégek igényeit már nem tudtuk kielégíteni, akkor hozott Franci valahonnan Magyarországról egy olyanforma leányt, amilyent most ő maga játszik. Felvillanyozta vele az egész boltot, de a kicsike nagyon vad volt. Nem vettük semmi hasznát. Leugrott a vizbe, késsel akarta megölni magát, aztán bevett egy csomó kinint, egyszer pedig felkötve találták meg. — Meghalt? — kérdeztem izgatottan. — Nem. Levágták a kötelet. Akkor nagyon megharagudott rá az öreg direktor és elküldte a sógorával a Fazenda Bueno-ra, amelyet éppen akkor vettünk meg neki. — Kinek? — Az öreg sógorának. — Közösen vették neki ? — Igen, mert összeférhetetlen ember volt. Mindig a részét követelte. Ki akartuk elégíteni. — Tehát közös az üzlet? — Nem egészen, csakhogy a jövedelmen osztozunk. — És miért küldték el a leányt is az öreggel, ha itt szükség lett volna rá az üzletben? — Azért, hogy szelídítse meg. Olyanok ezek a fiatal lányok, mint a vadcsikók. A fazenda jó iskola nekik. A kávéültetvényekről gyüjtjük a legszelídebb anyagot. Migend: A brazíliai aranyhegyek árnyékában. 6