Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-08-25 / 191. szám
282 Körösvidélc Békéscsaba , 1926. augusztus 2 2 . pestre. Egy részvételi jegy ára, a mely a hajó költségét is magában foglalja, 150 ezer korona. Jelentkezők az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (Budapest, V. Mária Valéria utca 12) igazgatóságához tartoznak fordulni. Tüzoltóiinnepély Kondoroson A Körösvidék kondorosi munkatársa irja : Tüzoltóiinnepély volt Kondoroson 22 én, a szarvasi Önkéntes Tűzoltó Egyesület közreműködésével. Az ünnepély külső képét ragyogó felszerelésével emelte a kitűnően fegyelmezett szarvasi csapat. A csapat e célra rendelt autóbuszon Bikij Nagy Imre járási felügyelő és Cinkóckv Pál szarvasi alparancsnok vezetésével érkezett Kondorosra. A csapat tagjai: Ferkel József őrparancsnok, id. Neuhauser János rajvezető, ifj. Neuhauser János rajvezető, Kasuba András kürtös, Brachna János, Kuti János, Jeszenszky József, Szappanos Mihály, Jeszenszky Ferenc, Korindesz Mátyás, Kasuba Pál és Szabó Sándor tűzoltók. Festői képet nyújtott a szarvasi csákós és a kondorosi pirossapkás csapat kivonulása. A kivonulás a rezesbanda talp alá való ütemeitől kisérve a ligetig tartott. A ligetben megkezdődött a táncverseny. A biráló bizottság helyzete igen nehéz volt, mert két pár tünt ki táncolásával: Brachna János szarvasi tűzoltó Józsa Ilonkával és Uhljár János Mravik Böskével. Brachna—Józsa táncoló pár nyerte meg a bizottság tetszését. A dijat, a pipát és a pirospettyes fejkendőt, Uhljár—Mravik táncolópár nyerte. A táncversenyt felváltotta az izgalmas kötélhúzás. A két tűzoltócsapat 11 —11 embere küzdött a győzelemért. A győztes a kondorosi csapat lett. A kötélhúzást követte a 6 éven aluli szépségverseny, A szebbnélszebb gyermekek a bizottság előtt egy óvodás gyermekcsoportot alkottak. Igen hosszú vitatkozás után •MMBBB M MH ^M TMHff MHB Ma i tokosai. Ekkor aztán muzeumot építettek s azóta ide gyűjtögetik a még mindig nagy sokaságban előkerülő drága, értékes emlékeket. A muzeumnak kertje is telve van nagyszerű oszlopokkal, szobrokkal, művészi épületrészekkel. Bent a világos nagy termekben pedig egy rég letűnt vi.'ág gyönyörű emlékének egész tömege fogad. — Császárok szobrai, félelmetes katonáknak, szerelmes asszonyoknak, vidám gyermekeknek márványképei ; csodaszép mozaikok, dédelgetett szépségek belső szobáinak, pazar fürdőinek legszebb diszei; ruhacsattok, hajtűk, csiszolt fémtükrök, sok-sok karperec, aranygyűrű, töméntelen drágakő, gyöngysorok . . . mind-mind a jólétnek, fényűzésnek cifra maradványai. Nagy olajos korsók, karcsú szép amphorák, apró olajlámpák, a modern embert is bámulatba ejtő üvegek és soksok urna. Többnyire üvegből valók ezek is. Bennük fehérlik egy-egy másfélezer éve meghalt embernek hamu maradványa. Császárok szobra, aranyos hajcsatt, szép asszony gyűrűje, rég kialudt mécses és sok-sok hamu . . . Milyen furcsa így egymás mellett! Mennyi dicsőség, mekkora hatalom, milyen sok büszke gőg, mennyi szerelem, csók és reménység egyNagy Imre csizmadia leánya Gizike és Mravik Mihály lábbelikészitő Misu fia lett a győztes. Qizike egy szép piros labdát, Misuka pedig egy kis táskát kapott. A többiek, mivel mindnyáján szépek voltak, csokoládét kaptak, amit boldogan majszol tak. Majd következett az igen hangos amerikai árverés, amely 600.000 koronáig emelkedett. Dija a kékszallagos hathetes malac. Boldog nyerője Mravik Pál szabó. A ligetből mindkét csapat a közelben levő vásártéren mutatta be a tanulságos fecskendőszerelést. A szarvasiak iskolaszerelésbea, a konA Körösvidék szentetornyai munkatársa irja: Nagy napra virradt Szentetornya. Ünnepli a hősök, a falu hőseinek emlékét. Mosoly az arcokon, tüz a szemekben. Ám vannak, kiknek arca borús, szemük könytől ázott. A hadiárvák, hadiözvegyek ők. Lázasan folyik a munka, az utolsó simitás. Főjegyző, öregbiró, tanító, levente-tűzoltóparancsnok, kiki a maga reszortjában mind-mind parancsot oszt, intézkedik. Forrong a majorok, tanyák népe is. Négy égtáj felől porfelleg kavarog a levegőben. Népek vándorlása! Gyalogszerrel, kocsival, szekérrel a major, a tanyák népe vonul a községbe, hogy ünnepeljen, hogy lerójja a hála, a kegyelet adóját tulajdon vérei, a község hősei iránt. Áll a virágfüzérekkel körülfont diadalkapu. Piros, fehér, kék, tarka virágokból pompásan formált betűk kedvesen, szeretettel mosolyognak alá: Isten hozott! Fent a magasban magyar zászlók tömegét lengeti a szellő. Délre hajlik az idő, kocsik raja sorakozik fel a falu főutcáján. Az első kocsiba felszáll a főrendező, a főjegyző, mellé a főrendezésben a jegyző jobbkeze, az igazgató-tanító, megtelik a többi kocsi is. Ostor cserdül, a fogatsor megindul. Utcák hosszat végig ablakokból virág mosolyog a házak falán, háztetőkön nemzeti zászlócskák lengenek. Nem mesterkélt díszek, egyszerű nép kor ... és most — hideg kő, muzeumi megszámozott tárgy és hamu, sok hamu . . .! Valahogy megüli a lelkemet a muzeum levegője, gondolatvilága. Szótlanul ballagok a nagy vidáman évődő és beszélgető kirándulók után. Még visz valahova a vezetőnk. Most látom csak, hogy Aquillea megint tör előre. Nem nagy város ma sem, de a halászfalut mégis csak fejleszti a régi város emléke. Az idejövő kíváncsi emberek forgalmat teremtenek és pénzt hagynak itt. Lámcsak! Lehet élni a mult emlékeiből is. Büszkén mutat egy nagy márványlapra vezetőnk. Aranybetük ragyognak rajta. D'Anunzio mondta Aqilleáról, meg az olaszok hallatlan dicsőségéről 1918-ban. És a nagy költőnek, a háború bősz uszitójának szavait aranybetükkel vésték márványtáblára. Németre fordítja vezetőnk a fennhéjázó frázisokat. Ahogy szaval ez a kis 'girhes olasz, agyszerre a nagy töprengő királyfit Hamlet-et hallom : „szavak, szavak" és újra előttem van a muzeumi kép: hideg kő és hamu, sok hamu . . . Ebben a hangulatban itt Aquillea romjai felett olyan szánalmasnak tűnik fel minden hivalkodás, még hogyha D'Anunzio mondja is! dorosiak gyorsszerelésben tűntek ki. A szerelési gyakorlatok után a szarvasiak a kath. templom tornyá ból mutattak be mentési gyakorlatokat. A tanulságos műsort szolgáltató vendégcsapat — megvendégelése után — autóbuszra ült és éljenzésektől kisérve, tüzoltódalokkal jókedvben hagyta el Kondorost. Az ünnepély folytatása a táncmulatság volt, amely igen jó hangulatban a reggeli órákban ért véget. A Tűzoltó Egyesület sajnálkozva vette tudomásul az intelligencia több tagjának távolmaradását. szerető szivének magyaros megnyilvánulása. Menetirány Gyopáros, ahol József főherceget szeretetteljesen fogadják. Gyopároson a szálló előtt sorfal áll. Autó tülköl, felzúg az éljen. A várt kedves vendég kíséretével bevonul az étterembe. Az ebédnél feláll dr. Kovacsics Dezső vármegyénk kiváló, derék, közszeretetnek örvendő főispánja és beszélni kezd. Beszél hősökről, hősi erényekről, megemlékezik a legelső magyar emberről, felköszönti a hősök hősét, a Kormányzó ur Őfőméltóságát. A beszéd végeztével felzug a sokszoros éljen A banda halkan, lágyan húzza a magyarok szent imáját a Himnuszt. Felköszöntőt mondott a gyopárhalmi-szentetornyai róm. kath. egyház költői lelkű tudós papja Pálffy Béla apátplébános. Beszélt az áldott magyar földről csodaszépen ecseteli" azt az izzó szeretetet, mellyel a magyar falu romlatlan fia érez és viseltetik Ö királyi Fensége iránt. A főhercegre, családjának minden tagjára a magyarok Istenének áldását kérve üriti poharát. Tomboló éljen tör ki az apát szavai után. Feláll József főherceg is, beszél a szeretetről, arról a mélységes, arról a csodálatos szeretetről, amely az Ő szivét eltölti a magyar haza és a magyar népe iránt. Beszél a haza iránt tartozó kötelességről. Int, buzdít lelkesít kitartásra, összetartásra. Szava a szivekbe markol, szava balzsam és ir, mely a csüggedőket, a félénkeket bátorítja, az erőseket lelkesíti. A tömeg vár, moraj támad, porfelleg kél s a porfellegből kibontakozik a lovasbandérium. Habos lovon vágtat kiválogatott 21 daliás magyar fiu. A bandérium után két sárgán a járás főszolgabirája. Pompás négyes fogat hozza Ö Fenségét, mellette ül a megye főispánja. Zug az éljen. A község főbírója üdvözli Ö Fenségét, majd egy magyar ruhás lány csokrot nyújt át. Ö Fensége kíséretével fellép az emelvényre, az emelvényt 120 fehérruhás virágcsokros lány fogja körül. Kiss László, az orosházi járás főszolgabirája felkéri Ő Fenségét a szobor leleplezésére. U Fensége ajkáról elhangzik a parancs : Hulljon le a lepel ! A lepel lehull. Néma csend. A lelkekbe fájó borongó érzés markol, a szemekre könnyfátyol borul. A magasból kiterjesztett szárnyakkal turul madár tekint alá komor fekete kőtáblára. Fekete kőtáblába 128 szentetornyai hős neve fekete betűkkel bevésve. A községi főjegyző ajkán remeg a szó, fátyolos a főjegyző hangja, nedves a szeme, ahogy megható szavakkal községe nevében megőrzésre átveszi az emlékmüvet. A dalárda énekel. Az édes bus akkordok szállnak fel a magasba, szállnak szét a levegőben, könnyek, fájó könnyek szemekből némáu, csendesen peregnek alá. Hordják a koszorúkat, megható szép szavak kíséretében rakják le az emlékműre. Az első koszorút, József főherceg teszi le. A koszorúk gyűlnek, egyre gyűlnek. Hálás kegyeletét lerójja a helybeli ág. h. ev., a róm. kath., a ref. egyház, a 10. honvédgyalogezred, a volt 4-es honvéd, a volt 10l-es közös gyalogezred, a Vitézi szék, a helybeli csendőrőrs, Békésvármegye közönsége, az orosházi járás öászes községei, a szentetornyai községi tanitók, a helybeli iparos , olvasókör, a Hangya szövetkezet, a hadiözvegyek, a hadiárvák. Öfen sége katonás vigyázz állásban áll, szeme a távolban mereng. Ki tudja! . . . Tán lelki szemei előtt ott vonulnak rohamra az ő szeretett fiai, a derék négyes honvédek, avagy tán' szivébe most vésődnek be kitörülhetetlenül Pálffy Béla apát imént elhangzott jós igéi: „Fenség! A magyar zászlórudakon nincs kereszt, nincs csillag, kakas, a mi zászlóinkon csak lándzsa van. Fenséged intsen, Fenséged parancsoljon, az intésre, a parancsra mi magyarok ezren, százezren, mind, de mind e lándzsával megyünk, rohanunk a haza visszaszerzésére !" . . . Jön a diszelvonulás. — Vágtatva jön a bandérium. Négyes zárt sorokban. fehér ruhában, virágcsokorral 120 lányka, jönnek a leventék. Százhúsz levente lába alatt dobbán a föld. Kürt harsan, feszes vigyázz meneteléssel tiszteleg a tűzoltóság. A Fenség szeme örömtől csillan. A felejthetetlen szép ünnepély lezajlott. Édes emlékkel gazdagodott, aki láthatta Boldog, nagyon boldog az a vitéz, azok a tűzoltók, azok a hadiözvegyek, kikkel a Fenséges ur szót váltott, meleg nyájassággal elbeszélgetett. Augusztus hó 22-én Szentetornya község egy szép emlékmüve;! gazdagodott, József főherceg Őfensége Szentetornya község aprajának, nagyjának szeretett, tántorithatatlan ragaszkodását megnyerte. (M. L) • ••••(•••••••••••(••••••••••••••••••••1HHH A csabai szépségverseny mai eredménye A József Szanatórium Egyesület által a szegény csabai tüdőbetegek javára rendezett szépségverseny eredménye kedden délig a következő : Fazekas Ida 245, Knyihár Olga 131, Kocziszky Klári 106, Róth Bözsi 101, Nemcsok Erzsi 25, Tihanyi Bözsi, Kaisz Magda 24, Herpai Juliska, Bohnert Ica 20, Báthory Nusi 15, Babos Ica 13, Rózsa Ica 12, Kapta Irén 11, Gyurica Ica 9, Csorba Paula Gancz Gizi 6, Muntyán Iza, Uhrin Jolán Drienyovszky Juci, Boros Erzsi 5, Mázán Ella, Michnay Margit, Domsitz Ella, Boldis Bözsi 4, Nemcsok Ilona, Petrovszki Juci 3, Berbekutz Margit, Andó Dóra, Andó Bogya, Knyihár Ha, Grósz Adél, Margócsi Magda, Bene Piri, Perneczky Szidi 2, Weisz Lili, Vanyiska Juci, Spitz Mária, Reisz Ági, Reisz Vera, Kalina Manci, Seiler Alice, Kovacsik Doda, Krizsán Manci Tury Manyika, Vámos Ilonka, K. Rátkay Vera, Krcsmárik Manci Kungl Gréti. Nemzetközi úszóverseny szerdán délután fel 5 órakor. Tribünülés 20 ezer, állóhely 10 ezer, diákjegy 5 ezer K. Este fél 8 órakor a Fiume éttermében vacsora és dijosztás, utána tánc ugyanott. •••«•••••••«••••«•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••USB Hősök ünnepe Szentetornyán
