Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-08-11 / 180. szám
Békéscsaba, 1926. augusztus 10 . Ara lOOO Korona Szerda VII. évfolyam 11. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60 független Keresztény politikai napilap A „Fa 1 u" Szövetség Qivaíalos la p f a Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Nathan Armuth (Gy) Milán nyugalmazott szerb király egyik balatonfüredi szálloda külön termében vacsorázik meghitt barátjával, Zichy Jenő gróffal. A vendéglátó gróf hasztalan hivja a pincért. Harmadszori erőteljes csöngetésre végre kis emberke robog elő és a vendéglősök diszfeketéjében' mélyen hajbókolva kínálkozik a grófnak — németül. Parancsol Excellenz ? — A pincért kérem, — mondja a gróf magyarul. A kis emberke még mindig németül : — Talán lehetnék abban a szerencsés helyzetben, hogy kiszolgálhatom Excellenzet? — Kicsoda maga ? A tulajdonos vagyok. A gróf elcsudálkozva fordul hozzá: — Mióta él maga Magyarországon? — Huszonhat éve. A gróf indulatosan szól rá: — Huszonhat éve?! És maga nem tartotta eddig kötelességének, hogy megtanuljon magyarul ? ! Ha tudtam volna, hogy ennek a vendéglőnek maga a gazdája, nem jöttem volna ide! És kezével olyan erélyesen és megsemmisitően legyint a hápogó vendéglős felé, hogy az aem tud elég gyorsan kitámolyogni a szobából. * Ez a jellemző anekdota jutott eszembe, amikor kezembe került az a németnyelvű körlevél, amellyel Nathan Armuth, nagykanizsai kereskedő, egy német gyár magyarországi vezérképviselője árasztotta el a magyar mozisokat. Egészen bizonyos, -hogy Nathan Armuthnak, ha történetesen nem Magyarország felé indul el piszkos galíciai ghettojából. Német-, vagy Franciaországban, Angliában, vagy a világ bármely más országában sohasem mert volna eszébe jutni, hogy ne az ország anyanyelvén levelezzen üzletfeleivel. Magyarországon azonban meg meri tenni. Nathan Armuth már régen bosszú évtizedek óta tudja, hogy őneki, a jött-ment galíciai idegennek itt, Magyarországon teljesen fölösleges hozzánk, a nemzetalkotó magyarsághoz alkalmazkodnia. Nagyon alacsony intelligenciája, nagyon laza, sőt egészen zűrzavaros etbikája amúgy sem kényszeritette erre, ő azonban a paraziták nagyszerű érzékével mindennél előbb állapította meg, hogy mi magyarok elfogadjuk, sőt respektáljuk Nathan Armuthot az ő pajeszével, zsargonjával és erkölcsével együtt. Aminthogy minden teketória és válogatás nélkül elfogadunk és respektálunk, sőt keblünkre ölelünk minden közénk telepedett idegent és szégyenkezünk, amiért nem tudunk a némettel németül, az angollal angolul és az olasszal olaszul beszélni és restelkedve kérünk alázatosan bocsánatot, amiért a jó Isten csak a magyar nyelvvel ajándékozott meg bennünket Hja, dehát mi már regen megállapítottuk magunkról, hogy mi lovagias nemzet vagyunk és a lovagiasság végre is kötelez! És mi nemrégen még büszkén vallottuk magunkat ájropéereknek és lelkendezve futottunk az első vonalban a liberálizmus lobogójával, csak éppen arra nem gondoltunk, hogy magyarok és mindenekelőtt és fölött önérzetes magyarok legyünk. Hiányzott belőlünk a nemzeti öntudat, minden nemzeti nagyság első és legerősebb fundamentuma. Nathan Armuth ezt hamar megállapította rólunk és — fütyült ránk, szokásainkra, mindenünkre, de elsősorban nyelvünkre, amely neki úgyis — amint ő mondja— „kínaiul van." És Nathan Armuth vigan levelezett Démetül és ha valaki megpróbálta kérdőre vonni érte, volt olyan üvölFelelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K tés Nathanék berkeiben a barbár magyarról, Ázsiáról, Balkánról, reakcióról, hogy égnek-földnek rossz volt hallgatnia. * Hat esztendeje, hogy a nemzeti Magyarországot építjük. Az erős, független, önérzetes, magyar Magyarországot. Alapját a jövendő Nagymagyarországnak. Nem esett-e valami hiba bennünk, nem bénult-e meg energiánk, nem kanyarodtunk-e észrevétlenül vissza a régi országútra ? Ezek a kérdések gy'rtörnek, amikor Nathan Armuth német körlevelét olvasom. Mert ez a körlevél súlyos kortörténeti dokumentum. Azt jelenti, hogy Nathan Armuth a régi szép idők visszatértét érzi és rátalált régi énjére, Vájjon lesz a magyar kereskedőkben és mozisokban annyi magyar önérzet és nemzeti öntudat, hogy a Zichy Jenő gróf megsemmisítő kézlegyintésével rúgják ki Nathan Armuthot körlevelestől, gépestől együtt? Készül az erzsébetheiyi házhelyek uj kimérési terve Amint vasárnapi lapunkban jelentettük, Szabó biró, aki páratlan gondossággal és eréllyel fáradhatatlanul viszi előre a békéscsabai házhely- és földbirtokrendezés ügyét a megvalósulás felé, a nemrégiben tartott megbeszélés eredménye alapián az Erzsébethelyen megváltandó házhelyek ujabb csoportosításához járult hozzá. Eszerint a kiosztandó telkek tömörebben kerülnek egymás mellé, miért is az utcanyitás kérdésének megoldásában is változás áll be. Éhez természetesen a telkeknek ujabb kimérése szükséges, amit már meg is kezdett a mérnöki hivatal. Amint értesülünk, ez a mérnöki munka hamarosan befejeződik és ezzel már gyorsan közeledik a házhelyek kiosztásának várvavárt napja is. Izgató röpiratot terjesztettek Endrődön Békésvármegye Dr. Daimel Sándor alispán az alábbiakat közli julius havi jelentésében : A személy- és vagyonbiztonság terén a mult hónaphoz viszanyitva felemlitésre méltó változás nincs. Öngyilkosság 16 esetben fordult elő, amelyek között ki kell emelni dr. Vitális Károly 28 éves nős, sebész orvos esetét, aki tótkomlósi lakásán fe akasztotta magát. A balesetek száma 22 volt, ezek között 6 haláközbiztonsága los kimenetelű. A beérkezett jelentések a mult hónapban a vármegye területén kisebbjelentőségü tűzesetről tesznek említést. Hunya István endrődi lakos izgató tartalmú röpiratokat bocsájtott ki, amelyekből azonban egyetlen egy példányt sem lehetett lefoglalni. A budapesti kir. ügyészség az eljárást folyamatba tette ellene. Egyéb közbiztonsági, államellenes vagy destruktív mozgalmak nem voltak. Megszavazták a megyegyűlésen az útépítési kölcsön felvételét Köszönet a pénzügyminiszternek Gyula, aug. 10. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 10-én, kedden rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek első és legfoutosabb tárgypontja a vármegyék számára engedélyezendő külföldi kölcsön tárgyában való állásfoglalás volt. Dr. Kovacsics Dezső főispán megnyitotta a közgyűlést, majd maga dr. Daimel Sándor alispán ismertette a varmegyék kölcsönének ügyét, a lefolytatott tárgyalások anyagát és azokat a részletes, nagy gonddal és elkiismeretességgel összeállított jaa vármegyék külföldi kölcsönéért vaslatait, amelyek a kölcsön felhasználására vonatkoznak. A kölcsön összege, amelynek felvételét javasolja, 94 és fél milliárd. Ez az összeg 20 éven át törlesztendő és csakis hidak és utaképitésére fordítható. Javaslata szerint a gyulavárii fehérkörösi hidat, a békési kettőskörösi, a gyomai és az öcsödi hármaskörösi hidat épitsék át, ezenkívül a müuttá kiépítendő vicinális utakon mintegy 12 fahid és áteresz kerül átépítésre. A hidak épitőköltsége 6 és fél milliárd. A sürgősség sorrendjében az alábbi törvényhatósági útszakaszok kerülnek kiépítésre : 1. a gyula—doboz—vésztő—szeghalmi (32 kilométer), 2. az öcsöd—mesterszállási (6*8 kilométer), 3. a gyoma—dévaványai (4'5 km. békésmegyei szakasz), 4. a szarvas—nagyszénás! (24-7 km.) ut. A 2. és a 3. ezek közül csak azzal a feltétellel kerül kiépítésre, ha a szomszédos Jásznagykunszolnokmegye is kiépíti a ráeső szakaszokat. Ezek költsége 27 milliárd. A vicinális utak kiépítésében az alábbi sorrendet javasolja : 1. a csorvás—békéscsabait, 2. a békéssámson—tótkomlósit, 3. a szentetornya—gádorosit, 4. a gerendás—békéscsabait (a csaba—orosházi útba bekapcsolva), 5. a bucsatelep—füzesgyarmatit, 6. a békés—kondorosit, 7. a köröstarcsai vasútállomás és község közöttit, 8. a tótkomlós—nagymajlátit, 9. a gyula—elekit, 10. a Békéscsaba—ujkigyósit, 11. az orosháza—nagyszénásit és 12. az endrőd—kondorosit. Ezek költsége (4 méter széles, összesen 152 km hosszú) 60 milliárd, A vicinális utak kiépítési költségének felét az érdekeit községeknek kell viselniök. A törvényhatósági utak építésénél elsőbbséget biztosítanak azoknak a vonalaknak, amelyek költségéhez az érdekeltségek hozzájárulnak. A külföldi kölcsön felhasználását csak a jövő évben kezdik meg s a fent vázolt programm végrehajtása 3—4 év alatt történhetik meg. A kölcsön törlesztési módjának ismertetésével kapcsolatosan kijelentette az alispán, hogy a jövő évtől kezdve a közmunkaváltságot 25 százalékkal csökkentik, mig ezzel szemben a százalékos útadót 10 százalékról 15-e emelik. Moldoványi János főszolgabíró szólalt fel elsőnek a javaslathoz. A mezőberény—gyomai és a mezőberény—szarvasi útszakaszok, majd ismételten legalább a mezőberény — szarvasi útszakasz kiépítését kérte nagy körültekintéssel csoportosított meggyőző érvek alapján. Rámutatott Mezőberény község áldozatkészségére és sikerült is meggyőznie a törvényhatósági bizottságot kívánságának nagy fontosságáról. Hogy még egyelőre nem foglalt határozott állást ebben az ügyben a törvényhatóság, annak egyetlen magyarázata, hogy az ismertetett tervezet költsége is csak alig talál fedezetet a vármegye ideforditható pénzforrásaiban. De kilátás van a kérelemnek belátható időn belül való teljesítésére. Dr. Berthóty István polgármester indítványára kimondták, hogy az alispán által ismertetett javaslatot elfogadják változatlanul, de törvény-