Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-11 / 180. szám

Békéscsaba, 1926. augusztus 10 . Ara lOOO Korona Szerda VII. évfolyam 11. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60 független Keresztény politikai napilap A „Fa 1 u" Szövetség Qivaíalos la p f a Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Nathan Armuth (Gy) Milán nyugalmazott szerb király egyik balatonfüredi szálloda külön termében vacsorázik meghitt barátjával, Zichy Jenő gróffal. A vendéglátó gróf hasztalan hivja a pincért. Harmadszori erőteljes csön­getésre végre kis emberke robog elő és a vendéglősök diszfeketéjé­ben' mélyen hajbókolva kínálkozik a grófnak — németül. Parancsol Excellenz ? — A pincért kérem, — mondja a gróf magyarul. A kis emberke még mindig né­metül : — Talán lehetnék abban a sze­rencsés helyzetben, hogy kiszolgál­hatom Excellenzet? — Kicsoda maga ? A tulajdonos vagyok. A gróf el­csudálkozva fordul hozzá: — Mióta él maga Magyarorszá­gon? — Huszonhat éve. A gróf indulatosan szól rá: — Huszonhat éve?! És maga nem tartotta eddig kötelességének, hogy megtanuljon magyarul ? ! Ha tudtam volna, hogy ennek a ven­déglőnek maga a gazdája, nem jöt­tem volna ide! És kezével olyan erélyesen és megsemmisitően legyint a hápogó vendéglős felé, hogy az aem tud elég gyorsan kitámolyogni a szo­bából. * Ez a jellemző anekdota jutott eszembe, amikor kezembe került az a németnyelvű körlevél, amellyel Nathan Armuth, nagykanizsai keres­kedő, egy német gyár magyarországi vezérképviselője árasztotta el a ma­gyar mozisokat. Egészen bizonyos, -hogy Nathan Armuthnak, ha történetesen nem Magyarország felé indul el piszkos galíciai ghettojából. Német-, vagy Franciaországban, Angliában, vagy a világ bármely más országában sohasem mert volna eszébe jutni, hogy ne az ország anyanyelvén le­velezzen üzletfeleivel. Magyarországon azonban meg meri tenni. Nathan Armuth már régen bosszú évtizedek óta tudja, hogy őneki, a jött-ment galíciai idegennek itt, Ma­gyarországon teljesen fölösleges hoz­zánk, a nemzetalkotó magyarsághoz alkalmazkodnia. Nagyon alacsony intelligenciája, nagyon laza, sőt egé­szen zűrzavaros etbikája amúgy sem kényszeritette erre, ő azonban a paraziták nagyszerű érzékével min­dennél előbb állapította meg, hogy mi magyarok elfogadjuk, sőt respek­táljuk Nathan Armuthot az ő paje­szével, zsargonjával és erkölcsével együtt. Aminthogy minden teketória és válogatás nélkül elfogadunk és respektálunk, sőt keblünkre ölelünk minden közénk telepedett idegent és szégyenkezünk, amiért nem tudunk a némettel németül, az angollal angolul és az olasszal olaszul be­szélni és restelkedve kérünk aláza­tosan bocsánatot, amiért a jó Isten csak a magyar nyelvvel ajándékozott meg bennünket Hja, dehát mi már regen meg­állapítottuk magunkról, hogy mi lo­vagias nemzet vagyunk és a lova­giasság végre is kötelez! És mi nemrégen még büszkén vallottuk magunkat ájropéereknek és lelken­dezve futottunk az első vonalban a liberálizmus lobogójával, csak éppen arra nem gondoltunk, hogy magyarok és mindenekelőtt és fölött önérzetes magyarok legyünk. Hiány­zott belőlünk a nemzeti öntudat, minden nemzeti nagyság első és legerősebb fundamentuma. Nathan Armuth ezt hamar meg­állapította rólunk és — fütyült ránk, szokásainkra, mindenünkre, de első­sorban nyelvünkre, amely neki úgyis — amint ő mondja— „kínaiul van." És Nathan Armuth vigan levelezett Démetül és ha valaki megpróbálta kérdőre vonni érte, volt olyan üvöl­Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K tés Nathanék berkeiben a barbár magyarról, Ázsiáról, Balkánról, reak­cióról, hogy égnek-földnek rossz volt hallgatnia. * Hat esztendeje, hogy a nemzeti Magyarországot építjük. Az erős, független, önérzetes, magyar Magyar­országot. Alapját a jövendő Nagy­magyarországnak. Nem esett-e valami hiba bennünk, nem bénult-e meg energiánk, nem kanyarodtunk-e észrevétlenül vissza a régi országútra ? Ezek a kérdések gy'rtörnek, amikor Nathan Armuth német körlevelét olvasom. Mert ez a körlevél súlyos kortörténeti doku­mentum. Azt jelenti, hogy Nathan Armuth a régi szép idők visszatértét érzi és rátalált régi énjére, Vájjon lesz a magyar kereskedők­ben és mozisokban annyi magyar önérzet és nemzeti öntudat, hogy a Zichy Jenő gróf megsemmisítő kéz­legyintésével rúgják ki Nathan Ar­muthot körlevelestől, gépestől együtt? Készül az erzsébetheiyi házhelyek uj kimérési terve Amint vasárnapi lapunkban jelen­tettük, Szabó biró, aki páratlan gon­dossággal és eréllyel fáradhatatlanul viszi előre a békéscsabai házhely- és földbirtokrendezés ügyét a megvaló­sulás felé, a nemrégiben tartott meg­beszélés eredménye alapián az Er­zsébethelyen megváltandó házhelyek ujabb csoportosításához járult hozzá. Eszerint a kiosztandó telkek tömö­rebben kerülnek egymás mellé, miért is az utcanyitás kérdésének megol­dásában is változás áll be. Éhez természetesen a telkeknek ujabb ki­mérése szükséges, amit már meg is kezdett a mérnöki hivatal. Amint értesülünk, ez a mérnöki munka hamarosan befejeződik és ez­zel már gyorsan közeledik a házhe­lyek kiosztásának várvavárt napja is. Izgató röpiratot terjesztettek Endrődön Békésvármegye Dr. Daimel Sándor alispán az alábbiakat közli julius havi jelen­tésében : A személy- és vagyonbiztonság terén a mult hónaphoz viszanyitva felemlitésre méltó változás nincs. Öngyilkosság 16 esetben fordult elő, amelyek között ki kell emelni dr. Vitális Károly 28 éves nős, sebész orvos esetét, aki tótkomlósi lakásán fe akasztotta magát. A balesetek száma 22 volt, ezek között 6 halá­közbiztonsága los kimenetelű. A beérkezett jelen­tések a mult hónapban a vármegye területén kisebbjelentőségü tűzeset­ről tesznek említést. Hunya István endrődi lakos izgató tartalmú röp­iratokat bocsájtott ki, amelyekből azonban egyetlen egy példányt sem lehetett lefoglalni. A budapesti kir. ügyészség az eljárást folyamatba tette ellene. Egyéb közbiztonsági, államellenes vagy destruktív moz­galmak nem voltak. Megszavazták a megyegyűlésen az út­építési kölcsön felvételét Köszönet a pénzügyminiszternek Gyula, aug. 10. Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága f. hó 10-én, kedden rend­kívüli közgyűlést tartott, amelynek első és legfoutosabb tárgypontja a vármegyék számára engedélyezendő külföldi kölcsön tárgyában való állás­foglalás volt. Dr. Kovacsics Dezső főispán meg­nyitotta a közgyűlést, majd maga dr. Daimel Sándor alispán ismertette a varmegyék kölcsönének ügyét, a lefolytatott tárgyalások anyagát és azokat a részletes, nagy gonddal és elkiismeretességgel összeállított ja­a vármegyék külföldi kölcsönéért vaslatait, amelyek a kölcsön felhasz­nálására vonatkoznak. A kölcsön összege, amelynek fel­vételét javasolja, 94 és fél milliárd. Ez az összeg 20 éven át törlesz­tendő és csakis hidak és utaképité­sére fordítható. Javaslata szerint a gyulavárii fe­hérkörösi hidat, a békési kettőskö­rösi, a gyomai és az öcsödi hár­maskörösi hidat épitsék át, ezenkí­vül a müuttá kiépítendő vicinális utakon mintegy 12 fahid és áteresz kerül átépítésre. A hidak épitőkölt­sége 6 és fél milliárd. A sürgősség sorrendjében az alábbi törvényhatósági útszakaszok kerülnek kiépítésre : 1. a gyula—doboz—vésztő—szeg­halmi (32 kilométer), 2. az öcsöd—mesterszállási (6*8 kilométer), 3. a gyoma—dévaványai (4'5 km. békésmegyei szakasz), 4. a szarvas—nagyszénás! (24-7 km.) ut. A 2. és a 3. ezek közül csak azzal a feltétellel kerül kiépítésre, ha a szomszédos Jásznagykunszolnokme­gye is kiépíti a ráeső szakaszokat. Ezek költsége 27 milliárd. A vicinális utak kiépítésében az alábbi sorrendet javasolja : 1. a csorvás—békéscsabait, 2. a békéssámson—tótkomlósit, 3. a szentetornya—gádorosit, 4. a gerendás—békéscsabait (a csaba—orosházi útba bekapcsolva), 5. a bucsatelep—füzesgyarmatit, 6. a békés—kondorosit, 7. a köröstarcsai vasútállomás és község közöttit, 8. a tótkomlós—nagymajlátit, 9. a gyula—elekit, 10. a Békéscsaba—ujkigyósit, 11. az orosháza—nagyszénásit és 12. az endrőd—kondorosit. Ezek költsége (4 méter széles, összesen 152 km hosszú) 60 milliárd, A vicinális utak kiépítési költsé­gének felét az érdekeit községek­nek kell viselniök. A törvényható­sági utak építésénél elsőbbséget biz­tosítanak azoknak a vonalaknak, amelyek költségéhez az érdekeltsé­gek hozzájárulnak. A külföldi kölcsön felhasználását csak a jövő évben kezdik meg s a fent vázolt programm végrehajtása 3—4 év alatt történhetik meg. A kölcsön törlesztési módjának ismertetésével kapcsolatosan kijelen­tette az alispán, hogy a jövő évtől kezdve a közmunkaváltságot 25 szá­zalékkal csökkentik, mig ezzel szem­ben a százalékos útadót 10 száza­lékról 15-e emelik. Moldoványi János főszolgabíró szólalt fel elsőnek a javaslathoz. A mezőberény—gyomai és a mező­berény—szarvasi útszakaszok, majd ismételten legalább a mezőberény — szarvasi útszakasz kiépítését kérte nagy körültekintéssel csoportosított meggyőző érvek alapján. Rámuta­tott Mezőberény község áldozat­készségére és sikerült is meggyőz­nie a törvényhatósági bizottságot kívánságának nagy fontosságáról. Hogy még egyelőre nem foglalt ha­tározott állást ebben az ügyben a törvényhatóság, annak egyetlen ma­gyarázata, hogy az ismertetett ter­vezet költsége is csak alig talál fede­zetet a vármegye ideforditható pénz­forrásaiban. De kilátás van a kére­lemnek belátható időn belül való teljesítésére. Dr. Berthóty István polgármester indítványára kimondták, hogy az alispán által ismertetett javaslatot elfogadják változatlanul, de törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents