Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-01 / 173. szám

2 Körösviöé Jc Békéscsaba, 1926. augusztus 1 Rendkívüli megyegyülés lesz augnsztns 10-én Ki&allgattálc Bac&eri Budapest, julius 31-én, MedvésMediko vizsgálóbíró ma délelőtt 10 órára idézte magához Bachert, akit ez elkalomból 2 detektív vezetett elő. Bacher védői kíséretében bement a vizsgálóbíróhoz. Körülbelül egy negyedóráig lehettek bent. Ez alatt az idő alatt a vizsgálóbíró Bachernek kihirdette végzését, amely az ügyészség indítványának megfelelően vizsgálati fogság helyett egyelőre házi őrizetben lesz. A végzés ellen 8 napon belül kell a felfolyamodás rnegokolását Írásban benyújtani a büntető törvényszékhez. Borzalmas szerencsétlenség cséplés közben Orosháza, julius 31. Tegnap délelőtt cséplés közben borzalmas szerencsétlenség történt. Az egyik vásárhelyi utcai gazdaság ban a cséplés nehezen ment. A munkások vezetője nem volt megelégedve az etetéssel. Felment a dobra, egy kévét dobott a nyíláson, miközben igy szólt : „Nézzétek igy kell etetni!" A forgó dob bekapta balkarját és tőből lecsapta, csak egy 15 cm-es csonkot hagyott meg belőle. A szerencsétlen embert, aki a saját lábán jött le a gépről, első segélyben részesítették és a hódmezővásárhelyi kórházba szállították. Kiesett a vonatból Szombaton reggel 6 órakor a Csaba—Békés közötti vonalon a nyilt pályán fékezett a motoros. Maxin András 31 éves csabai lakos, a vonat kísérője kihajolt, hogy megnézze mi az oka a lassításnak. Éppen fordulóban voltak s a rántás következtében kiesett a szerencsétlen kisérő a kocsiból és súlyos koponyasérülést szenvedett. A csabai közkórházban ápolják. Fölborult az autó F. hó 30-án délután 4 órakor Lanfer János pesti lakos, autóvezető, Gyuláról igyekezett Csaba felé. Útközben meg akart előzni egy másik autót s ahogy kikerült az útszélre, valami akadály miatt fölborult. Életben nem esett kár, csak az eltörött üvegszilánkok sértették meg Laufer bal kezét, mig dr. Árvái Béla utasnak balkeze ujjait sértette meg az üveg. Tanügyi hírek A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter özv. Nyuntainé Glodeák Jolán békési községi polgári iskolai igazgatót a Vl-ik fizetési osztály harmadik fokozatába sorozta be. Matisné Zaida Adél békéscsabai áll. tanítónőt és Budai Bálint köröstarcsai ref. tanítót a vallás- és közokt. miniszter nyugdíjazta. Budai Bálint 43 év óta tanítóskodik s ebből 36 évet a köröstarcsai ref. iskolánál töltött el. Gyula, jul. 31. A vármegyéhez ma leérkezett a belügyminiszter leirata a külföldi ügyében. Ennek letárgyalására a vármegye törvényhatósága előreláthatólag augusztus hó 1-én rendkívüli Egy angorai magyar gazdasági tanár A kenyérgond s a könnyen boldogulás vágya talán soha nem ösztönzött annyi embert kivándorlásra, mint éppen manapság, Trianon nyomorúságos éveiben. Sok merész fantáziájú, kalandostermészetü és nyugtalanvérü polgártársunk elégedetlenül az itthoni viszonyokkal, optimizmusból, elkeseredésből, vagy naiv hiszékenységbol itthagyja övéit, esetleg pénzzé teszi kis vagyonkáját s nekivág a bizonytalan vadidegennek: Amerika, Franciaország vagy Törökország képzelt Eldorádójának. Újságírói kötelességünknek tartjuk, hogy minden lehető alkalommal tájékoztassuk közönségünket a dolgok való állapotáról s felhívjuk a figyelmet kivándorolt testvéreink nyomorúságos sorsára. Törökország fővárosából, Angorából a napokban tért haza Klekner Győző gazdasági tanár megrongált egészségének helyreállítására s munkatársunk felkérésére nyilatkozott a „Körösvidék

a-nek az ottani állapotokról. Várakozások és csalódások — 1924-ben mentünk le több kartársammal Angorába a török földmivelésügyi miniszter kérésére — kezdte Klekner Győző — s megérkezésünk első percétől kezdve egymásután értek a csalódások bennünket. Az előző tájékoztatások nem feleltek meg a valóságnak, rendezettebb viszonyokat s munkánkért nagyobb ellenszolgáltatásokat vártunk. Én az angorai gazdasági felsőiskola mezőgazdasági gépészkepző csoportjához kaptam beosztást, de amilyen szépnek képzeltem munkakörömet, olyan megdöbbentő állapotokat találtam. Tönkrement gépek és vályogosztályok A gazdasági felső iskola a legnagyobb gazdasági képzést van hivatva adni Törökországban, gazdatiszteket, képzett gazdákat nevel. S ebben az iskolában az én szakcsoportomon egy primitív műhelyt találtam 13 satuval és 8 reszelővel egy volt istálló épületében, továbbá 44 tanulót, kik nek számára sürgetésemre 2 vályog osztályt építettek. Hatalmas összegekkel még korábban rendeltek 24 arató és marokrakó gépet, traktorokat, amerikai gőzcséplőket, motorokat. Ezeket a hczzánemértés és nemtörődömség következtében teljesen hasznavehetetlen állapotban találtam. A fatalizmus átka Hihetetlen nemtörődömséggel kezelik értékeiket, hanyagul végzik munkájukat s nem tudják vérükbe venni a fegyelmezettséget, kitartást közgyűlést tart. Ezen a közgyűlésen letárgyalják az időközben beérkezett ügyeket is, igy többek között Szabolcsvármegye köriratát a cseh vámháboru és a boritaladó eltörlése tárgyában. nyilatkozik a „Körösvidék" számára és iparkodást. A fatalizmus átka ráfekszik egész lelki berendezésükre. Volt egy művezetőm például, aki — ha legsu!yosabb mulasztásaiért is felelősségre vontam — egyszerűen igy felelt: „Zarar joh!" (Nem tesz semmit I) Vagy egy kézlegyintés : „Aber lassen Sie!" És megvolt nyugtatva a lelkiismerete. Pedig ez ac ember Németországot járt s ott tanulta ki szakmáját. Magyar kivándorlók: kőművesek és békésmegyei kubikosok sorsa 1924—25-ben nagyarányú építkezés indult meg Törökországban s ezzel együtt egyre nagyobb mérveket öltött a magyar építőmunkások és kubikosok bevándorlása. Utóbbiak között különösen sok békésmegyei honfitárs szerepelt. Az első csoportok még csak kaptak munkát, de a vállalkozónak töröknek kell lennie, az idegen csak a kemény robotot és a nyomorú napszámot kapja. Egy Magyarországon 10 évet töltött és műegyetemet végzett török például megkönyörült, sok éhező magyar családon, de a legjobb indulata mellett is csak napi 90 piaszter éhbérért tudott alkalmazást találni egy építésnél a békésmegyei kubikosok számára. Gyakori eset azonban az is, hogy hetekig késik a fizetés, sőt egyáltalán el is marad. Igen gyakran az állam sem fizet, a vállalkozó sem kap pénzt. A „Rella" magyar cég például milliárdos befektetéssel épitett az államnak és sok magyar munkást foglalkoztatott, azonban az állam fizetésképtelensége miatt mindent abba kellett hagynia. Elképzelhető, hogy milyen sors vár a szélnek eresztett magyar munkanélkülire Törökországban, mikor a megélhetés drága, az idegennek havi 240.000 korona adót kell fizetnie akár van keresete, akár nincs s még hozzá Törökország területét el nem hagyhatja, még egy piaszter hátráléka van Bizony Angorában és környékén 800 magyar élt a legnagyobb nyomorban lakás nélkül, pénz nélkül, butikokban uzsora hitelbe étkezve, majd teljesen az éhségnek dobva. Az is megtörtént már, hogy egy magyar munkás a sok éhségtől, nyomortól elgyengülve meghalt. Sőt megtörtént, hogy egy munkás beperelte török munkaadóját amiért nem fizetett s a törvény a munkást sújtotta, hogy miért vádaskodik. Általában rossz szemmel nézik az idegeneket, egyre erősbödik az idegen és keresztény gyűlölet s már a magyar is szálka kezd lenni a török szemében. Ma már egyáltalán nincs munkaalkalom Törökországban, a kurd fölkelés teljesen kiapasztotta a V&KECZA KRÉMPOR KÓSTOLJA MEG! kincstárt s szerencsétlen honfitársaink közül azok, akik nem tudtak valamikép hazavergődni, a legszomorúbb sorsban élnek. Most van szó róla, hogy a sztambuli magyar követség révén a magyar állam hazahozatja a szerencsétleneket. Megélhetési viszonyok Annak a néhány — még a viszonyokhoz képeit — szerencsésnek mondható honfitársnak sincs valami rózsás élete, akik valamikép elhelyezkedtek. Az általános napszám 30 piaszter, a legjobb havi munkabér (szakmunkásnak) 75 font. (1 font = 100 piaszter. Magyar koronában kb. 1 font = 40.000 K. 1 piaszter 400 K) Néhány adat megvilágítja a megélhetési viszonyokat. Lakás : havi 30 font = 1,200.000 K. Öltöny : 50 font — 2,000.000 K. Kenyér 1 oka = 128 deka = 20 piaszter = 8.000 K. 1 kiló tej : 40 piaszter = 16.000 K. 1 tojás : 5 piaszter = 200 K- 1 oka burgonya : 20 piaszter = 8000 K. 1 oka alma : 35 piaszter = 14.000 K- Hus csak birka hus van, 1 oka : 70 piaszter = 28.000 K, de csak negyed, vagy fél birkát adnak el, kevesebbet nem. Bizony a 30 piaszteres (12.000 K) napszámból, vagy a legnagyobb havi szakmunkabérnek megfelelő 70 fontból (2,800.000 K) az adó lefizetése után vajmi nehéz megélnie szegény agyondolgozott honfitársunknak. Nem érdemes kivándorolni Mindezekhez a legnyomorúságosabb lakásviszonyok járulnak. Lakást nem igen lehet kapni, csak házat venni. A ház pedig 12 cm széles vályog-, sár-, vagy cserépfalas, padlás nélküli, deszkamenyezetes vityiló, amelyet a szél jár, ahová a viz befolyik s kémény helyett az egyetlen ablakon megy ki egy csövön a nyitott tűzhely füstje. Jellemző példa, hogy egy újonnan épült minisztérium minden ablakából cső megy fel a tetőig s a miniszteri fogalmazó szobájában a becsepegő vizet konzerves dobozokba fogják föl. Ezek a lakások sem a nappali 55—65 fokos meleg, sem az éjszakai —5 fokos hideg ellen nem nyújtanak védelmet, sőt ráadásul a nathaszerüen elterjedt malária főleg a más éghajlatról odakerült embert föltétlenül beteggé teszi. Sok érdekes dolgot mondott még el Klekner Győző, melyeket— mivel nem általános érdeküek — szükségtelen közreadnunk. Utolsó szavait azonban még kiírjuk itten intőszóként azokhoz, akik meggondolatlanul idegen földre vágyakoznak az itthoninál jobbat remélve : Nem érdemes kivándorolni, nem érdemes kivándorolni 1 Augusztus 1-én tombolával Fé. 9 drai kezdet,*! egybckÖtÖtt a Széchenyi-ligetben a Kereskedelmi Alkalmazottak táncestélye! magyar kivándorlók sorsa Törökországban