Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-31 / 172. szám

Békéscsaba. 1926. julius 31. Körösvidélc 5 —' Szülők figyelmébe! Tan­könyv szükségletét minden szülő lehetőleg augusztus tizenötig je­gyeztesse elő a „Körösvidék" könyvkereskedésében, mert csak igy tudjuk a tankönyv szükségle­tét idejében biztosítani. Ugyanott használt, de jókarban levő tan­könyveket kevés ráfizetéssel ujakra cserélnek be. CsjernyikPál géperőre berendezett asztalos ipartelepe Békéscsaba, Kí­nizsi-u. 12. Vállal épület- és butor­munkát, famegmun­kálást olcsón és pontosan Eperpálinka literenként 45,000 H Seprüpölinka literenként 50,000 K árban kapható a Békéscsabai Központi Szeszfőzdében. Szombat és vasárnap Vad világ* Afrikában 5 feluonásos amerikai film Afrika dsungeljeiben, (Eredeti feluételeb) Kedden és szerdán A 13-as bér­kocsi filmregény 8 felv-ban. Rendezte: Kertész Mihály Főszereplő: LilyDamita Rin Tín Tin Katonák, akik a francia hadszin­téren voltak, temérdek legendát szőttek a csillogó szőrű kutyá­ról, Rin Tin Tin-ről, mely nem egyszer kockáztatta életét, hogy a támadások zűrzavarában ma­gukra hagyatott súlyos sebesül­teket megmentse. A népek csa­tája után Rin Tin Tin is gazdá­jával egy csendes amerikai farmra került, ahol gazdája bosz­szuból kifolyólag gyilkosság gya­nújába keveredik és éppen az utolsó pillanatban menti meg Rin Tin Tin. Az alaskai csoda­kutya eme 6 felvonásos kaland­jával és szereplésével a nézők elragadtatását és bámulatát fogja kiérdemelni. Vasárnapi előadások fél 7 és fél 9 órakor. Csütörtök és péntehen Karica grófnő Kálmán Imre jVilághirü ope­rettje 8 felvo­násban. Főszereplő: Harry Liedtke Uiuían Gibson HÉM Szobafestői munkákat legújabb mintáimmal a legszolidabb árak mellett készítek. Festéküzletem ben házifestészethez mindenféle fes­tékanyagok, ecsetek, faliminták stb. kaphatók, ezekhez utasítás­sal is szolgálok. Szikora Mihály szobafestő, Berényi-ut 13. szám Békéscsaba, Andrássy-ut 11. sz. Hirdetéseket délután 3 óráig vesz Sel a kiadóhivatal. 60 57 viselkedett volna a vendéglátó brazil állammal szemben. El­végre Brazília is egy ország, a brazilok is egy nemzetnek tart­ják magukat és ön súlyos vádaskodásaival meggyalázta volna egy idegen konzulátus előtt ezt az országot és ezt a nem­zetet ! On azt irta, hogy itt mindenki a kicsábított jóhiszemű emberek bőrét árusítja és nyúzza és ez az ország a legkörmön­fontabb csalások országa. Remélem, az általam elmondottakból világosan látja már, hogy alaptalanul rágalmazott meg itt fűt-fát, alaptalanul gyalázott meg egy hatalmas országot és sértett meg egy kiváló nemzetet s ebből a végzetes tévedésből fakadt bor­zalmas elhatározása is, ami az önök sorsának — azt hiszem — komolyan tragikus fordulatot adott. . . Mert azzal, hogy két levelét elfogtam, elejét vettem annak, hogy a brazil állam és nemzet megrágalmazásáért és intézményeinek gyalázásáért a Fernando Noronha magas sziklafalakkal körülzárt börtönszigetén fogyatkozzék el hir és hang nélkül, de legújabb bűnét, a bor­zalmas gyilkosságot már igazán nem leplezhetem. Sok a tanú ... A líánó, amellyel megkötöztek, kegyetlenül belevágódott már kezembe, lábamba. Arcomon az izzadság belefolyt azokba a karmolásokba, amelyeket a feketékkel való dulakodás köz­ben szereztem és a forró sós lé marta, égette eleven húsomat. Őrjítő állapot volt guzsbakötve fetrengeni és érezni, amint homlokomon összeszaladnak az izzadságcseppek és negyed­percenként kis patakocskákba össsefolyva siklanak le arcom véres, felmart sebeibe. Vándori szavaiból csak egyet éreztem ki: A hamburgi kereskedő szavainak beteljesedését. Tapasztalatlan, naiv ember voltam! Európai viszonyok alapján építettem fel képzeletemben brazíliai tanulmányutam tervét. — Talán idekint nem mer beszélni. Gyerünk be utána i Éppen be is léptünk volna már a küszöbön, amikor hátunk megett megjelent a fiskál két lelógó nyelvű kutyájával. Vállunkra tette kezét és hívott magával. Ettől ijedt hát meg a mi oreg cimboránk! A szerszámos kamrák egyikénél megálltunk és a fiskál egy-egy kapát adott kezünkbe, majd vezetett tovább a főépület hátulja felé, ahol egy gazzal benőtt ösvényre állított, hogy ta­karítsuk ki azonnal, mert szüksége van rá. Fejembe szökött a vér. Amerre néztünk, mindenütt dohányt rágcsálva, pipálva és köpködve lebzseltek a vigyorgó négerek és bennünket még vasárnap sem hagy pihenni ez a himpellér! Valami mélyen belém nyilalott és a szégyen tüzével égetett minden jámbor fekete szolga vigyorgó tekintete. Alig egy-két pillanatig küzdött még bennem a józan megfontolás intő szava az ellenállhatatlan erővel rámszabadult indulat ellen. — Előbb a kutyákat! — szóltam Sándornak s már ketté is választottam egy jólirányzott kapavágással az egyik csahos dög alattomos fejét. Sándor a másikkal végzett és már csak egy harmadik ütés következhetett — a fiskál kőkemény ko­ponyájára ! Ez előtt megállni, vagy ez elől visszariadni, vég­zetes késedelmet jelentett volna. A hatalmas fiskál ugy zuhant végig a gazzal benőtt kövek közé, mint egy zsák só. Duzzadt ajkait éppen szitokra nyitotta fel, keze éppen a liánómetsző kés nyelére tapadt. Itt telt volna be tehát rajtunk a hamburgi kereskedő szava. Itt találkoztunk össze a liánómetsző késsel. Derekas munka volt! — Gyerünk ! — biztattam Sándort. — Most már itt igazán nincs mit keresnünk többé ! ... — Fel a kezekkel uraim! — szólalt meg ebben a pilla­natban hátunk megett egy ismerős hang. Vándori volt. Kezében pisztoly, arcán mosolygós nyu­galom, — Kövessenek! — mondta parancsolóan és hogy paran­csának foganatja is legyen, abban a ház markos néger cseléd­sége volt segítségére, amely kíméletlen lökésekkel tuszkolt a kőház bejárata felé. — Nem veszik rossznéven az urak, ha a látottak után

Next

/
Thumbnails
Contents