Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-29 / 170. szám

2 KörösvitléJe Békéscsab a, 1926. julius 20. Elszegényedett földek Irta: félegyházi Nagy Lajos Az Alföld dűlőútjain kavargó szél forralja a nyár porát. A pattogó szik napsütötte hátán lázas igyeke­zet pezsdül. Most nem alhatik a dolog, mert nagy számadása van az esztendő robotosaival. Valami cso­dás, szent várakozás zsibong a meg­keménykedett magyar anyás szivén. A föld fia áhítattal tette le pengő kaszáját, hegy asztagba hordhassa a szerény sorokban huzakodó élet­csomókat s nemsokára odatartja üres zsákját a búgó, kattogó cséplő­gép titkos csatornája alá. Föld anyó köténye csücskein megcsordul az élet, persze kinek vékonyabban, kinek bővebben, ki hogy megérdemli ... Csépel a sik-határ. Ahány gazda, annyiféle terméseredmény. Dehát az ujjunk sem egyforma. A tehén a szájáról ad, a föld a barázdából fizet. Igaz, hogy az idő se kutya, de azt meg nem az ember adja. Egyenlő talajviszony, időjárás gazdálkodási mód mellett a nagyobb birtok kévéi csak súlyosabbak, sokszor duplán fizetők. Hat miért ? Talán az Isten is jobban szereti a gazdagot, mint a szegényt ? Nem biz' az ! Csak hát jobban tud birkózni a földdel a na­gyobb birtok és a tudást is be fogja robotosnak. Okosan beosztott, jól trágyázott vetéstábláin hatalmas traktorok törik, zúzzák termőröggé a makrancos talaj páncéljait. Mig a kisgazda, a néhány holdas zéellér, a kisbérlő és a feles többnyire csak karistolgatja a szivós földkérget, a trágyát csak immel-ámmal kezeli, sőt a legjavát tőzegnek tapossa ki és eltüzeli, ahelyett, hogy buján termő kis akácost nevelne a tanyaház csupasz háta megett. így lehetetlen, hogy a kiélt, rosszul megmunkált kisbirtokokok versenyezhessenek a nagy gazdaságokkal. De még a ta­nyai kisföldeken hagyján a dolog. Vannak azonban földterületek, me­lyeket emberemlékezet óta csak a madarak trágyáznak. Ilyenek a föld­höz nem értő kiskorúak, iparosok, kereskedők és más efélék öröklött, vagy szerzett birtokai. Olyan kisebbszerü földecskék ezek, melyekre tanyát nem építenek és mindig csak visznek róluk, de soha­sem rájuk. — Sok százezer holdnyit tesznek ezek ki a magyar földmive­lésben 1 A szegény apróföldek elsze­gényitik a magyar jövendőt is, — mert a mi faji jövőnk a magyar ta­lajban gyökerezik, — még pedig kis­és törpebirtokok felvirágzásán kell, hogy megsokasodjék a nemzeti élet. Mert akármilyen nagy termés ered­ményeket érjen is el a nagybirtok, azon nem nyüzsög a magyar élet, azon nincs sok-sok tanya, azon nem tenyésztenek rengeteg baromfit, nem termelnek tojást, mézet, vajat, melyek értéke messze felülmúlja gabonater­mésünk értékét. S hogy a gabona­termésben is elérje a kisgazdálko­dás a kivánt eredményfokot, és a jövendő Alföldön igazi kertgazdálko­dás fejlődhessék, arra a szövetkezés hatalmas ereje lenditi a kistermelést. „Szövetkezésben az erő!" Ala­kítsuk meg a talajmivelő szövetke­zeteket, hogy legalább minden négy­öt esztendőben minden kisember mély szántást adhasson földjének a szövetkezet traktoraival. — Minden község határában a leghozzáférhe­több helyen mintagazdaságot állít­sunk, ahol a gazdálkodás minden ágában képzett szakember adná meg kötelezőleg és ingyenesen a szüksé­ges felvilágosítást. Aki gondoskodna nemesitett magvakról, fajjószágokról stb, Ne sablonos iskolák legyenek ezek, mert az iskolában elméletbe fulad az élet gyakorlata. — Lásson a gazda ! Legyen valaki a hátame­gett. Járja az a szakember minden hónapban legalább egyszer az egész határt és figyelmeztesse a gazdát a helyszínen elkövetett hibáira. Tartson előadást minden vasárnap a gazda­körökben. S majd később, ha a szülő lát, — a gyermek tanul, az iskola pedig az életre nevel, akkor elérjük a többtermelést még a legszegényebb földeken is. Az Alföld ugarán a magyar hala­dás szerteszórt kalászain a nemtö­rődés tapos. Szedjük gondosan össze és gyüjtsük kévébe, mig az időjárás az utmenti árokban ki nem csiráz­tatja értékes magvait. Túljegyezték a magyar vármegyék kölcsönét gondon, julius 28. A magyar vármegyei kölcsön ma jegyzésre bocsátott aláírási listáit délelőtt 9 óra 15 perckor lezárták. A kölcsönt erősen túljegyezték. Budapesten kezdik meg a magyar—cseh kereskedelmi tárgyalásokat Budapest, jul. 28. A külügyminisztériumban ma délelőtt fontos tárgyalás kezdődött, amely előkészítése a magyar—cseh kereskedelmi tárgyalásoknak. A csehek azzal akarják kifejezni előzékenységüket, hogy ezúttal ők jönnek Budapestre. Magyar részről a tárgyalásokat Nickl Alfréd követségi tanácsos vezeti, de a magyar delegáció munkáját tulajdonképen Valkó Lajos kereskedelmi mi­niszter irányítja. Fantasztikus feljelentés egy elásott hulláról Gyilkosság vagy rémmese? Budapest, julius 28. Tegnap megjelent a főkapitányságon egy budafoki házvezetőnő és azt a bejelentést tette, hogy egy pestkörnyéki földbirtokos megölte a feleségét és holttestét egy budafoki villa kertjében elásta. A bejelentésre a detektívek utasítást kaptak a feljelentésben jelzett oudafoki villa felásatására és a villában tartandó házkutatásra, hogy megállapítsák, hogy van e valami összefüggés a feljelentés és a szászhalombattai hullacsonk között. A rend­őrségen egyébként azt sem tartják kizártnak, hogy egy elbocsátott alkal­mazott fantasztikus meséjénél nem egyéb az egész feljelentés. Meghalt a munkanélküliség! Az egész országban nem lehet munkást kapni Igazoltatta a rendőrség a csirkepiaci ácsorgókat Naponta, de különösen az utóbbi időkben sürün érkeznek megkeresé­sek a városi munkásközvetitő híva tálhoz cséplőgépmunkásokért az or­szág minden részéből. De nemcsak más távoli vidékeken észlelhető a mai munkaviszonyok mellett ezen szokatlanul különös esemény, hogy a csépeltető gazdák és főként a cséplőgéptulajdonosok munkás nélkül állanak, hanem városunkban is, ahol mintegy 15 cséplőgépnek nincs munkása! És mégis állnak az emberek a csirkepiaci standon. Ha nyáron áll­nak, mit csinálnak majd télen ? Meg aztán Törökországban, Braziliában a sok nyomorgó magyar véresre ka­pálja magát, idehaza pedig volna becsületesen megfizetett munkájuk. Szerdán is nagy volt a munkás­kereslet s az emberek ott állnak munkanélkül a közvetítő iroda előtt. A rendőrségről Fülöp felügyelő vezetése alatt egy rendőrcsapat vo­nult ki az álldogálók közé és min­den egyes embert igazoltattak. Körülbelül 60-65 ember volt közöttük munkanélküli. Leirat érkezett a városhoz, hogy a közmunkásokat bocsássák szaba­don, hogy csépelni mehessenek, amit azonban nem lehet keresztülvinni, részint a munka fontosságára való tekintettel, részint pedig azért, mert majdnem mind szakmunkások, akik nem mehetnek csépelni. Most seholsem jók a viszonyok, de a magyar embernek legjobb dolga csak Magyarországon lehet s ha most még nehezen megy is a bol­dogulás, itthon van s egy kis igye­kezettel megkeresheti egész évi ke­nyerét. Utjelzőtáblákat állítanak az utkeresztezésekhez A Királyi Magyar Automobil Club kérvényt adott be a kereskedelmi miniszterhez, hogy az utkeresztezé­seknél, ugy a bel- mint külföldi au­tóvezetőknek egyaránt foutos ut- és távolságjelzőket állítsanak fel, A ke­reskedelmi minisztériumban a kérést elutasították tekintettel a nagy költ­ségekre, amelyekbe ez kerülne. De minthogy ez nagyon fontos, a Ma­gyar Királyi Automobil Club elha­tározta, hogy saját költségén állitja fel a táblákat, még pedig ugy, hogy minden útjelző mellé egy 15 évig érvényes hirdetőtáblát helyez. A klub most leiratot küldött a polgármesterhez, hogy a hirdetéshez szükséges jogot a város adja meg neki. Gyújtogató villám Békési tudósítónk jelenti: Ma éjjei nagy zivatar vonult végig Köröstarcsa fölött. A villámcsapás felgyújtotta a városi Dübögőt, amely földig égett. Emberéletben nem esett baj. A kár biztosítás utján megtérül. Halálos autókiránd ulás Szeged, julius 28. Gál Miksáné autókirándulásra in­dult Szatymaz irányában. Dr. Palócz Sándor ügyvéd is velük ment 16 hó­napos kis fiával. Útközben az autó kerekének küllője elpattant és autó felborult. Valamennyi utas megse­besült, a kis fiu pedig koponya alapi törés következtében meghalt. SSS ELISMERT KITUMO II m ASZTALI és BORVÍZ Mindenütt kapható. — Kérje min denütt. Elvágta a lábát a motor Békéscsaba, julius 28. Özv. Láng Ferencné, Szabó Ju­lianna leugrott a déli békési motor­ról. Olyan szerencsétlenül esett, hogy a motor kerekei alá került, amelyek lábán okoztak sérülést. A csabai kórházba szállították, ahol azonnal ápolás alá vették. Nagy katonazenés népünnepély A csabai m. kirlO. honvédgyalog­ezred altiszti karának Közművelődési Köre a »Katona-otthon« javara aug. hó 8-án, vasárnap a Széchenyi liget­ben népünnepélyt rendez, amelyre a békéscsabai hazafias közönséget ez­úton is meghívja a rendezőség. A pompás sikerűnek Ígérkező nagy­szabású ünnepély sorrendje a követ­kező : Délelőtt 10-től l-ig a katonazene­kar sétahangversenyt tart a pavillon előiti térségen, ahol sátrakban meleg és jégbehütött ételek és italok (virsli, bor, sör, cukrászsütemény, trafik, vi­rág síb.) kapható. Délután 2 órától céllövészet, le­pényevés, bábszínház, amerikai há­zasság. jósnő, balatoni halászat, vi­lágposta, kötélhúzás, zsákbafutás, fazéktörés, tombola, szépségverseny értékes nyereménytárgyakkal és több mulatságos, szórakoztató, kacagtató atrakció. Este 9-kor tánc a pavillonban, melyre a belépődíj személyenkint 20 ezer K, családjegy 50 ezer K. A délelőtti és délutáni mulatságon betépődij nincs. Tekintettel azonban a nemes célra, önkéntes adományo­kat szívesen fogadnak. Egész napon át a m. kir. 10. honvédgyalogezred teljes, kiváló hír­nevű zenekara hangversenyez. Az országos Vitézi Szék alapítványokat kér Trianon óta kiesett a fegyver vi­tézeink kezéből. De nemcsak a fegy­ver, hanem az ipar is. Nem maradt más számunkra, csak a földmivelés. Ez az egyetlen, ami mellett a há­borúból fáradtan hazatérő katona kenyeret talált. A nagy földbirtoko­sok jóvoltából ma már 50.000 kat. hold vitézitelken dolgoznak jeles vi­tézeink. Gazdasági szempontból is sokkal kedvezőbb volna, ha a mostani ál­talános gazdasági tudásukat kibővit­hetnék s ezért az Örkényi gazdasági iskolában alapitványosokként egy évi tanfolyamon résztvehetnének. De mi­vel ezt a tandijat vitézek s azok örökösei nem tudják megfizetni, a Vitézi Szék alapitó leveleket küldött szét a városokhoz s azok kitöltését kéri, hogy igy módot nyújtson a vi­tézeknek, hogy az Örkényi gazdasági iskolában egy évi tanfolyamon részt­vehessenek. A tandij és ellátási dij egy évre 550 pengő, amit az ala­pítványi összegek fedeznének.

Next

/
Thumbnails
Contents