Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-22 / 164. szám

Békéscsaba. 1926. julius 1 7. Körösvidélc 5 — Iskola épül Köröstarcsán. A gyulai államépitészeti hivatal ver­senytárgyalást hirdet Köröstarcsa községben építendő ev. ref. (csárda­tanyai) egy tanítói lakásból, egy tan­teremből és mellékhelyiségéből álló elemi népiskola építésére. A verse­nyezni óhajtókat felhívják, hogy »Ajánlat a köröstarcsai csárdatanyai ev. ref. elemi iskola építésére* fel­írással ellátott, pecséttel lezárt borí­tékba helyezett ájanlataikat 1926 évi julius hó 26-ik napjának d. e. 10 órájáig a gyulai államépitészeti hi­vatalhoz közvetlenül vagy posta ut­ján nyújtsák be. — Kos-aukció Debrecenben és Miskolcon. Debrecenben augusztus 5-én, Miskolcon augusztus 28—29-én rendeznek a Mezőgazdasági Kama­rák kos-aukciót, amelyeken a leg­jobb juhászatok bocsátják eladásra tenyészkosaikat. Ez aukciók nagyon megkönnyitik a kosszügséglet be­szerzését, amire annyival is inkább felhívjuk az érdeklődők figyelmét, mert különösen a magyar fesüs ju­hászatok, sem a testformákra és nagyságra, sem a gyapjú minősé­gére nem fektetnek elég súlyt s vér­ujitást is ritkán eszközölnek, aminek káros következménye a bárányok nagy számbani pusztulása s a ki­fejlődött állatok testének elsatnyulá­sában nyilvánul meg. Ezt elkerülni s megakadályozni csak azáltal lehet, ha 3—4 évenkint uj kosokat szer­zünk be, a mire most kedvező al­kalom kínálkozik a debreceni és miskolci aukciókon, amelyeknek gon­dos megszervezése arra is garanciát nyújt, hogy a bemutatásra kerülő kosok olyan elsőrangú tenyésztekből származnak, amelyek nemcsak test­alkat és nagyság, de gyapjuminőség tekintetében is kifogástalanok s en­nek következtében a gyapjuismeret terén kevésbé szakértő gazda is nyu­godtan szerezheti be a vásárokon kos szükségletét. — Pusztító hőség Spanyolor­szágban. Madridi jelentés szerint Spanyolországban 50 fokos hőség pusztít. A madarak tömegesen hul­lanak le a levegőből. *) Mentőszekrények és mentő­szekrények kiegészítése a legolcsób­ban beszerezhető Wénich Lajos dro­gériájában Békéscsaba, Szt. István ­tér 16. — A Debreceni Mezőgazdasági Kamara Kiállítása. Folyó évi ok­tóber hó 2—5 én kiállítást rendez Debrecenben a Mezőgazdasági Ka­mara, amely a kaszálók, rétek és legelők jobb gondozása és ápolásá­val elért jobb eredményeket fogja bemutatni. Sajnos a rétek és lege­lők gondozása és ápolása hazánk­ban még mindig teljesen el van ha­nyagolva, holott például Németor­szágban — s a többi nyugatra fekvő államokban is — a gazdák erre rendkívül nagy gondot fordítanak s ennek köszönhetik, hogy aránylag sokkalta nagyobb- és jobb állatállo­mánnyal rendelkeznek mint mi. Ha­zánkban is a rétek és legelők gon­dozásával legalább 25 százalékkal lehetne nagyobb állatállományt tar­tani. Ezt akarja bizonyítani a Deb­receni Kamara e kiállításával, ame­lyen bemutatja az öntözési beren­dezéseket, a mütrágyázási eljáráso­a rétjavitó eszközöket, a késő őszi s a kora tavaszi takarmánynövényeket s a rét és legelő javítással elért terméstöbbleteket. Már eleve is fel­hívjuk e kiállításra olvasóink figyel­mét, tekintsék meg azt s tanulják meg, hogy kell a réteket s legelő­ket termőbbé tenni. — Romániai leánykereskedők elraboltak egy fiatal leányt. Deb­recenből jelentik : A debreceni rend­őrséget értesítette a székesfehérvári rendőrség, hogy Halász István kő­művesmester 14 éves Ilona nevü le­ánya napokkal ezelőtt eltűnt. A jói fejlett leányt a nyomok szerint is­meretlen egyének Debrecen-felé vit­ték, hogy a közel levő román ha­táron átszöktessék. A debreceni rendőrség több napig nyomozott Ha­lász Ilona eltűnése ügyében s meg­állapította, hogy Bors biharmegyei községnél több gyanús férfit láttak fiatal leányok társaságában. Lehetsé­gesnek tartják, hogy ezek között volt Halász Ilona is. Állítólag az illetők gyakran járnak át Magyarországba és ó-romániai városok variétéi és egyéb éjjeli mulatói számára csábí­tanak ki fényes Ígéretek mellett fiatal leányokat. A debreceni rendőrség több ilyen román lélekkufárt tart nyilván s minden intézkedést megtett, hogy ha legközelebb Magyaroszágba jön­nek, letartóztatják őket a határt át­lépő állomásokon. elárulta. A kristálytiszta jéghideg hegyi forrás kedves üditő pihenő a sötét mély völgy ölén. Már ismét uton vagyunk; most már az utolsó cél előtt frissen, uj erővel. Hegyen át, erdőn keresztül, tisztás hegygerinc, egy nagy erdő­égés emléke. Fehér oszlopfej tűnik elő, rajta fekete betűk M. B. Ö. A szivünk vérével vésték: itt a trianoni gyászos határ. Határ, mely elválasztja az erdő testvér fáit, a patak csobogó hullámait, a hegy oldalát, a völgyet társától, — a magyart a magyartól, a testvér bur­genlandi némettől, aki a magyar haza kánaánját élvezte századok óta. Az ut szélén hol itt, hol ott a gyászos jelzés, tehát két ország között járnánk bújócskát ? — a magyar ezredév alatt kitaposott ut egyene­sen vezet. Ujabb erdő, ujabb szépségévei, most már az Irottkőn járunk. Ez volt utunk célja, a Dunantul leg­magasabb pontja, 883 méter. Elér­jük a szép kilátó tornyot, 30 méter, két emeletes, erkélyes. Mi természe­tesen rögtön a legtetejére sietünk — és csodálattal, némán állunk meg. Köröskörül tündéri kilátás 1 Előbb zöldharagos, lágymeleg, majd kéke­sen játszó erdők, hegyek, messze­messze kicsiny falvak, piros falusi tornyocskák. Oh, mennyi szépség ! Délkelet felé a kialudt vulkánok ! Ság, Somló ; Bakony ; csillámló ezüst tükre a Balatonnak. Északnyugaton Borostyánkő, Lajta, Rozáliahegyek ; északon Pozsony vára, Fertőtó. És messziről kéklenek az alsóausztriai, a stájer alpok örök hófedte csú­csaikkal, köztük a Schneeberg, Ausztria legmagasabb hegye. 100 kilométer sugaru közön siklik végig a szem. A kilátótorony egyik oldala magyar, másik az osztrák sógoré. Középen feketekorom vonal. Milyen szép, hogy megengedik a kitekintést köröskörül. Ez komikus lenne talán egy idegen­nek, de mi szomorú magyarok csak a tragédiát érezzük. Az ezeréves Magyarország, a virágos Pannónia egyik magas, messzevilágitó ormán nem ujjonghatunk örömmel, büsz­kén. Néma imánkban megedződik hon­szerelmünk, felujul fogadalmunk, mi magyar cserkészlányok nem fogunk harcolni, mi nem vagyunk katonák, de tudjuk kötelességünket és attól nem térit el ezer veszély, az élet csábos hiúsága. Mi igazságot, erőt, kitartást, hitet tanulunk Hazánk élő történelmeiből, a magyar várak, ma­gyar vidékek siró panaszából. W. L. — Olcsóbb lett a műtrágya. A műtrágyák használata ma már oly általános lett, hogy annak ala­csonyabb, vagy magasabb ára jó­formán minden gazdát közelről érint. Éppen ezért örömmel regisztráljuk most, hogy a szuperfoszfát ára je­lentékenyen olcsóbb lett, nem keve­sebb, mint 6000—10.000 koronával métermázsánként. Eddig 7200—7600 korona volt kilópercentenkénti ára, vagyis szállítási költség és zsák nél­kül 115.000—120.000 korona, ma pedig kilópercentenként 6600—7200 korona, vagyis 105.000—115.000 korona mázsánként. Miután pedig egy mázsa szuperfoszfát legalább ugyanolyan sulyu buzaterméstöbble­tet ad, amelynek ára ma 350.000 korona körül ingadozik ugyan, de bizonyosan lesz több is, tehát az egy mázsa szuperfoszfátért kiadott 110.000 korona helyett — hozzá­számítva a szállítási és zsákköltsé­get is —, legalább Z 1/ s-sztr annyi bevételünk lesz a buzaterméstöbblet­ből, ami olyan magas jövedelem, aminőt más uton-módon a gazda nem is érhet el. Még nagyobb a terméstöbblet, ha szuperfoszfát mel­lett katasztrális holdanként, különö­sen olyan földeken, amelyek régeb­ben kaptak istállótrágyát, 50—60 kg. mésznitrogént, vagy kénsavas ammo­niákot is alkalmazunk. Ez olcsóbbo­dás tehát annyival is inkább lehet­ségessé teszi, hogy minden gazda műtrágyába vesse búzáját, mert a műtrágya árát nem is kell azonnal kifizetni, amennyiben a gyárak 3—6 havi váltóhitelt nyújtanak. — Szolnokvármegye kiküldöt­tei megtekintették a Hősök Te­metőjét. Megírtuk a napokban, hogy Szolnokvarmegye értesítette a várost, hogy kiküldi képviseletét a békéscsabai »hősök Temetőjének* tanulmányozására, mivel a szolnoki hősök temetőjét a csabai mintára akarják rendbehozni. Kedden meg is érkeztek a kiküldöttek, akik Tokai András temetőgondnok kalauzolasá­val megtekintették a temetőt és a legnagyobb csodálkozásukat és el­ismerésüket fejezték ki a látottak lett és azt mondották, hogy a mető oly gyönyörű és gondos Ví­rendezésü, mint egy virágoskert * Cséplőgéptulajdonosok érdek e hogy olajszükségletüket az Alfó'd legnagyobb ásványolajgyári raktárai­ból Békéscsabán, Turcsek Kálmdi Magyar Fanto Müvek vezérképvi. lete szerezzék be. — Óriási cirkusz járja be ai országot. Csabára e hó végén v;-.gy augusztusban jön. Minden tekintet-' ben fölül múlja a nálunk ismert cir­kuszokat. Nemcsak mutatványai lesz­nek attrakciók, állatai, népfaji berei is. Százhúsz exotikus -ll^ttal rendelkezik, milyeneket nagyon-ke­vés vidéki ember látott. Különösen iskolások figyelmébe ajánljuk e ván­dor állatkertet, mert ők tanulnak ró­luk s most életben is láthatják, ne n csak képen. Külön vonaton érkez­nek saját villany stabil gépekk*^. szolgáltatják a szükséges áramot ; nagy cirkusz jelenleg Qyőrön tar­tózkodik, hol nagy érdeklődés mel­lett szerepelnek. *) Adómentes benzin beszerzése ügyében az érdekeltek forduljanak az Alföld egyedüli benzinszabad­raktárához : Turcsek Kálmán, Ma­gyar Fanto Müvek vezérképvise­lete Békéscsaba. F. í)ó 25-én, vasárnap délután fél 5 órakor gyü­lekeznek Budapesten a :Petőfi-téri trafóállomá­son mindazok, akik a békésvármegyei kül­döttség tagjai sorában dr. Kovacsics "Dezső fő­ispán vezetésével akar­ják meglátogatni a nem­zeti cserkész nagytá­bort ! Hf jffPHjwi wj Julius 22 és 23-án, csütörtök-pénteken Magyar Híradó Eddy féltékeny 2 feluonásos bohózat. A titokzatos kékszakáll Psszonyfaló] Hugó Bettauer „Frauenmörder" regénye 9 feluonásban. Szombat és vasárnap Ősyllőő az ős­vadonban Expedíciós film Brazília ismeretlen vidékeiről 5 felv.-ban. Rin-Tin-Iin a toronyőr Regényes tör­ténet 6 felv. Főszereplő Rin-Tin-Tin a csodakutya Főszereplő Henny Portén Négy leány egymásután tűnik el nyomtalanul, kik vőlegényükkel tettek kirándulást s aztán nem tértek többet vissza. A gyér nyo­mok után nehéz megkonstruálni a titokzatos kékszakáll leírását, mig egy kézirat elszakított része mind szorosabbra fogja a hurkot a tettes körül. A dráma nagy­szerű befejezése, az eredeti öt­let és a tettes titokzatossága ad­ják e képnek azt az érdekessé­gét, mely Bettauer regényét any­nyira közismertté tette, s mely hűen filmre feldolgozva egy bril­liáns tragikomédia jeleneteit pe­regteti le. Előadás kezdete fél 9~hor. Kedden és szerdán Putty Lia lúladimir Gaidarotu főszereplé­sével a sze­zon egyik legszebb filmje Honon

Next

/
Thumbnails
Contents