Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-07-01 / 146. szám
Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. julius 1 . Csütörtö k VII. évfolyam 146. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független A „Falu Keresztény p olit ilcai napilap lap f a Szövetség hivatalos Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Bacher A Viktória-malomkonszern elnökét, Bacher Emilt az ügyészség vasárnap délelőtt letartóztatta. Ez a letartóztatás következménye annak a vizsgálatnak, mely a Viktória-üzemeknél folyamatban van, mióta az ismeretes botrány kapcsán a Bacher-spekulációk napfényre kerültek és a Viktória-malomérdekeltség összeomlott. Mindenki tudja, hogy ez az összeomlás, illetőleg annak szanálása, a magyar államnak súlyos milliárdokba került. Meg kellett menteni a Viktória-malmot, mert idegen tőkékkel tartozott és meg kellett menteni nagyon sok exisztenciát is, melyek elvesztették az életlehetőségeiket. Ezt mindenik tudja és bármilyen magas volt az az összeg, mellyel az állam hozzájárult a Bacher-spekuláció romjainak eltakarításához, mégis helyeselni kellett, mert a helyzetet mindenképpen meg kellett menteni. De azt már senki sem tudta az illetékeseken kivül, hogy Bacher Emil a saját érdekében követte el súlyos manipulációit és a saját nyerészkedési vágyától hajtva vitte bukásba az egész érdekeltséget, szinte előre számítva arra, hogy az állami segítség nem fog elmaradni. Ez a volt gabonaügynök, akinek négy autó állt rendelkezésére, aki kéjlakot rendezett be a Viktóriamalom épületében, aki ezzel szemben eltagadta a jövedelmét, hogy kevesebb adót fizessen s aki a legnagyobb kereszténygyülölők és üldözők egyike Magyarországon, ez az ember olyképpen bonyolította le spekulációit, melyek az ország érdekeit is súlyosan érintették, hogy ha hasznot hozott az üzlet: azt saját maga vágta zsebre, ha veszteséget szenvedett: azt a malom terhére irta Teljes diszponálási joga volt. Igazgatóságának olyan nagy fizetést adott, hogy azok szemet hunytak minden fölött és nem avatkoztak Bacher ur belső ügyeibe. A játék pedig folyt a maga végzetes utján. Ma már megállapítható, hogy az egész Viktória-malom konszern csak külső dekoráció volt Bacher ur játékai mögött, mellyel fedezte ténykedéseit s amely a látszatot volt hivatva megmenteni. Tőzsdézésre kellett Bachernek az egész érdekeltség s a malom alig volt üzemben, mert reális alapokon nem tudott eredményt felmutatni. Azok az építkezések, melyekkel Bacher a malom külső képét igyekezett emelni, csak eltakarták a belső állapotokat s arra voltak hivatva, hogy megtévesszék a felületes szemlélőt. Ez sikerült is. A külföldi tőkének meg volt a bizalma és Bacher Emil ezt súlyosan fel is használta. Sőt visszaélt vele. Mert akkor, amikor a levegőre épített játék összeomlott, mikor kisült, hogy a puszta falakon kivül más reális érték nincs az egész malomkonszernben, akkor Bacher félrevonult saját vagyonával és hagyta összeomlani gálád játékának eredményeül az egész érdekeltséget. Mindenki várta az összeomlás után, hogy ezt a kalandorhajlamu embert felelősségre vonják. De Bacher szabadon maradt, fényképeket közöltek róla az újságok s autójával ezután is naponta berobogott a most már ellenőrzés alatt felszámoló malmába. A hivatalos vizsgálat azonban most kiderítette a való tényállást s hűtlen kezelés és csalás miatt letartóztatták ezt a hányatott életű pénzkalandort, aki orránál fogva vezette Magyarország egész gabonapiacát, sőt a külföldet is sikeresen beugratta. Élemedett kora dacára, tipikus konjunktura lovag volt, aki egy-egy lapra lelkiismeretfurdalás nélkül föltette száz és száz egzisztencia életét. Nyerni akart és ha sikerül neki, ma tovább szédíti a világot. De vesztett. És most megérdemli, hogy a törvény kérlelhetetlen szigora sújtson le rá kegyetlenül. Bethlen miniszterelnök nagy/bési^i mond Miskolcon Biidápest, junius 3Q, Július 6-án Mikszáth Kálmán miskolci főispáni beiktatásán Bethlen István gróf miniszterelnök is résztvesz és ezúttal hozza nyilvánosságra uj kormányzati programmja. Megkezdték Bacherék kihallgatását Budapest, junius 30. Bacher Emil és Fábri Oszkár ügyében a tegnapi napón fejezte be az ügy referense a végzés megszerkesztését. A délelőtt folyamán az összes iratokat felvitték a büntetőtörvényszék elnökségére, ahol Langer elnök az ügy előadó vizsgálóbirájául Medves Medico Istvánt jelölte ki. A vizsgálóbíró azonnal hozzáfogott az iratok tanulmányozásához, de a gyanúsítottak kihallgatására csak ma kerül sor. Az egész Bánságot árviz fenyegeti Zombornál áttörte a gátat a Duna — A főváros környékén elmúlt az árvizveszedelem Budapest, junius 30. A Duna felső szakaszáról érkező ujabb árhullám mintegy 2 centiméterrel duzzasztotta meg a Dunát. Ennél a 622 cm.-es vízállásnál azonban már nem lesz magasabb, így a főváros környékét fenyegető árvizveszedelem immár elmúltnak tekinthető. Zombornál azonban a Duna áttörte a gátat és többezer hold földet öntött el. Az emelkedő ár a Bánságnak mindnagyobb területeit veszélyezteti. Gombos és Újvidék között szintén veszélyes a helyzet és ha a viz csak néhány cm-el is emelkedik, elönti a Bácska legtermékenyebb vidékeit. Belgrád, junius 30. Az állandó esőzések következtében Belgrád mellett a Duna áradása katasztrófával fenyeget. Mintegy 12.000 ember éjjel-nappal dolgozik, hogy megerősítse a gátakat. Ha ez nem sikerül, a Bánát egész termését komoly veszedelem fenyegeti. •••••••••••••••• •••••••• Megjelent az uj lakásrendelet Jövő év november 1-én a városokban minden lakás felmondható 1928 május elsejére — Szeptember 1-én megszűnik a lakáshivatal Az 1917. évi bér 70 százalékára emelkedik a lakbér 1927 novembertől Békéscsaba, junius 30. A hivatalos lap (Budapesti Közlöny) legutóbbi száma (1926. évi junius 29-én megjelent 144. szám) a minisztériumnak alább újonnan kiadott rendeletét közli a városok lakásügyeinek szabályozása tárgyában : A lakásokra vonatkozó korlátozások. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben, vagy épületrészekben levő lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérére és felmondására vonatkozó korlátozások a jelen rendelet szabályai értelmében meghoszszabbittatnak, ellenben az ezek bérbeadását, felhasználását és átruházását korlátozó, valamint az igénybevehetőségükre vonatkozó kivételes szabályok az 1926. évi szeptember hó 1. napjával hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok működése megszűnik. Szabad rendelkezés alá eső épületek. 3. §. (I). E rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre, vagy épületrészekre, amelyekre a tulajdononost szabad rendelkezési jog illeti meg. (2). A szabad rendelkezés alá eső épületekben levő lakások és egyéb helyiségek bérletére a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályait kell alkalmazni. (3). Az 1926. évi szeptember hó 1. napja után abban a kérdésben, hogy valamely épületre, vagy épületrészre a tulajdonost a szabad rendelkezési jog megilleti-e, a lakásügyi végrehajtások lebonyolításával megbízott miniszteri biztos (32 §) határoz. Bérmegállapítás: A lakások bére. 4. §. (1). A lakások és lakásnak tekintendő (2. §.) helyiségek esedékes bérét e rendelet hatályba lépése után is a lakásügy ideiglenes rendezéséről 3333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1924. évi április hó 30. napján megjelent 87. számában kihirdetett rendelet (rövidítve L. R.) 43. §-ában meghatározott alapbér után kell kiszámítani. (2). Az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalékszerüen meghatározott hányada szolgál, nevezetesen : 1. az 1926. évi novemberi bérnegyedre 55 százaléka ; 2. az 1927. évi februári bérnegyedre 55 százaléka ; 3. az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka ; 4. az 1927. évi augusztusi bérnegyedre 65 százaléka ; 5. az 1927. évi novemberi bérnegyedre 70 százaléka. Közüzemi pótlék. Vízvezetékkel és csatornázással nem bíró városokban és azokban a községekben, amelyekben a minisztertanács a szabad rendelkezési jog gyakorlását felfüggeszti, az alapbér 3 százalékának megfelelő és aranykoronaértékben számítandó összeget közüzemi pótlék cimén kötelesek a béren felül fizetni. Szabad felmondás. 13. §. (1). A tulajdonos (bérbeadó) a bérletet az 1927. évi november hó 1. napjától szabadon felmondhatja az 1928. év május hó 1. napjára. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927. évi novemberi bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. (2). Az 1928. évi május hó 1. napjától kezdve a bérletet a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályai szerint lehet felmondani. Korlátozott felmondás. 14. §. A lakásoknak és a lakásnak tekintendő helyiségeknek (2. §) bérletét, amig szabad felmondásnak (13. §) helye nincs, a tulajdonos
