Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-23 / 140. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1926 junius 412 . GONDOLATOK * * • A. nép szava kétségkívül a legnagyobb erő s ha az országok népei valóban minden befolyás nél­kül a lelkükben gyökeredző igaz­ságokat juttatnák kifejezésre, vala­hányszor felemelik szavukat, akkor minden feltétel nélkül meg kellene hajolni ez előtt a hatalmas erő előtt. Azonban jól tudjuk, hogy a nép szava a legtöbbször nem a népé, hanem néhány tucat lázitdé, zsidó agitátoré, akik hordók tetejéről ámít­ják, bódítják a népet. A szóárada­toktól és hazugságoktól, meg termé­szetesen a felelőtlen Ígéretektől meg­kótyagosodott emberek aztán vak eszközei lesznek az agitátoroknak. Nem a maguk meggyőződését hir­detik már, hanem fújják a betanult frázisokat s öntudatlan vágják ma­guk alatt a fát. De akármilyen nagy és lelkiis­meretlen is ez az agitáció, a népet gyökerében nem tudja — hála Is­tennek — megrontani. Komoly, nagy kérdéseknél felébred a nép lelkiis­merete s megmutatja a maga igazi arculatát. Igy volt ez a kommuniz­mus idején is. Amikor el akarták venni a néptől a vallást, amikor a templomokat mozikká és mulatókká akarta átalakítani a gonoszság té­bolya, a nép megmozdult, még csak zúgni kezdett, de már ez is olyan félelmetes volt, hogy a patkányok megijedtek, a bolsevista agitátorok egyszerre köpönyeget fordítottak s maguk hirdették a vallás szentségét. Így volt ez most is valahogy Né­metországban. Minden agitáció, min­den izgatás, minden gyülölethirde­tés ellenére sem lehetett rábírni a népet arra, hogy elrabolja, elvegye volt császári családjának birtokát. A szavazásra jogosultaknak csak egy harmada szavazott a rablás mellett, a többi hangos szóval vagy néma távolmaradással tiltakozott e min­den erkölccsel ellentétben álló terv ellen. Amikor a német nép nem sza­vazta meg a császári javak elkob­zását, akkor nem egy családdal tett jót, hanem magáról állított ki szép bizonyítványt. Bebizonyította, hogy józan, erkölcsi alapon áll, hogy jó. * A tiszta keresztény erkölcs alapjának egyedüli szi­lárdságát hirdette a minap Csonka­magyarország kormányzója, amikor rámutatott arra, hogy csak ezen az alapon lehet kiegyenlíteni az egymás ellen törő két világot: a szélsőséges baloldalt és a jobboldalt. Olyan egyszerű és olyan szent igazság ez 1 Évezredek tanulságából láthatjuk, hogy az emberek közt levő nagy ellentéteket sohasem lehetett sem erőszakkal, sem fegyverrel, sem hazudozásokkal kiegyenlíteni, hanem csakis a megértés, a szeretet, a meg­bocsájtás krisztusi, evangéliumi ere­jével. Most is hiába próbálkoznak min­denféle álliberalizmussal, kommuniz­mussal, diktatúrákkal, szuronyokra támaszkodó elnyomatással; az ellen­tétes vélemények kiegyenlítése nem történhetik meg másként, csak Krisztus szellemében. Ennek a szellemnek kell megtaní­tania az embereket megbocsájtásra, kiengesztelődésre, de alázatos bűn­bánatra és megtérésre is. S ha igy a megtért is megbocsájtó, a jóaka­ratú is bosszút felejtő, a szeretetben megujult és egymásratalált emberi­ség kezet fog, akkor remélhetünk igazi békét és boldogságot. De amíg ezt a keresztény alapot nem akarjuk, ameddig ettől fél az emberiség, amíg azt nem akarja ki­építeni, addig nem akarja igazán a békességet sem. Üt Kotorják a Köröscsa­torna medrét. Ki ne örülne ennek? Hiszen olyan régen szükség van erre. Olyan égetően fontos köz­egészségügyi intézkedés ennek a mi kicsi vizünknek megtisztítása, med­rének kikotrása. Ettől a munkától nagyon sok jót várunk. És mégis lehetetlen nem bosszan­kodnunk azon. hogy miért kezdik ezt a munkát nyár derekán, miért foly­tatják majd a kánikulában, amikor a kikotort bűzös iszap veszedelme­sen fertőzi a fülledt levegőt. Az ilyen munkálatokat a városok közvetlen közelében kora tavasszal, vagy késő ősszel kellene csinálni. Egészen bi­zonyos, hogy ezt keiesztül is lehetne vinni, ha komolyan és sok jóaka­rattal intéznék az ügyeket. A békéscsabai országos vásár Hétfőn és kedden zajlott le a bé­késcsabai nyári országos állátvásár mérsékelt érdeklődés mellett. Külö­nösen a szarvamarhavásár volt a szokottnál gyengébb. A forgalom azonban megvolt, mert több mint 700 állat cserélt gazdát. A lóvásár már sokkal élénkebb volt. Itt a fel­hajtás megközelítette a jó vásárok alkalmával szokásos felhajtást A vá­sár nehezen indult meg, de későbben egészen kifejlődött, amit különösen a kereskedők nagy érdeklődése segí­tett elő. A kereskedők külföldre való exportálásra vásárolták össze a lo­vakat. Az árak elégtűrhetőek, köze­pesek voltak. A vásár folyamán egyebként az alábbi árak alakultak ki: Szarvasmarha: Borjú 300.000— 400.000 K Tehén 3,000 000—4,000,000 „ Ökör 5,000.000—7,000,000 „ 1 éves üsző 1,500.000—3,000.000 , Sertés: Koca 1.000.000—1,500.000 „ Kövér sertés 1,500.000—2,000.000 „ 6 hetes malac 150.000— 200.000 , Juh: Juh 70.000— 90.000 „ Ló: Igás 2,000.000—3,000.000 „ 1 éves csikó 1,500.000—2.500.000 „ vágó ló 600 000—1,000.000 „ Az állatvásárok forgalmát nagy­ban befolyásolta, hogy csak pár nappal ezelőtt volt a békési és szarvasi nyári országos vásár is, ami különben érezteti hatását a ki­rakodó vásárnál is, amennyiben megközelítőleg sincs meg a vásáro­sok részéről a szokásos érdeklődés. ^QZj Chaplin: Aranyláz E tizfelvonásos hatalmas világ­attrakció van ma és még csütörtökön is műsoron, mely filmet Chaplin irta, rendezte és a főszerepet is játsza. A tegnapi előadás közönségének ál­talános tetszése és elismerése bizo­nyítja a film kiváló márkáját és teszi szükségessé, hogy még csütörtökön is műsoron legyen, hogy mindenki­nek módjában legyen megnézni. Előadások 7 órakor bent, 9 órakor künn. Jubilál a Vésztői Uri Kaszinó A »Körös vidéki vésztői munka­társa írja : Békésvármegye egyik legöregebb társas köre, a Vésztői Uri Kaszinó julius 4-én ünnepli 60 éves fenn­állásának jubileumát. 1865-ben, ami­kor az elnyomatás dühe már csilla­podott s megcsillant a békés kiegye­zés általi felszabadulás és fejlődés reménye, Vésztő község intelligen­ciája szükségét érezte, hogy társa­dalmi életének szilárd fejlődést biz­tosító egyesületbe tömörüljön. Abban az időben, mikor minden ilynemű mozgalomban keresték a rebellis politikai hátteret, nagy nehézségek leküzdése után 1866 julius 10-én sikerült a hatósági engedélyt meg­szerezni a megalakulásra. Azóta állandóan és igen szép ered­ménnyel működik ez a társaskör s a fokozatos fejlődés során, ügyes vezetés, erős összetartás és együtt­működés után a »Sárrét< legszebb székházával rendelkező, kifogástalan társadalmi életet biztosító egyesület lett a Vésztői Uri Kaszinó. S most, amikor ötvenéves jubileuma helyett, melyet a javában duló világháború megünnepelni nem engedett, 60 éves jubileumot ül, meg kell állapitanunk, hogy ezen jubileumi esztendőben is, éppen ugy, mint hatvan évvel ezelőtt, csak a szebb jövő reménye csillog felénk s megcsonkított hazánkban, lesújtva a különféle elemi csapások­tól, csak a szebb jövő reménye nem enged elcsüggedni. S mikor a mult évben tervbevett impozáns méretű ünneplés helyett csak egy díszközgyűlés és bankett keretében lesz a jubileum megtartva, hisszük, hogy az azon résztvevőknek lelkűkből takadó igaz ünneplése, mindenkiben, minden impozáns mé­retű ünneplésnél mélyebbé teszi az ezen viharos időkben és nehéz kö­rülmények között alakult és még nehezebb körülmények között jubiláló egyesület iránt érzett megbecsülést. Gyökössy Gyula. A gyulai Szociális Misszió­Társulat díszközgyűlése A vármegyeház nagyterme lélek­emelő ünnepség színhelye volt va­sárnap délután; a gyulai Szociális Misszió díszes keretek közt tartotta évi közgyűlését. Külön diszt és ma­radandó értéket kölcsönzött a köz­gyűlésnek a Misszió-központ kikül­döttének : Alberta nővérnek benső­séges, a szociális tevékenység hatal­mas területét beszárnyaló és meg­világító gyönyörű beszéde. Meleg szóval, őszinte elismeréssel adózott a gyulai Misszió nagyszerű munkás­ságának, egyben megjelölte az utat, amelyen haladni kell, ha a krisztusi karitász eszméit diadalra akarjuk vinni. özv, gróf Woracziczky Jánosné, a gyulai Misszió-Társulat elnöke né­hány szives és meleg szóval üdvö­zölte a szép számban megjelent kö­zönséget és megnyitotta a közgyű­lést. Lindl Eta titkár gonddal megszer­kesztett jelentésében részletesen is­mertette a Misszió tevékenységét, ugy a rendezett előadások, ünnepsé­gek, bál, népünnepély stb., mint az egyes alosztályok odaadó támogatása fényesen tanúskodtak arról, hogy a Misszió megfeszített munkásságot fejtett ki s a szociális nyomor eny­hítésére rengeteget áldozott és min­den téren Igyekezett megfelelni an­nak a magasztos feladatnak, amelyre elhivatott. Köpösdy Jolán a fogházmisszióról tájékoztatott. Közbenjárással igye­keztek segítségére lenni az élet le­törtjeinek, foglalkoztak velük, elő­adások tartásával lelküket nemesi­tették és a naptár egy-egy pirosbetüs napján ünnepi hangulatot varázsol­tak szomorú életükbe. Itt kell meg­említenünk a fogházlelkészi teendőket végző Steib János káplánnak szere­tetteljes munkásságát, aki igazi lel­kiatya jóságával nagyban elősegítette a fogházmisszió eredményét. A nemrég alakított józsefvárosi­szakosztály jelentését Tóth Károlyné olvasta fel. Ebből az örvendetes je­lestésből élénken tárult elénk a szak­osztály dicséretes fáradozása, értékes eredménye s megállapíthatjuk, hogy a központ nagyszerű munkatársat nyert ebben az ifjú testvérszervezet­ben. Dr. báró Apor Vilmos, a Misszió egyházi tanácsadója szeretettel mél­tatta a hivő lélek bensőségéből sar­jadzott missziós tevékenységnek dus aratását s örömmel szegezte le a ritka érdeklődést és szeretetet, melyet ez a mindnagyobbra hivatott társulat a közönség körében kiváltott. Mint a szebb jövő biztató perspektíváját jelezte a magyarvárosi szakosztály beszervezését, mely bár a kezdet stádiumában van, de a magyar­városiak többször tapasztalt nemes érzése, missziós lelkülete a legszebb kilátásokkal biztat. A kath. templomi énekkar két pompás énekszámmal szerepelt. Diri­gensük a kitűnő dr. Kovalszky Ró­bert volt. Vándor Imre saját szerzeményű prológusát mondta el a közgyűlés elején. (v. i.) Harminc magyar hősi Halottat hoznak haza az idén Budapest, junius 22 Az Olaszorságban elesett és elte­metett hőseink hazaszállítása érde­kében megindult akció során ez év őszére 30 hősi halottunk hazaszállí­tására kerül a sor, ha ez évben is megadják a mult évi kedvezményt. Azoknak hazaszállítása, akiket a ha­dizónában temettek el mintegy 8 millió koronába kerül. A költségeket szeptember havában kell lefizetni, A hazaszállítást külön kell kérelmezni, melynek tartalmaznia kell az elhunyt összes személyi adatait, a halál idő­pontját, az eltemetési hely megjelö­lését és a költségvállalási nyilatko­zatot. A kérvényt a belügyminisztérium III. osztályának a háborús vesztesé­geket és a hadisirokat nyilvántartó csoportjához (Budapest, 1., Budaőrsi ut 51. Károly király laktanya) leg­később julius 15 ig kell benyújtani. Az érdekeltek itt hétköznapokon fél 12 és 2 óra között felvilágosításo­kat is kaphatnak e tárgyban. * Francia és német órá­kat adok kezdőknek és haladóknak a nyári szünidő alatt is. Pécs nyelv­mester, Teleki-utca 7.

Next

/
Thumbnails
Contents