Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám
1926-06-20 / 138. szám
6 Körösviáék Békéscsaba, 1926 jnnius 20. ARANYÉREMMEL rW Mff/\« mnTT717 W Á ARANYÉREMMEL ÉS DÍSZOKLEVÉLLEL KITÜNTETVE §H S-l §g 1 %/ ^ Jff fiC Jf 1 Fk l\l fi ÉS DÍSZOKLEVÉLLEL KITÜNTETVE ALAPÍTTATOTT: 1894. Zl AJ lkJ lM. 1\/ W iJCilBi ÜL Vi&llvVj ALAPÍTTATOTT: 1894. AUTOCAROSSERIE ÉS KOCSIGYÁRTÓ IPARTELEPE BÉKÉSCSABA, I., HORTHY MIKLÓS UT 42. SZÁM ALATT. (A ROMÁN TEMPLOMMAL SZEMBEN) KÉSZÍT C IJAVIT: Modern, luxus és üzleti carosseriákat, autóbuszokat, mindennemű luxus és gazdasági kocsikat, a legkényesebb igényeknek megfelelően is. Mindennemű autókat és kocsikat, alkatrészeket külön is szállít. Fényezést elismert külföldi lackokkal végez. Minden munkáért jótállást vállal Kész kocsik raktáron. Használtakat becserél. Autók részére külön garage. Mgyákrii elö/egyzésekeí már most felveszünk : u. m.: Ásványi-szuperfoszfát Thomassallak és Mésznitrogénre őszi szántás alá (Nagysziktér) Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete Jl Teleki-utca 15 ssz. alatti t>ász fun. 21-én d. e. 9 órakor a járásbíróságnál birói árverésen el fog adatni. Felvilágosítást nyújt dr. Láng Frigyes ügyvéd Szt. István-tér (a Békésmegyei Általános Takarékpénztár fölött). Megnyílt részben o József Kocsigyár Békéscsaba, Horthy Miklós-u. 52 a/ Cégtulajdonos: Zlehovszky József Minden munkánál leszállított árak. Javításoknál egy kőris keréktalp 1S.OOO K-ás árban készül. Leggyorsabb és pontos kiszolgálás. Nagyobbszerü gabona- és terményügynökség létesítéséhez finanszírozót vagy tőkés társat keresek. Komoly ajánlatokat, Agrárlndustria' jelige alatt a kiadóhivatalba kérek. 5 VÁGÓ REZSŐ 5 \ Telefon 229. RT. békéscsabai fiókja. Telefon 228. \ I Iroda: % Békéscsaba, Szent Istuán-tér 12. sz. % JJ" Bayer~házban. JJ" la porosz fiitőszenek la kétszermosott porosz kouáesszén la fütő porosz diókoksz tűzifa, faszén, élesdi mész, cement, la elszigetelő aszfaltpapir minden mennyiségben a legolcsóbb napiárak mellett. 10 11 ujságiró és hogy le akarja leplezni az őserdők jól eltemetett fekete titkait. Könnyen találhatnának az ön számára is egy hangfogót, mielőtt meg ismét európai partot érhetne lába. — Talán egy lyánóvágó kést ? — Talán azt. — Én azzal is szembenézek. Azt hiszem, barátom is osztozik sorsomban, hogy tanúm is legyen mindenre. A háborúban is együtt verekedtünk, nem fogott bennünket még a menydörgős menykő sem! Sándor helyeselte, amit mondtam és fogadta, hogy eredeti tervéhez híven az egész október hónapot velem együtt tölti el Braziliában. Ezen az éjszakán egyáltalában nem aludtam. Hanyatt feküdtem egy mentőcsónak ponyvatakaróján s egyre a csillagos^ eget néztem, amelyre kígyózó csíkokat rajzoltak a hajó lámpái, amint ringatóztak az árbocok imbolygó hegyén. Csendes trópusi éjszaka volt, az Óceán lomhán, szinte mozdulatlanul terült el körülöttem s csak szelid, holdfénnyel beezüstözött hullámfiókák locsogtak szintelenül a dohogva uszó nagy hajó testén. Sándor, aki önként vállalkozott arra, hogy egy hónapot velem tölt Braziliában és jóformán egy pillanatra sem maradt el mellőlem, a csónak hasa mellett egy óriás madárfészekhez hasonló kötélcsomó közepében nyújtózkodott. Nem ijesztettek meg a német szavai, de szeget ütöttek fejembe és szerettem volna megosztani Sándorral újonnan előrajzott gondolataimat. Sajnáltam kiverni szeméből az álmot, végre azonban mégis felköltöttem. — Sándor — szólítottam meg, amikor már egészen felocsúdott édes szendergéséből, — szigorúan megszabott költségvetésünkbe egy uj tétel beiktatását ajánlom. — Mi az ? — Rio de Janeiróban veszünk egy-egy browningot, ugyanott jelentkezünk a magyar ügyek képviseletével megbízott holland királyi konzulátuson is, amelynek védelme alá kell helyeznünk magunkat. — Az elsőt értem, de az utóbbira alig lehet szükségünk. Ha kiköszörülték nekünk is azt a lyánómetsző kést, amit ez a vizszemü német emleget, akkor vághat az még a hollandi királyi konzulátus védelmén keresztül is. Vagy azt hiszed talán, hogy ez a védelem egy ezermérföldekre is kiható magasfeszültségű villamos áramkör, amelyből a kellő pillanatban lecsap az átláthatatlan őserdők, vagy ültetvények sűrűjébe egy jól irányzott, sistergő, halálos villám ? ... — Te mérnök vagy, csak a számoknak hiszel és csak a technika vívmányaitól vársz segítséget. Én meg ismerem az embereket, tudom, hogy minél nagyobb gazember valaki, annál gyávább és azt hiszem, nem számítok rosszul, amikor a német által említett banda gyávaságában bízom. Ugy képzelem el a dolgot, hogy ha ezek a brigantik meglátják útlevelünkben a hollandi konzulátus bélyegzőjét és azt a néhánysoros bejegyzését, hogy mi ketten a konzulátus védelme alatt állunk, tehát nem szabad elvesznünk az őserdők között, mert egy hónap múlva érdeklődni találnak náluk sorsunk iránt, akkor jobban vigyáznak majd azoknak a bizonyos lyánómetsző késeknek a járására. Az ilyen sötétben bujkáló „vállalatok" rendszerint nem nagyon szeretik a nyilvános elszámolásokat. — Lehet, hogy igazad van, sőt az is lehet, hogy a hamburgi csak ugratni akart minket, fiatal tacskóknak nézett s most jót nevet kabinjában, ha arról álmodik, hogy mennyire ránkijesztett. — Azt ugy sem tettem volna meg a kedvéért, hogy eltagadjam ujságirói mivoltomat és utazásom célját. — Azt hitte, hogy majd hamis ürügyekkel bujkálunk, mert ugy regényesebb és gyerekesebb. — Ez igazán veszedelmes játék lehetne. Vagy nevetségessé tennők magunkat, vagy gyanúsakká válnánk hazudozásainkkal. — No és az útlevél! Hiába hazudnánk akármit, ha igazoltatnak valahol az útlevél úgyis megmond mindent. Hirtelen megfakultak a csillagok. A levegőt nedves köd árasztotta el és szitálni kezdett az eső sürü, apró, élesvágásu szemekben. A fedélzet — bár azt hittük, hogy csak ketten vagyunk rajta, — egy szempillantás alatt megelevenedett. A szemközti csolnak tövében az olasz orvos lefejtette nyakáról a spanyol művésznő bársonyos karjait, amelyek ugy fonódtak rá, mint valami kúszónövény, a kormánykerék kabinja mögül szorosan egymáshoz simulva, andalgó lépésekkel tünt elő a karcsú hajókadét az ábrándos német kisasszonnyal, aki legutoljára Hódmezővásárhelyen volt alkalmazásban s most BuenosAiresbe utazik vőlegényéhez, azután jöttek még többen is, ábrándos fiatalok páronként, akik bizonyosan az óceánban fürdő