Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-19 / 137. szám

Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. junius 19. Szomba

t VII. évfolyam 137. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független Keresztény p o 111 i Ica i napi lap hivatalos ,F a lu" Szövetség lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Mérföldkő A mérföldkövet jelző genfi ülésszak, mely Magyarország pénzügyeire és gazdaságára döntő kihatású volt, nemcsak azért, mivel ettől vártuk az európai intézőkörök véleménynyilvánítását az ország polgárainak áldozatkészségével keresztülvitt szanálási mü eredményéről, hanem azért is, mert az ottani határozat által nyertük vissza államháztartási önrendelkezésünket, ismételjük: a mérföldkövet jelző népszövetségi egyhangú határozat Magyarországnak erkölcsi s a nemzetközi tőkevilág számára megbízhatóságának próbája volt. Kardinális ugrópont a genfi döntés a hitelkérdés számára, melynek hatásait máris látjuk a külföldi pénzpiacokon, a magyar kölcsönkötvények rögtöni árfolyamemelkedésében és ugyaneikkor bizonyság az ország és nemzet iránti politikai bizalom tekintetében is. Tényekkel állunk szemben és ezt köszönhetjük a miniszterelnök beszámolójának, mely mngismertetett azokkal, eloszlatván a tényeket körüllengő pártbirálatok és kombinatív találgatások ködét. A nemzetgyűlési beszámoló felsorolta a végzett munka nehézségeit. Feltárta az okokat, amelyekért vállaltuk a sulyos kötelezettségeket és bejelentette, hogy miként tettünk eleget lekötöttségünkben feladatainknak. Az eredmény köztudomásu: egészséges költségvetés, megingathatatlan valuta, végrehajtott takarékossági elvek és mindehhez az előirt kikötések komoly betartása együtt hozták meg a külhatalmak egyhangú megállapítását arról, hogy a magyar nép becsületes és szavahihető, hogy az ország gazdasága hitelképes és társadalma áldozatos, hogy kormánya képes volt népszerűségét kockáztatva, felvenni a küzdelmet kishitüséggel és ravaszakarattal szemben s hogy az életerő birtokában tényezője lettünk a középeurópai konszolidációnak. Tul vagyunk a gazdasági talpraállás nehezén, amelyért közjogi és állami áldozatokat hoztunk. De megérte a roppant tehervállalást. Azzal, hogy a kontrolt megszüntették, visszatükröződik a világhatalmak véleménye, melyet hívebben fejez ki a genfi határozatnak gazdasági és politikai súlya, mintsem a politikai színezetű, egykét világlap hasábjain megjelent visszhang, forrásából részben az itthoni, részben a külső barátságos vagy barátságtalan indulatoknak. A miniszterelnök intelmet is intézett az ország pártjaihoz. A kérés halálosan komoly és egyetFelelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K lenegyet kiván. Ne kockáztassa a széthúzás hazánk pénzügyi konszolidációjának azt az eredményét, amelyet összefogással tudtunk elérni. S a meggondolatlan követelések maradjanak el, melyek veszélyeztetnék azt az állapotot, amiért ez a generáció legjobban és legtöbbet áldozott. Díszszemle a Vérmezőn A kormányzó születésnapjának megünneplése a fővárosban Budapest, junius 18. A Vérmező hatalmas területét ma reggel a budapesti helyőrség diszbe öltözött csapatai népesítették be. A kormányzó születésnapja alkalmából nagyszábásu díszszemlét tartottak. Tábori mise vezette be a díszszemlét, melyen a katonaság és aZ összes hatóságok képviselői jelentek meg, Jóval 9 óra előtt érkeztek meg a csapatok. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Szahlender Béla altábornagy, a csendőrség főfelügyelője, vitéz Nagy Pál, a honvédség volt főparancsnoka, Álgya Pap Sándor altábornagy, Bárczy István és Koszó István államtitkárok, Ripka Ferenc és Sipőcz Jenő polgármesterek, a minisztériumok képviselői, báró Wlassits Qyula a közigazgatási biróság elnöke jelentek meg az ünnepségen, majd Janky Kocsárd, a honvédség főparancsnok vezetésével lóháton bevonult a tisztikar. Elvonultak a csapatok arcéle előtt, majd megkezdődött a tábori mise, aminek végeztével az összes csapatok diszmenetben vonultak el a főparancsnok előtt. Fél 11-kor ért véget a katonai ünnepség. Október közepéig vakációzik a nemzetgyűlés Budapest, junius 18. A parlament nagy nyári szünete október 15-ig tart. Ostromállapot Portugáliában Koszta tábornok átvette a hatalmat Lisszabon, junius 18. Koszta tábornok tegnap délután csapatai élén váratlanul megjelent Lisszabonban és körülzárva a miniszterelnökségi palotát is, megszállotta a főváros valamennyi középületét. Az esti órákban felszólította a miniszterelnököt, hogy adja be lemondását. A miniszterelnök minisztertanácsot hívott egybe és a minisztertanács határozata értelmében közölte Koszta tábornokkal, hogy átadja néni a hatalmat a vérontás elkerülése céljából. Koszta azonnal átvette az államhatalmat és egész Portugália területére kihirdette az ostromállapotot. •»••»« •••••••• Benes mindig rágalmaz Magyarországról is tárgyaltak a kisántánt konferencián Veldes, junius 18. (MTI) Jól informált körök szerint a tegnap délutáni tanácskozások tárgya a kisentente országok Magyarországhoz és Bulgáriához való viszonya volt. Benes a Magyarországhoz való viszony tárgyalásánál felemiitette, hogy a Habsburg restaurációnak Magyarországon felmerülő kérdéseit, valamint a gyakori hamisítások ügyeit nagyobb figyelemmel kell kezelni. Nincsics Jugoszláviának Bulgáriához való viszonyát fejtegette, utalt a komitácsi alakulatok akcióira és arra, hogy a bolgár kormány még mindig vonakodik a macedón komité felosztását végrehajtani. Mitilineu a dobrudzsai bolgár bandák garázdálkodásairól beszélt. Megállapították ugy a magyar, mint a bolgár kérdésben, hogy a kisentente államai között teljes az egyetértés. Elhatározták a külügyminiszterek, hogy a Bulgária által felveendő népszövetségi kölcsön ellen tiltakozni fognak. 1526—1926 Ravatalhoz áll ez év augusztus 29-én a magyar nemzet. Közel 25 ezer hősi halottjának ravatalához, kik 1526. augusztus 29-én Mohács mezején életüket áldozták a hazáért. A honfivérrel gazdagon áztatott mohácsi rög fölött eszményi ravatalt állit a nemzeti kegyelet, mely köré összegyűl a gyászoló nemzet, hogy ünnepet üljön a megszentelt fájdalom, mely honfilelkek fölött borong e napon. A borzalmas világháború még mindig füstölgő üszkei fölött nehéz ugyan áttekinteni a 400 éves mult eseményeire, de át kell pillantanunk már csak azért is, hogy mostani kegyetlen letörtségünkben reményt merítsünk a 400 év előtti történelmi emlékekből, amikor még letörtebbek — még szegényebbek, még megcsonkitottabbak, még rokontalanabbul elhagyatottak voltunk. A fajban élő őserő és élniakarás azonban összetört rabbilincset, letiporta a félhold bitorolt uralmát és nemzedékeket nevelt elpusztult falvak begazosult temetői fölött. Mohács emléke él és a sorsharag világtörténelmi jelentőségűvé avatta múltja fölött a nemzet e 400 éves évfordulón nem néz el némán, tétlenül, hanem hirdetni akarja országnak, világnak, hogy élünk és ha végzetünk: a balsors még mindig tép is, a reményünk lobogó lángja még mindig ég, hogy hoz még reánk a magyarok Istene vig esztendőt is. Ezzel a hittel tekintünk végig a munka, a kulturális fejlődés, a gazdasági megerősödés előttünk kanyargó, végtelennek látszó országútján mely a második ezer év stációjához vezet. Nagy, világraszóló ünnep lesz ez az 1926 augusztus 29-ike, mert annak kell lennie s az egész nemzet aprajának-nagyjának össze kell fognia, hogy az legyen. Az árvának siratatlan áll a koporsója, ha kitették az udvarra, de egy ország halottjának koporsójára ha kondul a harang, megállnak egy percre a vonatok és a gyárak zúgva zakatoló gépei és ebből megérzi az anyaföld lelke, hogy sir ez az ország. Menynyivel inkább meg kell éreznie, mikor közel 25 ezer nemzeti hős sirja fölött nemzeti nagylétünk nagy temetőjén gyujtjuk meg a kegyeletes emlékezés szövétnekét, melyre fölfigyel az egész világ szeme és kíváncsian