Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-08 / 78. szám

Körösvidék Békéscsaba, 1926 április 8. Amundson útra kot Budapest, április 7. Amundsen léghajója holnap indul a Spitzber­gákra. Széttépte o felrobbant mozsár Budapest, ápr. 7. Szászhalombattán a szombati kör­menet alkalmával mozsárból lövé­seket adtak le. Az egyik lövés szét­vetette a mozsarat és a szerte­szét repülő darabok valósággal szét­tépték Tóth István 12 éves iskolás­fiút. A csendőrök megindították a nyomozást, hogy kit terhel a fele­lősség a gyermek haláláért. EPOSZ sikkasztott Budapest, április 7. A Schneider és Creuzot cég tit­kára, Gábor (Qrósz) Dezső, aki a cégtől 690 millió koronát sikkasztott, levelet küldött feleségének, amelyben azt irja, hogy öngyilkos lesz. A rendőrség megállapította, hogy Gábor az utóbbi időkben rendkívül költe­kező életmódot folytatott és minden valószínűség szerint azért sikkasz­tott, hogy költséges passzióit fedezni tudja. 9 béhéscsaba-Gsorvis-orosházi ut építése Izgatók a törvény előtt Budapest, ápr. 7. A büntetőtörvény szék Publik ta­nácsa ma délelőtt folytatta Andorka Dezső és társai jzgatási bűnügyé­nek tárgyalását, akik a zalaeger­szegi és hajmáskéri internálótábor állítólagos borzalmait és rémségeit röpiratban megírták és azt külföl dön akarták terjeszteni. Minthogy a mult tárgyaláson a vádlottak a va­lódiság bizonyítását kérték, a bíró­ság ma határozatában kimondta, hogy a kérésnek helyt ad és e cél­ból kihallgat egy sereg tanút, akik az internáló táborok foglyai voltak. A tárgyalást elnapolták. Budapest, ápr. 7. A büntetőtörvény szék Méhes-ta­nácsa ma reggel tárgyalta Dénes István izgatási perét, aki „Rög" c. lapjában az alsóbb néposztályt a vád szerint a felsőbb osztályok el­len izgatta. A bíróság Dénest fel­mentette a vád alól. Gyomai leány milliárdos öröksége Gyoma, április 7. Jelentette a „Körösvidék", hogy Amerikában 100 millió dollár hátra­hagyásával elhalt egy Dobay nevü őrnagy, ak a 48-as forradalom után Mexikóban telepedett le. Az örökség ügyében az amerikai konzulátus a héten átiratot intézett Debrecen város főispánjához, mert a hatrahagyott vegrendelet szerint az örökösök egyike Debrecenben, a másik Kar­cagon, a harmadik, egy nő Gyomán lakik. A gyomai örökös Szentpéteri Mariska, aki viharos életet élt, majd férjhez ment Hegedűs Károly deb­receni postaszerelőhöz. Később fér­jétől elvált és hazaköltözött Gyomára. Szentpéteri Mariskát Budapestre idéz­ték, ott kihallgatták és közölték vele, hogy unokabátyja magyar pénzben 2 milliárd 800 millió koronát hagyott reá örökségül. Zürichben a magyar koroaá* 72*70-el jegyezték A vármegyében elsősorban Békés­csabán, Csorváson, Orosházán kel­tett nagyarányú érdeklődést az az útépítés, amelyet az érdekeltség kez­deményezésére indítottak meg. Ebben az a cél, hogy a békéscsaba—csor­vás—orosházi közutat, mely tulaj­donképen nem vármegyei, hanem vicinális ut, az utóbbi években je­lentkezett közforgalmi érdekek kielé­gítése céljából építsék ki. Békéscsaba város ebben a kér­désben, mint kezdeményező, a maga részéről jelentős áldozatkészséget tanúsított, midőn felajánlotta, hogy az útépítés költségeinek felét, amely 3 milliárdot tesz ki, elvállalja. Azon­baa itt egy zavaró körülmény merült fel, mely első pillanatra ugy látszott, hogy az útnak Békéscsaba város határába eső része kiépítését elha­lasztja. Ugyanis a békéscsabaiak fellebbezést nyújtottak be, melyben kidomborítottak azt az ellentétet, mely az érdekeltség körében az ut vezetése tekintetében felmerült. Egye­sek ugyanis az ut vezetését és ki­építését a nagymegyeri vonalon, mások pedig a soproni vonalon, többek pedig a régi vicinális uton óhajtották. A fellebbezés folytán az iratok a kereskedelmi minisztérium­hoz küldettek, melynek döntéséig viszont az útnak Csorvás és Orosháza községek határába eső része a ki építésre továbbra is folytatódott. A minisztérium döntése azonban most már leérkezett s ebben olyan ren­delkezés adatott le, hogy az utat a régi vicinális uton kell kiépíteni. Kimondta azt is, hogy az útépítésnél a csorvási határ mellett fekvő könyök kiegyenesitésére irányuló érdekeltségi kérelem lehetőleg figyelembe vétes­sék. A miniszteri rendelet folytán a vármegye alispánja a közigazgatási bejárást soronkivül elrendelte s ennek foganatosítására dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző április 14-én kijön Békéscsabára és a bejárást megtartja. Ennek során azt is tár­gyalás alá veszi, hogy Békéscsaba város az általa felajánlott hozzájáru­lást miként kívánja kivetni és áten­gedni, mert az útépítés gyorsaságát elsősorban természetesen a fedezet rendelkezésre bocsájtása fogja irá­nyítani. Nincs kétség abban a te­kintetben, hogy Békéscsaba város a költségek előteremtését mielőbb biztosítja, mely esetben remény lehet arra, hogy az ut földmunkáját még a folyó évben kiírják és ha fedezet lesz, a kiépítést rövidesen vállalatba adhatják. Csorvás és Orosháza községek­ben a helyzet már előrehaladottabb, amennyiben a közigazgatási bejárást már ott megtartották és a vármegye főjegyzője, aki ezt vezette, ugyan­akkor megállapította, hogy ezek a községek az útépítésből reájuk eső hozzájárulást nemcsak kivetették, hanem biztosították is, mert Csorvás község e célra 1500 milliós függő­kölcsönt vett fel, Orosháza község pedig a költségvetésben előirányzott és betegápslási adó címén felvett összeget az útépítés rendelkezésére bocsájtotta. Igaz, hogy ezekben a községekben, az ut kiegyenesitése és a sarkok levágása céljából kisa­játításra lesz szükség, azonban a vármegye főjegyzőjének helyszíni megállapításai szerint e területek át­engedése barátságos uton is megtör­ténhetik, melynél fogva a hosszadal­mas kisajátítási eljárás mellőzhető és az ut földmunkájának és kövezé­sének kiírása akadálytalanul fogana­tosítható. Dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, aki ez útépítés iránt kez­dettől fogva a legnagyobb figyel­met, érdeklődést es támogatást ta­núsította, a 14-iki közigazgatási be­járáson, Békéscsaba város támoga­tása esetén az ut kiépítését annyira elő­készitheti, hogy a földmun­káknak az egész vonalon való megkezdése rövidesen, befejezése pedig az aratásig előreláthatóan biztosítva lesz. HÍREK — Időjárás. fí. meterológiei in­tézet jelenti: Változóan felhős idő várható, egyelőre lényegtelen hő­változással, csapadék nélkül. MQvészdélután a Rudolf­reálgimnáziumban. Érdekes és | figyelemreméltó esemény színhelye \ lesz vasárnap, 11-én délután 3 óra­. kor a Rudolf-reálgimnázium torna­terme. Színházunk négy illusztris j művészének: Torma Gusztinak, Czobor Imrének, Cseh Ivánnak, Otö Endrének és a Munkás Dalárdának közreműködésével a magyar versköl­tészet fejlődését mutatják be Csoko­nain, Petőfin, Aranyon, Vörösmartyn keresztül egészen Ady Endréig, jó­elöre felhívjuk olvasóink figyelmét erre a kultureseményre, amely min­denképen helyes és művészi törekvés. Fenti nevek garantálják a délután abszolút értékét, amihez hozzájárul az a körülmény, hogy ez az élveze­tes programm igazán jelentéktelen belépődíjért élvezhető. Mindössze 5000 korona a jegy ára és biztos, hogy nagyszámú közönség fog tap­solni derék művészeinknek. Az 5000 koronás műsoros belépőjegyek a „Kultura" könyvkereskedésben kaphatók. * Deutsch Tibor képkiállitása (a Kultúrpalotában) nyitva d. e. 10—12 óráig, d. u. 3-5 óráig. A kiállítás 10-én, szombaton délután bezárul. — öngyilkos gazda. Gyuláról jelentik: D. Nagy István 30 éves gazda a Farkashalmon levő tanyá­ján húsvét első napján felakasztotta magát. A szerencsétlen embert a rossz gazdasági viszonyok busko­morrá tették és végső elkeseredé­sében követte el tettét. — Nemzetközi belhajőzási és vizierő kiállítás Baselben. Basel városa ezévben adja át a forgalom­nak a teljesen átépített és kibővített rajnai nagy kikötőt. Ebből az alka­lomból a város a svájci kormánnyal és különböző érdekképviseletekkel együtt julius hó 1-től kezdödöleg nemzetközi belhajózási és vizierő­kiállitást rendez. Eddig 16 állam, köztük Magyarország is, bejelentette hivatalosan a kiállításon való rész­vételét. A kiállítással kapcsolatban julius 1—szeptember 15-ike között különböző kongresszusokat rendez­nek, melyek között legfontosabb az augusztus 31 szeptember 12- ike kö­zött rendezendő nemzetközi vizierő­konferencia. A kiállítás vezetősége gondoskodik róla, hogy a kiállítás látogatói igen kedvező feltételek mel­lett a különböző svájci vizmütelepe­ket megtekinthessék és körutazások révén Svájc természeti szépségeivel is megismerkedjenek. A kiállításra vonatkozó mindennemű felvilágosí­tásért a következő címhez kell for­dulni: Internationale Ausstellung für Binnenschiffahrt und Wasserkraft­nutzung, Basel. — Közigazgatási bizottsági ülés. Gyuláról jelentik : Békésvár­megye közigazgatási bizottsága áp­rilis 13-án délelőtt 9 órakor a vár­megyeháza kistermében a főispán elnöklete alatt tartja havi ülését. — Folyik a hadirokkantak vég­kielégítése. Gyuláról jelentik:Nem­régiben közöltük, hogy a 25 szá­zalékos rokkantakat hivatalból, a 25 százalékon felüli rokkantakat pedig saját kérelemre végkielégitik. R végkielégítés iránti kérelmek azóta rendkivü.i mértékben megszaporod­tak. Naponta seregestőt érkeznek a kérvények a vármegyeházara, ahol minden kérvényt elbírálnak. Egy tótkomlósi rokkant — valószínű, egészen keresetképtelen — egy összegben 107 millió korona vég­kielégítést kapott. R végkielégítés cimén kiutalt összeg — a közepes rokkantaknai — atlagosan 35—50 millió korona körül mozog. R leg­kisebb végkielégítés, amit az alis­pán eddig Kiutalt, 6 millió 700 ezer korona volt. Az alispán a végkie­légítéseket a rokkantilletmények fo­lyositasara leküldött penzekbói fe­dezi. Ha a pénz elfoyy, akkor a népjóléti minisztertől igényli a szük­séges összegeket. — A szegedi kamara tarifa­osztály^. A szegedi kereskedelmi és iparkamara az aiiamvasutak szegedi üzletvezetősegével egyetértőleg még a mult év ostóber havában tarifa­irodát létesített, amely a rendelke­zésére álló hazai és belföldi vasúti díjszabások alapján felvilágosítást tud nyújtani bármely árucikknek magyar állomásokról Külföldi rendeltetesi ál­lomásokra szóló díjtételeire. A tarifa­iroda, amelynek vezetését az állam­vasutnak egy beosztott tarifaszakér­tője látja el, már teljes működésben van és díjtalanul rendelkezésére áll az export-érdekeliségeknek. Aki tehát külföldre sszállitani óhajt és a leg­olcsóbb díjtételt és legcélszerűbb fuvarozási útirányt meg akarja is­merni, felvilágosításért a szegedi ke­reskedelmi és iparkamara tarifairodá­jához fordulhat. — Milyen magot vessQnk csa­Iamádénak ? Koztudomasu dolog, hogy a csalamádé egy rendkívül fontos takarmány, amely nemcsak a nyár második fetében és egész ősszel latja el zöldtakarmánnyal az állato­kat, hanem amelyet zsombolyázás utján télire is el lehet tenni és igy télen is nedvdús takarmánnyal lehet az allatokat etetni. Kívánatos ezért, hogy a kisgazda is sokkalta nagyobb gondot fektessen a csalamádé ter­mesztésére, mint amennyit fektetett eddig s csakugyan áldásos volna, ha minden kisgazda legalább egy kis területen tudna csalamádét termesz­teni. Természetesen fontos dolog, hogy legalább egy kevés istállótrágya jusson arra a taiajra, amelyen csala­mádét vet, meg aztán olyan magot használjon vetésre, amely jóminő­ségü, hogy igy nagy tömegű csala­mádét kaphasson. Erre a célra a korai érésű tengeri magva kevésbé alkalmas, avagy legfeljebb a páduai tengeri jó, de ennél is sokkalta jobb a későbben érő lófogu tengeri ve­tése, mert a lófogu tengeri magas növésű, igy igen nagy tömeget szol­gáltat. Azért is, ha valakinek nincs vetésre való lófogu tengerije, cserél­jen valahol ilyet. Nagyon helyesen cselekszik, ha e közé is egy kevés borsómagot kever, mert a borsós csalamadé értékesebb, több tápláló­anyagot tartalmaz, mint az egyma­gában vetett. Terméezetes, hogy az egész területet nem egyszerre kell bevetni, hanem 14 napi időközökben, több részletben, hogy ne egyszerre váljék az egész kaszálandóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents