Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám
1926-04-08 / 78. szám
Körösvidék Békéscsaba, 1926 április 8. Amundson útra kot Budapest, április 7. Amundsen léghajója holnap indul a Spitzbergákra. Széttépte o felrobbant mozsár Budapest, ápr. 7. Szászhalombattán a szombati körmenet alkalmával mozsárból lövéseket adtak le. Az egyik lövés szétvetette a mozsarat és a szerteszét repülő darabok valósággal széttépték Tóth István 12 éves iskolásfiút. A csendőrök megindították a nyomozást, hogy kit terhel a felelősség a gyermek haláláért. EPOSZ sikkasztott Budapest, április 7. A Schneider és Creuzot cég titkára, Gábor (Qrósz) Dezső, aki a cégtől 690 millió koronát sikkasztott, levelet küldött feleségének, amelyben azt irja, hogy öngyilkos lesz. A rendőrség megállapította, hogy Gábor az utóbbi időkben rendkívül költekező életmódot folytatott és minden valószínűség szerint azért sikkasztott, hogy költséges passzióit fedezni tudja. 9 béhéscsaba-Gsorvis-orosházi ut építése Izgatók a törvény előtt Budapest, ápr. 7. A büntetőtörvény szék Publik tanácsa ma délelőtt folytatta Andorka Dezső és társai jzgatási bűnügyének tárgyalását, akik a zalaegerszegi és hajmáskéri internálótábor állítólagos borzalmait és rémségeit röpiratban megírták és azt külföl dön akarták terjeszteni. Minthogy a mult tárgyaláson a vádlottak a valódiság bizonyítását kérték, a bíróság ma határozatában kimondta, hogy a kérésnek helyt ad és e célból kihallgat egy sereg tanút, akik az internáló táborok foglyai voltak. A tárgyalást elnapolták. Budapest, ápr. 7. A büntetőtörvény szék Méhes-tanácsa ma reggel tárgyalta Dénes István izgatási perét, aki „Rög" c. lapjában az alsóbb néposztályt a vád szerint a felsőbb osztályok ellen izgatta. A bíróság Dénest felmentette a vád alól. Gyomai leány milliárdos öröksége Gyoma, április 7. Jelentette a „Körösvidék", hogy Amerikában 100 millió dollár hátrahagyásával elhalt egy Dobay nevü őrnagy, ak a 48-as forradalom után Mexikóban telepedett le. Az örökség ügyében az amerikai konzulátus a héten átiratot intézett Debrecen város főispánjához, mert a hatrahagyott vegrendelet szerint az örökösök egyike Debrecenben, a másik Karcagon, a harmadik, egy nő Gyomán lakik. A gyomai örökös Szentpéteri Mariska, aki viharos életet élt, majd férjhez ment Hegedűs Károly debreceni postaszerelőhöz. Később férjétől elvált és hazaköltözött Gyomára. Szentpéteri Mariskát Budapestre idézték, ott kihallgatták és közölték vele, hogy unokabátyja magyar pénzben 2 milliárd 800 millió koronát hagyott reá örökségül. Zürichben a magyar koroaá* 72*70-el jegyezték A vármegyében elsősorban Békéscsabán, Csorváson, Orosházán keltett nagyarányú érdeklődést az az útépítés, amelyet az érdekeltség kezdeményezésére indítottak meg. Ebben az a cél, hogy a békéscsaba—csorvás—orosházi közutat, mely tulajdonképen nem vármegyei, hanem vicinális ut, az utóbbi években jelentkezett közforgalmi érdekek kielégítése céljából építsék ki. Békéscsaba város ebben a kérdésben, mint kezdeményező, a maga részéről jelentős áldozatkészséget tanúsított, midőn felajánlotta, hogy az útépítés költségeinek felét, amely 3 milliárdot tesz ki, elvállalja. Azonbaa itt egy zavaró körülmény merült fel, mely első pillanatra ugy látszott, hogy az útnak Békéscsaba város határába eső része kiépítését elhalasztja. Ugyanis a békéscsabaiak fellebbezést nyújtottak be, melyben kidomborítottak azt az ellentétet, mely az érdekeltség körében az ut vezetése tekintetében felmerült. Egyesek ugyanis az ut vezetését és kiépítését a nagymegyeri vonalon, mások pedig a soproni vonalon, többek pedig a régi vicinális uton óhajtották. A fellebbezés folytán az iratok a kereskedelmi minisztériumhoz küldettek, melynek döntéséig viszont az útnak Csorvás és Orosháza községek határába eső része a ki építésre továbbra is folytatódott. A minisztérium döntése azonban most már leérkezett s ebben olyan rendelkezés adatott le, hogy az utat a régi vicinális uton kell kiépíteni. Kimondta azt is, hogy az útépítésnél a csorvási határ mellett fekvő könyök kiegyenesitésére irányuló érdekeltségi kérelem lehetőleg figyelembe vétessék. A miniszteri rendelet folytán a vármegye alispánja a közigazgatási bejárást soronkivül elrendelte s ennek foganatosítására dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző április 14-én kijön Békéscsabára és a bejárást megtartja. Ennek során azt is tárgyalás alá veszi, hogy Békéscsaba város az általa felajánlott hozzájárulást miként kívánja kivetni és átengedni, mert az útépítés gyorsaságát elsősorban természetesen a fedezet rendelkezésre bocsájtása fogja irányítani. Nincs kétség abban a tekintetben, hogy Békéscsaba város a költségek előteremtését mielőbb biztosítja, mely esetben remény lehet arra, hogy az ut földmunkáját még a folyó évben kiírják és ha fedezet lesz, a kiépítést rövidesen vállalatba adhatják. Csorvás és Orosháza községekben a helyzet már előrehaladottabb, amennyiben a közigazgatási bejárást már ott megtartották és a vármegye főjegyzője, aki ezt vezette, ugyanakkor megállapította, hogy ezek a községek az útépítésből reájuk eső hozzájárulást nemcsak kivetették, hanem biztosították is, mert Csorvás község e célra 1500 milliós függőkölcsönt vett fel, Orosháza község pedig a költségvetésben előirányzott és betegápslási adó címén felvett összeget az útépítés rendelkezésére bocsájtotta. Igaz, hogy ezekben a községekben, az ut kiegyenesitése és a sarkok levágása céljából kisajátításra lesz szükség, azonban a vármegye főjegyzőjének helyszíni megállapításai szerint e területek átengedése barátságos uton is megtörténhetik, melynél fogva a hosszadalmas kisajátítási eljárás mellőzhető és az ut földmunkájának és kövezésének kiírása akadálytalanul foganatosítható. Dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, aki ez útépítés iránt kezdettől fogva a legnagyobb figyelmet, érdeklődést es támogatást tanúsította, a 14-iki közigazgatási bejáráson, Békéscsaba város támogatása esetén az ut kiépítését annyira előkészitheti, hogy a földmunkáknak az egész vonalon való megkezdése rövidesen, befejezése pedig az aratásig előreláthatóan biztosítva lesz. HÍREK — Időjárás. fí. meterológiei intézet jelenti: Változóan felhős idő várható, egyelőre lényegtelen hőváltozással, csapadék nélkül. MQvészdélután a Rudolfreálgimnáziumban. Érdekes és | figyelemreméltó esemény színhelye \ lesz vasárnap, 11-én délután 3 óra. kor a Rudolf-reálgimnázium tornaterme. Színházunk négy illusztris j művészének: Torma Gusztinak, Czobor Imrének, Cseh Ivánnak, Otö Endrének és a Munkás Dalárdának közreműködésével a magyar versköltészet fejlődését mutatják be Csokonain, Petőfin, Aranyon, Vörösmartyn keresztül egészen Ady Endréig, jóelöre felhívjuk olvasóink figyelmét erre a kultureseményre, amely mindenképen helyes és művészi törekvés. Fenti nevek garantálják a délután abszolút értékét, amihez hozzájárul az a körülmény, hogy ez az élvezetes programm igazán jelentéktelen belépődíjért élvezhető. Mindössze 5000 korona a jegy ára és biztos, hogy nagyszámú közönség fog tapsolni derék művészeinknek. Az 5000 koronás műsoros belépőjegyek a „Kultura" könyvkereskedésben kaphatók. * Deutsch Tibor képkiállitása (a Kultúrpalotában) nyitva d. e. 10—12 óráig, d. u. 3-5 óráig. A kiállítás 10-én, szombaton délután bezárul. — öngyilkos gazda. Gyuláról jelentik: D. Nagy István 30 éves gazda a Farkashalmon levő tanyáján húsvét első napján felakasztotta magát. A szerencsétlen embert a rossz gazdasági viszonyok buskomorrá tették és végső elkeseredésében követte el tettét. — Nemzetközi belhajőzási és vizierő kiállítás Baselben. Basel városa ezévben adja át a forgalomnak a teljesen átépített és kibővített rajnai nagy kikötőt. Ebből az alkalomból a város a svájci kormánnyal és különböző érdekképviseletekkel együtt julius hó 1-től kezdödöleg nemzetközi belhajózási és vizierőkiállitást rendez. Eddig 16 állam, köztük Magyarország is, bejelentette hivatalosan a kiállításon való részvételét. A kiállítással kapcsolatban julius 1—szeptember 15-ike között különböző kongresszusokat rendeznek, melyek között legfontosabb az augusztus 31 szeptember 12- ike között rendezendő nemzetközi vizierőkonferencia. A kiállítás vezetősége gondoskodik róla, hogy a kiállítás látogatói igen kedvező feltételek mellett a különböző svájci vizmütelepeket megtekinthessék és körutazások révén Svájc természeti szépségeivel is megismerkedjenek. A kiállításra vonatkozó mindennemű felvilágosításért a következő címhez kell fordulni: Internationale Ausstellung für Binnenschiffahrt und Wasserkraftnutzung, Basel. — Közigazgatási bizottsági ülés. Gyuláról jelentik : Békésvármegye közigazgatási bizottsága április 13-án délelőtt 9 órakor a vármegyeháza kistermében a főispán elnöklete alatt tartja havi ülését. — Folyik a hadirokkantak végkielégítése. Gyuláról jelentik:Nemrégiben közöltük, hogy a 25 százalékos rokkantakat hivatalból, a 25 százalékon felüli rokkantakat pedig saját kérelemre végkielégitik. R végkielégítés iránti kérelmek azóta rendkivü.i mértékben megszaporodtak. Naponta seregestőt érkeznek a kérvények a vármegyeházara, ahol minden kérvényt elbírálnak. Egy tótkomlósi rokkant — valószínű, egészen keresetképtelen — egy összegben 107 millió korona végkielégítést kapott. R végkielégítés cimén kiutalt összeg — a közepes rokkantaknai — atlagosan 35—50 millió korona körül mozog. R legkisebb végkielégítés, amit az alispán eddig Kiutalt, 6 millió 700 ezer korona volt. Az alispán a végkielégítéseket a rokkantilletmények folyositasara leküldött penzekbói fedezi. Ha a pénz elfoyy, akkor a népjóléti minisztertől igényli a szükséges összegeket. — A szegedi kamara tarifaosztály^. A szegedi kereskedelmi és iparkamara az aiiamvasutak szegedi üzletvezetősegével egyetértőleg még a mult év ostóber havában tarifairodát létesített, amely a rendelkezésére álló hazai és belföldi vasúti díjszabások alapján felvilágosítást tud nyújtani bármely árucikknek magyar állomásokról Külföldi rendeltetesi állomásokra szóló díjtételeire. A tarifairoda, amelynek vezetését az államvasutnak egy beosztott tarifaszakértője látja el, már teljes működésben van és díjtalanul rendelkezésére áll az export-érdekeliségeknek. Aki tehát külföldre sszállitani óhajt és a legolcsóbb díjtételt és legcélszerűbb fuvarozási útirányt meg akarja ismerni, felvilágosításért a szegedi kereskedelmi és iparkamara tarifairodájához fordulhat. — Milyen magot vessQnk csaIamádénak ? Koztudomasu dolog, hogy a csalamádé egy rendkívül fontos takarmány, amely nemcsak a nyár második fetében és egész ősszel latja el zöldtakarmánnyal az állatokat, hanem amelyet zsombolyázás utján télire is el lehet tenni és igy télen is nedvdús takarmánnyal lehet az allatokat etetni. Kívánatos ezért, hogy a kisgazda is sokkalta nagyobb gondot fektessen a csalamádé termesztésére, mint amennyit fektetett eddig s csakugyan áldásos volna, ha minden kisgazda legalább egy kis területen tudna csalamádét termeszteni. Természetesen fontos dolog, hogy legalább egy kevés istállótrágya jusson arra a taiajra, amelyen csalamádét vet, meg aztán olyan magot használjon vetésre, amely jóminőségü, hogy igy nagy tömegű csalamádét kaphasson. Erre a célra a korai érésű tengeri magva kevésbé alkalmas, avagy legfeljebb a páduai tengeri jó, de ennél is sokkalta jobb a későbben érő lófogu tengeri vetése, mert a lófogu tengeri magas növésű, igy igen nagy tömeget szolgáltat. Azért is, ha valakinek nincs vetésre való lófogu tengerije, cseréljen valahol ilyet. Nagyon helyesen cselekszik, ha e közé is egy kevés borsómagot kever, mert a borsós csalamadé értékesebb, több táplálóanyagot tartalmaz, mint az egymagában vetett. Terméezetes, hogy az egész területet nem egyszerre kell bevetni, hanem 14 napi időközökben, több részletben, hogy ne egyszerre váljék az egész kaszálandóvá.