Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-26 / 117. szám

mrérnwMék Békéscsaba, 1926 május 26. szép eredményekről számol be és amelyből örömmel állapitható meg, hogy a működő tagok száma jelenleg 40. Ez annak a kitűnő szellemnek bizonyítéka, mely a dalárbában él. A jelentés elfogadása után a pártoló tagok évi tagsági diját 50.000 koronában állapították meg, mig az alapító tagoknál maradt a régi tagsági dij. Következett a tisztújítás, melynek során egyhangú lelkesedéssel az alábbi tisztikart választották meg: diszelnök dr. Remenár Elek, einök Karátsony József, alelnök Botyánszky Pál, vigalmi elnökök: Gécs László és Szelner Antal, titkár ifj. Horváth Mihály, pénztáros Jeney Endre, jegyző és kűrtgondozó Valentinyi Mihály, ellenőr Mengyán Endre, karnagy Luboviczky Endre, másodkarnagy Thury Zoltán, szertáros Szikora Pál, zászlótartó Popovics Pál, ügyész dr. Forray Lajos. Választottak még 10 tagu választmányt. A gyűlés az elnök éljenzésével ért véget. KormámyMÓi kitüntetés Gajdács Pál tótkomlóst lelkésznek A hivatalos lap legutóbbi száma )

t közli, hogy a vallás- és közoktatás- \ ügyi miniszter előterjesztésére Horthy í Miklós kormányzó Gajdács Pál tót- j komlósi ev. lelkészt az egyházi élet j terén, továbbá a közéletben és iro- | dalmi téren egy félszázadot meghaladó időn át kifejtett tevékenységeért elismerésben részesiti. Gajdács Pálnak, a köztiszteletben álló lelkésznek nevét és egyes irodalmi munkáit a „Körösvidék" olvasói lapunkból is ismerik. KuionuÉiemeiiy Egy szinháai hetilapunk, — amely a maga hivatását abban látja, hogy kultuszt csináljon a núditásnak a szinházi kulturátlanságnak és az irodalmi alpáriságnak, „szépségverseny"-t rendezett és a „legszebbének talált leányt „pünkösdi királynőivé koronáztatta a Margitszigeten rnndezett országos ünnepségen. R „pünkösdi királynő" kap a szinházi újság jóvoltából egy jó pár millióra menő ajándékot, i Eddig semmi közünk a dologhoz. R közre nézve is egészen közömbös, hogy egy ujség milyen eszközökkel csapja a reklámot magának. Tőlünk ngyan akár kínai császárnénak vagy az Ész istennőjének is koronázhatnak akárkit a szóban forgó újságnak a magyar Ízléstől, moráltól és müvéssettől lemérhetetlen távolságban élő szerkesztői. Chacun á son goat. De ahhoz már igenis van köxe a nyilvánosságnak, hogy hatósági személyek, közfunkcionáriusok ne adják oda magakat az ilyen „szertartásokéban való segédkezéshez eszközül. Hogy jön pl. a székesfőváros főpolgármestere ahhoz, hogy egy teljesen üzleti (de még milyen üzleti 1) alapon álló újság teljesen üzleti (de még milyen üzleti!) vállalkozásához a maga közhivatalának a presztízsét odakölcsönzi ? 1 Ezidén városunkat érte az a hal; latlan szerencse és boldogság, hogy jelenségről. Arról, hogy amikor a 1 a nevezett újság szerkesztőségébe tömörült izlés és kegy egy városunkbeli leányt méltatott legfelsőbb figyelmére s annak adományozta a .pünkösdi királynői" cimet és az azzal kapcsolatos felszerelést. És már hallottunk is hangokat, melyek, egészen ,'a pesti szerkesztőség legmagasabb intenciói szerint azt kivánják, hogy városunk vezetősége hivatalosan fogadja a Pestről hazatérő „királynőt" s ünnepélyesen vonultassa be a városba. Hát ez ellen a Iegkerekebben tiltakozunk. A pesti izlés, tapintat és szellem maradjon csak ott az Erzsébet-kőrúton, semmi szűkség, hogy ostoba ceremóniákkal rontsuk a vidék még épen maradt jóizlését. És közhatóságaink igazán másra valók, minthogy élelmes szir.házi és irodalmi üzéreknek a szekerét tolják. Nem is szólva még egy szomorú nyomor valóságos öngyilkossági hullámot zudit erre a szerencsétlen országra, amikor az Akadémia a maga tudósainak verejtékes munkáját nyomorúságos békefillérekkel .jutalmazza" — amikor recseg-ropog az egész gazdasági élet — akkor még számlálatlan milliókat tudnak kidobni s horogra tudják kapni a magyar társadalmat lelketlen és hígvelejű fizérek reklámcéljaira s destruálják vele az amúgy sem valami erős lábon álló erkölcsöket A .pünkösdi királynő"-t csak ünnepeljék Incze Sándor urék Erzsébet-köruti boltjukban. A magyar hatóságok, a magyar közönség, a magyar izlés és erkölcsi érzület nem adhatja oda magát hátterül, eszközül, reklámcélokra s nem ugrándozhat akörül a tüz körül, amelynél a kulturátlanság és izlésnélküliség apostolai sütik a maguk kövér pecsenyéjét. 9 békéscsabai felsomezőgozdasági iskola Békésciaba, május 25. Emlékezetesen szép ünnepség színhelye volt Békéscsaba pünkösd vasárnapján. Azt a gyönyörű selyemzászlót avatták fel méltó ünnepélyességgel, amelyet a Békésvármegyei Vitézi Szék adományozott az ifjúságnak s amelynek folyóévi birtoklásáért vasárnap délután nemes versenyre keltek a vármegye minden részéből idesereglett derék ifjúsági csapatok. flz impozáns ünnepség rendezése és a zászló adományozása igazán hűen hirdeti azt a magasztos célt, amelynek szolgálatában történik a nemes vitézi rendnek minden munkája, minden cselekedete. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy van egy ilyen kiemelkedő rendje magyar társadalmunknak, amely nem csak mutat jó példát az ország újjáépítése felé vezető uton való haladásra, hanem áldozatot és fáradságot nem kímélve törekszik arra, hogy kővetői is legyenek nemes példájának az ifjú nemzedékek serdülő soraiban. Külön is elismerés illeti a pompás erkölcsi sikerű békéscsabai ünnepség rendezéséért vitéz Szabó Jernő vármegyei székkapitányt s az ünnepély tervezetének megvalósitóját, vitéz Marék Endre járási vitézi hadnagyot, aki páratlan hozzáértéssel, Ízléssel, nagy buzgalommal, szinte éjt-napet egyétéve dolgozott a szép ünnepség méltó sikere érdekében, amelyet a legteljesebb mértékben biztosított is. Anna főhercegnő, a zászlóanya nem jelenhetett meg a nagyszabású ünnepélyen s nevébsn dr. Kovacsics Dezső főispán neje látta el tisztét. A városháza előtt felállított emelvény körül a kivonult összes csabai cserkészcsapatok vontak kordont, amelyen belül helyezkedtek el a küzdelemben résztvevő helybeli és vidéki iskolai és leventecsapatok, mig 9 BÉkBSOTfflei Vitézi Szeli ziszlóiuafo ünnepélye noiBDdéliBi nyertél! el a líidorzászlót közvetlenül az emelvény körül az öszszes egyesületek, testületek és iskolák képviseletei, magyarruhás leányok, díszruhás vitézek, a vármegye és a város társadalmának, a polgári és katonai hatóságoknak vezetői és kiválóságai foglaltak helyet. Dr. Kovacsics Dezső főispán, az Országos Testnevelési Tanács társelnökének, norvraili Kovely Emil vezéríanácsnoknak képviseletében Diessl Károly testnevelési tanácsnok, továbbá vitéz Károlyfalvy Ferenc tanácsnok, vitéz Szabó Jernő székkapitány, vitéz Szobotics Emil ezredes, a csabai gyalogezred parancsnoka, dr. Berthóty polgármester s az összes békéscsabai tanintézetek kiváló igazgatói díszítették a legelső sorokat. 10 óra után pár perccel harsant föl a Petőfi-cserkészek kürtösének diszjele, s a katholikus templom felöl megjelent a délceg lovasbandérium után a négyesfogat dr. Kovacsics Dezsőné zászlóanyával — a főispán feleségével — vitéz Szabó Jernő békésmegyei székkapitány kíséretében. Utána fogatok és autók sora hozta dr. Kovacsics Dezső főispánt s a gyulai kiséretet. A vendégeket dr. Berthóty István fogadta a diszes emelvényei a város nevében ünnepi szavakkal, majd vitéz Marék Endréné adott át csokrot a zászlóanyának meleg szavak kíséretében. Ezután kezdődőt az avató ünnepség a Vasutas Dalárda méltóságteljes Hiszekegyével. Valóban megható jelenet volt, amint a nemzeti fohász hangjai mellett három díszruhás vitéz a gyönyörű selyemzászlót az emevényre vitte, ahol dr. Bartyik Mátyás r. kath. lelkész megszentelte, Gazsó Pál ev. lelkész, Koppányi Gyula ref. lelkész és dr. Silberfeld Jakab rabbi megáldották a zászlót a magyar ifjúsághoz intézett szózatos, lélekbe markoló, tettre indító, hatalmas avató beszédek kíséretében. Az egyházak avatása után vitéz S;abó Jernő székkapitány szólt az ifjúsághoz a zászló jelentőségéről, céljáról s felkérte a zászlóanyát, hogy Anna főhircegnő nevében avassa fel a zászlót. Dr. Kovacsics Dezsőné zászlóanya emelkedett stilusu gyönyörű beszéd kíséretében teljesítette tisztét, a zászlót átvette, felavatta s az első szeget beverte. Utána a hatóságok, testületek, egyesületek és magánosok szegbeverésének hosszú sora következett, szebbnél-szebb jelmondatok kíséretében. A lélekemelő ünnepséget a Hymnus s a vitézek, leventék és cserkészek diszmenete fejezte be. Küzdelem a zászlóért Délután három órai kezdettel szép, előkelő közönség jelenlétében folyt le a zászlóért való küzdelem a CsAK sporttelepén. A zászlóért a következő iskolák növendékei és leventecsapatok versenyeztek: a békési reálgimnázium, a békéscsabai reálgimnázium, a békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola, a békéscsabai leventecsapat, a gyulai leventecsapat, az orosházi felsőmezőgazdasági iskola, az orosházi leventék, a szarvasi reálgimnázium. A küzdelem mindvégig szemet-lelket gyönyörködtető és izgalmas volt. Minden versenyszámban sok induló volt s igy nagy igyekezetet kellett kifejteni a győzteseknek. A verseny megrendezése elejétől végéig kifogástalan volt, amiért a legteljesebb dicséret és elismerés illeti meg annak úgyszólván egyedüli megrendezőjét, vitéz Marék Endre felsőmezőgazdisági iskolai tornatanárt. A Vitézi Szék gyönyörű selyemzászlóját megérdemelten a békéscsabai felsömezőgazdasági iskola nyerte el. Az iskola növendékei olyan eredményeket értek el, ami bámulatba ejtette nemcsak a közönséget, hanem a sportembereket is. Teljesitményök, amit a pontszám is bizonyít, jóval felülmúlja a többiekét, beszédes bizonyítékaként atlétikai fölényüknek. Ez a gyönyörű eredmény s a selyemzászló elnyerése vitéz Marék Endre, az iskola messze ismeretes, kitűnő, nagy szakértelemmel rendelkező tornatanárnak érdeme, aki fáradságot és időt nem kímélve dolgozott azon, hogy az iskola hírnevét ezáltal is emelje. S bizonyítéka az iskola növendékei komoly, fáradhatatlan munkásságának. Nagyon szép eredményt ért el még a békéscsabai reálgimnázium is, amely pontszámban a második lett, mig a harmadik helyet az ugyancsak szépen szereplő szarvasi gimnazisták biztosították maguknak. — Külön említést érdemel a békéscsabai leventecsapat nagyon szép teljesítménye is. Nagyon tetszettek az egyes versenyszámok alatt bemutatott a gyulai polgári fiúiskola fapuska-gyakorlata,