Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-20 / 113. szám

2 SfőrőmwStíék Békéscsaba, 1926 május 20 Riportok a Körösök vidékéről Ebben a rovatunkban a Körösök vidéke minden községének ügyeit, életét és értékeit ismertetjük Barangolás a trianoni határ menten Uj uasutBonsIat terBezneli Dobozon és Sarkadon keresztül — Sortod föszolgabirósági széhhily lesz Nagg hiba, hogy ennek a vidéknek nincs kielégítő közlekdési alkalmatossága. A nyári menetrend hozott ugyan kedvező változásokat a csabagyula-sarkadi vonalon, de ez nem elég. Itt, az úgynevezett határ mentén minden községet vasútvonallal kellene összekapcsolni, vagy legalább ideiglenesen más megfelelő gyors közlekedési eszköz bevezetéséről kellene gondoskodni. Itt tízszeresen fontos hivatásuk van a rendszeres hatósági kiszállásoknak s bizony a gyulai főszolgabíró kocsin nem egyhamar tudná lejárni községeit. Kár, hogy odafenn nem méltányolják eléggé az ilyen határmenti vidékek rendkívüli szükségleteit. — Pedig ilyen helyen mindig történhetnek olyan események, amelyek a helyszínre való kiszállást és azonnali intézkedést igényelnek. Emlékezzünk csak az árvizes időkre! Éppen mostanában törlént, hogy a minisztérium dr. Vangyel főszolgabíró hosszas, kimerítő határmenti szaladgálásaiért 175000 korona utiátalányt állapított meg, ami egyetlen utjának költségét sem fedezte volna. Amint halljuk, visszairt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ilyen összegről nyugtát állithasson ki. — Hasonló ehez az eljáráshoz a gyulai főszolgabiróság autójának az ügye. A vármegye belátta az autóvásárlás szükségességét, fedezete is volt rá, a törvényhatósági bizottság meg is szavazta, a minisztérium pedig nem hagyta jóvá. Végre is magának a főszolgabírónak kellett megvennie az autót — kölcsönpénzből. Pedig az autó ma már igazán nem luxus, hanem nélkülözhetetlen közlekedési eszköz. Különösen az a Vangyel főszolgabíró kezei között, akinek — mint nekünk mondta — most csak két vágya van: Egészsége álljon helyre teljesen s autója szaladjon hiba nélkül, hogy továbbra is akadálytalanul áldozhassa minden idejét és erejét járása ügyeinek. Olyan messze kiható fontosságú kezdeményezések végrehajtásához, amilyenekkel Vangyel főbiró foglalkozik fáradhatatlanul, (mint például legutóbb az egész járás s a szomszédos területek községeinek, villamosítása), bizony nagy erőre és megfelelő eszközökre van szükség 1 Gazdasági vasút Csaba, Doboz, Sarkad és Geszt között A gyulai járásnak és vidékének villamosvilágitással való ellátásánál nem kisebbjelentőségü az a terv sem, amely szerint keskenyvágányu gazdasági vasút épülne Békéscsaba, Doboz, Sarkad, Sarkadkeresztur, Gyánté és Geszt között. Már folynak az előkészítő tárgyalások ennek a nagyjelentőségű tervnek a megvalósitása érdekében. Felesleges magyaráznunk, hogy mit jelentene egy ilyen uj vasútvonal az érintett vidék és községek gazdasági életének fellendítése szempontjából. Hisszük, hogy bár a mai súlyos viszonyok között pénzt legnehezebb felhajtani, mégis sikerrel jár ez a nagyfontosságú kezdeményezés, a melynek megvalósitása uj pénzforrásokat és uj vérkeringést adna ennek a vidéknek. Amint halljuk, ideiglenesen uj autóbuszjáratot rendszeresítenek Békéscsaba és Doboz, valamint Doboz és Gyula között, amit a felvetett terv szerint Doboz köz6ég venne házikezelésbe. . Egyelőre ez is sokat jelentene, mert a jelenleg mindentől elzárt Dobozt az eddigi időszaki autóbuszjárat mellett rendesen kapcsolná Csabához és Gyulához. Sarkad, a rohamosan fejlődő magyar határváros A Kőrösök vidékének egyik legjelentékenyebb városkája Sarkad. Alig van 6—7 kilométernyire innen a trianoni határ és mégis olyan lendületes, egészséges fejlődés folyik itt, amely becsületére válna akármelyik fővonalba eső belsőbbvidéki városnak is. Ez ékesen bizonyítja egyrészt, hogy Sarkad lakói minden haladást megértően támogató intelligens, józan gondolkozású polgárok, akik szeretik községüket, minden nemes törekvés megvalósításában vállvetve tudnak dolgozni és nem sajnálnak áldozatot, ha városuknak akár szépségéről, akár egészséges külsőjéről, akár gazdasági életének fellendítéséről van szó, de bizonyítja fényesen azt is, hogy olyan vezetői vannak Sarkadnak, akiket megérdemelt bizalommal követ és szeret is a lakosság s akik kiváló tudással és fáradságot nem kímélve dolgoznak községük érdekében. Maga Nagy Zoltán, Sarkad közbecsülésben álló érdemes főjegyzője több mint két évtized óta él községének. Nemes munkálkodásban eltöltött eddigi pályájának eredményességéről ékesen beszél az a tény, hogy Sarkadon 1905 óta 4 kilométer müut épült bazaltkővel burkolva, amikor ilyennek Csabán még híre sem volt, betoajárda és villanyvilágítás az egész városban (teljes nappali árammal 1), a vasútállomáshoz müut, közvágóhíd, két óvoda, állami polgári fiu- és községi polgári leányiskola és még számos nevezetes, hasznos közintézmény, amelyek együttvéve tették Sarkadot nemcsak külsőségeiben, hanem minden életmegnyilvánulásában is várossá. Most van Sarkadnak a fent emiitetteken kivül országos jelentőségű üzemet lebonyolító kendergyára, cukorgyára, állami adóhivatala, pénzügyi főbiztossága, vámörszakasza, csendőrszárnyparancsnoksága, szolgabirósági kirendeltsége, uradalma (gróf fllmássy Dénes 12,000 kat. holdnyi birtoka, amely sokezer ember kenyerét biztosítja) itt van ezenkívül a Feketekörösi Ármentesitő Társulat igazgatósága is, amely intézmények, vállalatok és hatóságok mind jelentékeny számú értékes intelligenciát adnak Sarkad társadalmának, keresetet nyújtanak a lakosságnak és biztosítják a község további városias fejlődését. Ennek irányításában értékes szerephez jut Kovács Béla jegyző, Sarkad gazdasági ügyeinek éleslátású intézője, aki hivatása magaslatán á'lva egyengeti a további üdvös újítások útját. Hasonló elismerés illeti a község bölcs elöljáróságának minden egyes tagját; ezek élén pedig elsősorban is Szegedi István föbirót és Bende Imre törvénybirót. Uj telep — uj vonatmegilló A földbirtokrendezö eljárás végrehajtása most folyik Sarkadon is. A házhelyeket már birtokba is adták s az uj tulajdonosok már javarészt felépítették cserepes, egészséges házikóikat. Mintegy 600 uj házból álló telep épült itt fel a legrövidebb idő alatt a cukoégyár és a vasútvonal mellett. A hely kijelölése nagyon szerencsés volt, bár a sarkadi állomástól 4 kilométernyire esik. Ezt a hibát Sarkad egyik régi kívánságának megvalósításával lehetne könnyen kiküszöbölni: vonatmegállót kell beiktatni a cukorgyárhoz, amely az újtelepi lakosoknak és a gyárnak egyformán fontos érdeke. A gyár hajlandó lenne a várótermet is felépíteni. Amint halljuk, Nagy Zoltán főjegyző a napokban Csabára jön, hogy ebben az ügyben az illetékes vasúti főnökséggel tárgyaljon. Nagyjelentőségű a sarkadíaknak az a minden józan érvvel alátámasztott mozgalmunk is, hogy a járási főszoigabiróság székhalyét is Sarkadra tegyék át. Sarkad az egész csonka vármegye legnagyobb helysége és minden praktikussági szempont jogossá és feltétlenül méltánylandóvá teszi ezt a kívánságát, amelyet — ha másként nem lehetne — akár uj járási székhely alkotásával is teljesíteni kell. Fürdő — szálloda — utcalocsolás Sarkad község a külföldi hitelakció során 60 ezer dollár kölcsönt igényelt, amelyből közfürdőt épit, házakat vásárol a közhivatalok elhelyezésére, községi nagyvendéglöt és szállodát épit, legelőt vett, utakat, utcákat kövez, kibővíti villanyvilágítási hálózatát, betonjárdáit, amelyek 15 éve épültek, tatarozza és jelentékenyen megnyújtja. Különösen csabaiak figyelmébe ajánlhatjuk, hogy ilt rendszeresen locsolják az utcákat 1 Megemlítjük még Sarkad egyik büszkeségét: érdekes kilencágú toronnyal épült református templomát, amelyhez hasonló csak egy volt még a világon, Linzben, de az is leégett már régen. Még 1796-ban történt, hogy Sarkadon nagy tűzvész pusztított, amely elhamvasztotta a község egy részét a református templommal együtt. Ekkoriban töltötte ki két sarkadi magyar katonaéveit Linzben s onnan hazakerülve ők vetették fel azt a gondolatot, hogy a nekik nagyon megtetszett linzi kilenctornyos templom mintájára építsék fel az uj sarkadi templomot. Ugylátszik, tetszett a gondolat, mert valóra vált. A linzi templom nem sokkal azután leégett s a jó sarkadiak most méltán mondhatják el, hogy nincs több olyan templom mint az övék. Migená Dezső neMő előadás Tóttalasen A „Körösvidék" munkatársa irja: A tótkomlósi evang. leányegyesület május 13 án a „Komló" szálloda mozihelyiségében szépen sikerült előadást tartott saját pénztára javára. Előadták dr. Adamkovics Ágost „Fénykép" cimü bohózatát. Minden egyes szereplő olyan ügyes és kedves volt, hogy méltán megérdemelték játékukért a sok tapsot, amellyel a közönség jutalmazta őket. Az előadás végével a szerzőt óhajtotta látni a közönség és egy szép babérkoszorút nyújtott át a szép reményekre jogosító fiatal iró ügyvédjelöltnek. Az előadáson felülfizettek: Mitnyan Mihály 75.000, dr. Simon Pálné 50.000, dr. Thurg György 25.000, Antal Pál 25.000, Adamkovics Károly 25.000, Popper Samu 25.000, N. N. 25.000, Herzog István 10.000, Nagy László 10.000, dr. Pintér Miksa 10 000 koronát, melyért az egyesület elnöksége ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. Egész Béitésvármegye résztuesz a vasárnapi tornaünnepélyén Elővételben hell a jegpebről gondoskodni A Békésvarmegyei Vitézi Szék (amint megírta mér a .Körösvidék") május hó 23-án délelőtt 11 órakor Békéscsabán a Szent István-téren avatja fel a békésmegyei középiskolák és Levente Egyesületek részére adományozott — atlétikai versenyre kiirt

v— örökös vándorzászlóját. A íEásilóanyai tisztet Anna főhercegnő tó ti be. Délután 3 órai kezdettel a Csabai Atlétikai Klub Réthy-utcai sporttelepén atlétikai versenyt rendez a következő műsorral: I. 100 m. sikfutás. (Előfutam). II. Gyulai polgári fiúiskola zenés fapuskagyakorlatai. III. Sulydobás. IV. Gyulai Levente Egyesület zenés szabadgyakorlatai. V. Magasugrás. VI. Szarvasi leánycsapat zenés szabadgyakorlatai. VII. 100 m. sikfutás. (Döntőfutam). VIII. Csabai gimnázium zenés buzogánygyakorlatai. IX. Diszkoszvetés. X. Szarvasi Levente Egyesület zenés szabadgyakorlatai. XI. 400 m. sikfutás. (Előfutam). XII. Hódmezővásárhelyi leánycsapat zenés gyakorlatai. XIII. Gerelyvetés. XIV. Orosházi felsömezőgazdasági iskola zenés szabadgyakorlatai. XV 400 m. sikfutás (Döntőfutam). XVI. Csabai Levente Egyesület zenés szabadgyakorlatai. XVII. 1500 m. sikfutás. XVIII. 4x100 m. stafétafutás. (Előfutam). XIX. Távolugrás. XX 4x100 m. stafétafutás. (D3ntőfutam). XXI. Felállás, zászlóátadás a győztes csapatnak, díjkiosztás. A pontversenyben győztes egyesület vagy intézet egy évig védője