Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám
1926-04-28 / 96. szám
Békéscsaba, 1926 április 28. u.vt^ar.ágia v.tga waa a • ;, íjí-r-ra-.gssa^ss sfi ^m ^ns kbfasg^sasgrta** ti w lll m ü ii j hiiustp Mrm 1000 k*rmnm. Szerda VII. évfolyam 96. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon fiO. Fősreikesztö VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelűsszarfeesztő MIÖEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyea szám ára^lOOü K A gazdák és a piac Irta: DR. MARSCHALL FERENC II. A beavatott piacok harcolnak is az avatatlanokkal és a harc sikere a nemzeti vagyont a rosszul értesült és rosszul szervezett államokból a jól szervezettekhez tolja át. Hogy e tekintetben mennyire ki van szolgáltatva a nagy gazda a nemzetközileg megszervezett árösszebeszéleseken és árkartelleken kivíil egyes hazai áralakító érdekeltségeknek is, arra nézve szembetűnő pl. a Pénzintézeti Központ egyik legutóbbi kiadványának grafikonja, amely azt mutatja, hogy bizonyos időszakokban a budapesti gabonapiac árfejlődése merev ellentétben all.az amerikai domináló piac áralakulásával. Pl. januártól juniusig, amikor a malmok lisztet adnak el, a buza budapesti ára a chicágói jegyzés felett áll körülbelül 2 hollandi forinttal abból a céiból, hogy ezzel a liszt áralakulását alátámaszlani lehessen. Viszont augusztus elejétől kezdve, amikor az uj buza átvételére kerül a sor, a budapesti gabonatőzsde árszintje ugyancsak 2 hollandi forinttal sülyed a chicágói jegyzések alá 1 Ezzel a jelenséggel szemben nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági vámvédelem, amiért annyi küzdelem és tinta folyik el nálunk, illúzió és eredménytelen. A vámvédelemnek a piaci összebeszélés karteilszabadságaval szemben úgyszólván nincsen komoly jelentősége. Ezért volt rendkívül üdvös az Országos Mezőgazdasági Kamara legutóbb megsürgetett felirata a magyar kartelitörvény életbeléptetésééit és nagyon jellemző, hogy amidőn Bethlen István gróf miniszterelnök ebbeu az ügyben azonnal megtette a kezdeményező lépéseket, bizonyos oldalról minden állami beavatkozást ingerülten perhorcszkáltak. Az árképző manipulációk ellen Németország tudvalevően olyanféle állami szubvencionálási rendszerrel vette védelmébe a német rozstermelést, amire példát az angol szénbányák szubvenciója adott. Ilyen intézkedés nálunk is elkelne. Mert nézzük csak, mi mindent tesz pl. a mezőgazdasági értékesítés érdekében Amerika. Odaát szolidáris egymással az állam, a farmer, sőt a kereskedő, mert szem előtt tartják a gazdatársadalom megélhetésének óriási szociális és gazdasági jelentőségét. Az amerikai gazdák érdekében történt például, hogy a legutóbbi amerikai termésbecslés láthatóan másodrendűnek tekintette a termésstatisztika tudományos érdekét. Ehez járult az a hatalmas apparátus, ami a világpiac irányításában az Armour- f cég tendenciózus jelentései müveitek i ugy az észak-, mint a délamerikai termés árának hol a hosz, hol a besz irányában való befolyásánál. Nálunk a gazda bekötölt szemmel jár a piacon s azért kerül a termése olcsóbb átlagáron a második kéz tulajdonába ugyanakkor, amidőn ez a második kéz még csak nem is a belső fogyasztást, hanem legtöbbször az osztrák és a cseh bevásárlási érdekeket jelenti. Legutóbb bejárta a sajtót több nagy gazdaság inzolvenciája. A csődbe jutott gazdak igazolták, hogy a hitelválságtól szorongattatva 280 000 koronáért adták el buzéjufeat s ugyanannak a gazdasági • évnek szükségletére 600.000 koronáért voltak kénytelenek maguknak vetőmagot és kommencióra valót vásárolni. íme a belső differenciák és a helybeli gabonaár terén és a feltűnő eltérés a vidéki és a budapesti gabonaár között. Mind-mind külön spekulációs kizsákmányolási alkalom. A baj gyökerét ott lehetne talán megjelölni, amit maga a szolid gabonakereskedelem panaszol, hogy mig 1910 ben csak 108 cég foglalkozott gabonakereskedelemmel, 1925ben ezeknek a száma már 385 re rúgott! Ugyanannak a termésnek a közvetitési hasznából ma közel négyszer annyi exisztenciát kell eiíartani, vagyis ezek megélhetését csak a forgalom nagyobb megadóztatása fedezheti. Ugyanezeket a jelenségeket láthatjuk az állatpiacokon. A budapes i állatpiac erős dekadenciája és azok a lökésszerű meglepetések, amiket a bécsi állatkereskedelem áralakulása a magyar áliatértékesitésre gyakorol, azt mutatják, hogy ezen a téren sincs a piac a gazdák szempontjából felderítve. Milliárdokat jelentene a mezőgazdaságnak, ha a piacon való tájékozottsága legalább is olyan mértékű volna, mini a beavatott kitűnő összeköttetésű kereskedelemé. Ebből a célból volna sürgősen megszervezendő egy éber és gyors szellemű agrárhirszo'galat, ami megkönnyítené a gazdáknak a boldogu'ást a mostani rendkívüli nehézségekkel szemben. (Vége.) M olahok bftülni érné az erdélyi niasproial Budapest, április 27. Az oláh kormánynak az az álláspontja, hogy áldozatok árán is meg kell békülnie a magyarokkal, ezért a paktumtárgyalás alatt felmerült az a gondolat, hogy a romániai magyar párt élére olyan politikust kell állítani, aki birná ugy a magyar, mint áz oláh kormány bizalmát. A tárgyaló felek a legalkalmasabbnak Bánffy Miklós grófot tartották, akivel a tárgyalások még nem fejeződlek be. Sztrájiolnali a salgótarjáni bányászok Küldöttségét menesztenek a kormányhoz — Nincs szénfogyasztás - nincs Esztergályoséi rendezik a sztrájkot Budapest, április 27. A nemzetgyűlés mai ülése alatt a folyosókon az a hir terjedt el, hogy a salgótarjáni bányamedencében a munkások sztrájkba léptek és eike seredettségükben arra határozták el magukat, hogy nagy tömegben, több ezeren, személyesen gyalog mennek fel Budapestre, felkeresik a kormányt és tőle orvoslást kérnek. Rakovszky Iván belügyminiszter nyilatkozott ebben a kérdésben és kijelentette, hogy a beérkezett jelentések szerint a salgótarjáni bányamedencében tényleg sztrájk tört ki, amelynek oka a megcsökkent kereseti lehetőség. Tény az, hogy ma reggel többszáz munkás gyülekezett Salgótarjánban azzal a szándékkal, hogy gyalog Budapestre indulnak, az ottani rendőrség parancsnoka azonban figyelmeztette őket arra, hogy ily nagy tömegnek a fővárosba vonulása nem engedhető meg. A belügyminiszter kijelentette, hogy a felvonulás megakadályozására mindent megtett, tekintettel arra, hogy ilyen fantasztikus terv a közrenddel ellenkezésben áll. Budapest, április 27. Remann, a Salgótarjáni Kőszénbánya RT igazgatója a sztrájkkal kapcsolatban a következő információt adta a M T. I. munkatársának: A munkások a salgótarjáni bányában meglepetésszerűen sztrájkba léptek ma reggel. A sztrájk oka az, hogy az utolsó hetekben a bánya csak 3 és fá! — 4 napon át dolgozott, miután a szén iránti kereslet a minimumra csökkent A munkások állítólag a kormányt akarják felkérni a szénfogyasztás emelését célzó intézkedések megtételére. Csohesitós a Csallóközön Pozsony, ápr. 27. Pozsony megye képviselőtestülete elhatározta, hogy a komáromi jírás Bogy és Tany községeinek határában alakult cseh ^telepesek községét Hodzsovo (Hodzsa-falva) néven politikai községgé alakítja. A cseh lapok szerint * Hodzsáról hálából nevezték el a csallóközi falut azért, mert ő volt az első, aki indítványozta a Csallóköz színmagyar lakosságának kipusztítását, illetve elsziávositását. Pödör Gyula cinkosai a torutny előtt Budapest, április 27. A budapesti büntetőtörvényszék ma kezdte meg a Leirer Amália-féle gyilkossági bünper főtárgyalását. A vádlottak: Bolla József lakatossegéd, akit az ügyészség gyilkosság bűntettében bünsegedi bűnrészességgel vádol, Okolicsdnyi László, aki elsen az ügyészség orgazdaság miatt emelt vádat, mert bebizonyosodott, hogy Okolicsányi a gyilkosság utján szerzett zsákmányban részesedett. Ugyancsak orgazdaság büntette cimén emeltek vádat Saguly Ferenc kárpitossegéd, Helik József napszámos, Rostás Mihály ezüstmives segéd es.4cs Andrásné ellen. A főtárgyalás! az iratok ismertetésével kezdték meg. 9 csorvás-orosházi bözut kiépítése Békésmegye törvényhatósági bizottsága jogerős határozat alapján a békéscsaba-orosházi közút Orosháza és Csorvás határába eső részeinek kiépítését rendelte el. Az államépitészeti hivatal ennek megfelelőleg az összes munkálatoknak vállalati uton való biztosítása céljából nyilvános versenytárgyalást hirdet: 1. Az oroháza—csorvási közút Orosháza község határába eső 7 800 km. szakaszának 4 méter széles bőalapra hengerelt kocsipályára való kiépítés kapcsán az összes munkálatokra u. m.: földmunka, betonátereszek építése, kavics, zúzalék, homok beszerzése, szállítás, kőpálya kiépítése. I 2 A Csorvás község határába eső 9500 km. szakasz munkálatainak hasonlóképeni elvégzésére. Ajánlatok csak az összes munkálatokra tehetők. Pályázati határidő 1926 május 17. délelőtt 10 óra. A pályázatok a gyulai m. kir. államépiiészeti hivatalnál adandók be. A részletes feltételeket tartalmazó tájékoztató i/enkint 20 ezer koronáért a gyulai államépitészeti hivatalnál szerezhetők be. ISrfchbea a magyar koronát 72'50-el jegyezték
