Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-16 / 37. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926 február 16. Hankó Mihály szocialista képvi­selőtestületi tag több panaszt tett szóvá, aki hangoztatta azonban, hogy hive a leventeintézménynek, mert mindenki tudja, hogy az ifjúságnak nagy szüksége van erre a kis tornára, fegyelmezésre, nevelésre. Dr. Berthóty polgármester rámu­tatott arra, hogy bizonyos forrásból célzatos panaszokat terjesztenek is­meretlen egyének a leventeintézmény ellen, hozzá pedig még semmi kon­krét felszólalás nem érkezett. Kéri Hankót, hogy szóljon neki, ha nem ilyen általános formába öltöztetett, hanem konkrét panaszokról szerez tudomást. Ilyen hosszas bevezető eszmecsere után rátértek végre a tulajdonképpeni tárgysorozat letárgyalására. A gyepmesteri szabályrendeletet elfogadták és egy felszólalással kap­csolatosan közölte a polgármester, hogy a házaktól kihordott fekáliák­nak trágya formájában való haszno­sítására kísérleti telepet rendeznek be az öntözött rét mellett. Uj bizottsági tagok A megüresedett bizottsági tagságok közül a villamosbizottságba dr. Hol­lánder Lipótot, a hősök emlékét meg­örökítő bizottságba Vidovszky Kál­mánt és Bányai Andrást, a muzeumi bizottságba Bohnert Józsefet válasz­tották meg. Átalakítják a vasúti szállodát Élénk vitát váltott ki a vasúti szál­loda átalakítási ügye, amellyel már az előző közgyűlés is foglalkozott és amelyet már többször részletesen is­mertetett a „Körösvidék". Szavazás­sal ugy döntöttek, hogy a város el­fogadja a Ferencz Mihály bérlő által felajánlott összeget, illetőleg a Bá­nyai által készített átalakítási terve­zetet és megfelelő kikötésekkel hozzá­járul a vasúti szálloda átalakításához. A Kisgazdabank telkének átru­házási szerződése került bemutatásra, amely szerint a Kisgazdák Szövet­kezete csak ugy kaphatja meg ezt a telket, ha áruelosztó állomást, külön gépraktárat s iparvágányt épít azon. A szerződést jóváhagyta a képviselő­testület. Testnevelési sporttelepül és já­téktérül az uj vásártér egy részét jelölte ki a közgyűlés, mivel a Le­vente Egyület által kért régi vásár­téri terület erre a célra kicsi. A polgári leányiskola tanári karának fizetését a státusrendezési rendelet szerint állapították meg. A klslakásépités Nagyobb vitát provokált a kisla­kásépités ügye. A tanács előterjesz­tése szerint ez a kérdés tisztán pénz­ügyi kérdés, melynek a megoldása csak attól függ, tud-e a város e -célra pénzt szerezni. Az építési haj­landóság mindenkiben meg van. Az ügyhöz többen hozzászólottak s végre is ugy határozott a köz­gyűlés, hogy megbízta a polgármes­tert : vegye figyelembe a legújabban megjelent idevonatkozó miniszteri rendeletet s annak alapján folytassa eddigi buzgó tevékenységét, amely olcsó állami kölcsön szerzésére irá­nyul. Ha pedig pénz lesz, tegyen sürgős előterjesztést kislakások épí­tésére. A Magyar Idegenforgalmi Szö­vetség tagjai sorába nem lépett be a város. Utcai telekrészek átruházását — amelyek az uccarendezés kapcsán váltak szükségesekké — névszerinti szavazással határozták el. Apróbb ügyek Két esetben terhelési tilalom tör­lését rendelte el a közgyűlés. Segélyt szavazott meg egy esküdtnek s egy főiskolai hallgatónak. Mitykó Mihály és Podobni Pál hajdút nyugdíjazta s egy esetben gyógykezelési segélyt adott. Inditványok Andó Pál indítványt tett, hogy Vandháton az ev. egyház földje mel­lett kössék össze düllöuttal a gyulai és a dobozi utat. A közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy folytasson tárgyalásokat az ér­dekeltekkel s az ügy tanulmányozása után tegyen idevonatkozó javaslatot. Pollák Arnold indítványára felír a város az illetékes fórumhoz, hogy a korcsmák (pálinkás butikok) záróráját a régi mód szerint este 10 órában állapítsák meg. A közgyűlést a polgármester déli 12 órakor, a tárgysorozat összes pontjainak letárgyalása után bere­kesztette. Módosítja a pénzügyminiszter a valorizációs javaslatot Bud János pénzügyminiszter a valorizációs törvényjavaslaton né­hány módosítást hajt végre. Az egyik változás szerint a nyugdijvalorizálás minimumát egyes kivételektől elte­kintve 25 százalékban állapítja meg. A másik módosítás a valorizáiási arányszám felemelésével függ össze. Bud János kedden a Ház pénzügyi bizottsága elé terjeszti a módosító törvényjavaslatot, amelynek tárgyalá­sát a bizottságban mindjárt meg is kezdik. A magánalkalmazottak ér­dekképviseleteinek véieménye sze­rint a módosító törvényjavaslat sem elfogadható és a nyugdíj valorizációs törvénytervezet megváltoztatása ér­dekében erőteljes akcióra készül­nek. A javaslat parlamenti tárgyalása alkalmával kívánságaikat memoran­dumba foglaltan terjesztik a nem­zetgyűlés elé. flllami anyagbeszerzési központ Néhány héttel ezelőtt a lapok azt a hírt közölték, hogy a takarékossági bizottság arra tett javaslatot a kor­mánynak, hogy egy központi anyag­beszerző hivatalt állítson fel, amely egységesen fogja intézni az országban valamennyi állami hivatal szükség­leteinek a fedezését. E terv ellen az összes kamarák már felszólaltak és a szegedi kamara két izben, először a terv felmerülése alkalmával, másod­szor pedig decemberi teljes üléséből kifolyólag kifejezte ellene tiltakozását a kereskedelemügyi miniszternél. Rámutatott a „Körösvidék" is arra, hogy ennek az anyagbe­szerző központnak a felállítása tu­lajdonképpen visszatérés a szomorú emlékű háborús központokhoz, ame­lyeket csak nagynehezen lehetett le­rombolni. Utalt egyúttal a kamara arra is, hogy ez a terv főleg a vidék szempontjából rejt magában igen nagy veszedelmeket, mert jóformán kizárja azt, hogy vidéki iparos vagy kereskedő megvalósítása esetén állami megrendeléshez jusson. Minthogy azonban a terv még min­dig nem került le a napirendről, a kamarák elhatározták, hogy ellene egységesen lépnek fel a kormánynál és közös gyűlésen fogják e terv elleni kifogásaikat kifejteni. Mindenesetre kívánatos volna azonban, ha ezt a mozgalmat a vidéki törvényhatósá­gok, kereskedelmi egyesületek és ipartestületek is alátámasztanák és a központ felállításának terve ellen til­takozó felterjesztéssel fordulnának a kereskedelemügyi miniszterhez, ille­tőleg a kormány összességéhez. Isholaavatás Eleken (A „Körösvidék" eleki tudósítójá­tól.) Lélekemelő ünnepség kereté­ben avatta fel Elek község az újon­nan épült polgári iskolát szombat délelőtt az uj épület nagytermében, melyet zsúfolásig töltöttek meg a képviseletek és az érdeklődő kö­zönség. Valóban meglepő volt az a pom­pás felkészültség, mellyel a színvo­nalas műsor minden száma: az ifjúsági énnekkar a szavalók és a verses dialógus előadói tudásuk legjavát a közönség elé hozták. Igert Antal igazgató — akit 1925. szeptemberében a békéscsabai áll. polg. fiu és felsőmezőgazdasági is­kolából nevezett ki a kultuszmi­niszter eleki igazgatónak — az iskola történetét s jelentőségét is­mertette logikusan felépitett és min­den részletében vonzóan érdekes beszédében. Méltán emelte ki, hogy : „két fáklyát gyújtott meg Elek kö­zönsége a nemzeti művelődés je­gyében, egyet a Kultúrház és egyet a polgáriiskola épitéséve.1'* Mind­kettőért őszinte elismerés illeti meg a község lelkes elöljáróságát és pol­gárságának nemes áldozatkész­ségét. Este a nagyvendéglőben nagysza­bású ötfelvonásost adott elő az is­kola ifjúsága. A darab szerzője Lótér István, az iskola irodalom­tanára, az énekbetéteké Wagner Alfréd róm. kath. kántor. Elek kelet­kezése, története elevenedik meg a színpadon a látványos, igazán lebi­lincselő, kitűnően rendezett és elő­adott darabban. Nincs helyünk ki­térni a darab belső érdemeire, de elmondhatjuk róla, hogy komoly figyelmet érdemel. Az előadás után reggelig tartó, pompás hangulatu bál volt, amelybe különösen a csabai vendégek vittek pezsgő életet és feledhetetlenül ked­ves hsngulatot. Nem felejthetik el az elekiek azt a szép figyelmet, melyet a békéscsabai áll. polg. fiu és felső mezőgazdasági iskola ta­núsított, ahonnan Péter Jenő igaz­gató és Péter Jenőné, Berkes Gyula, Botyánszky János, Csorna Gyula, Haszinecz Sándor és Líschka Fri­gyes tanárok s mintegy 20 növen­dék jelent meg a testvéri együttér­zés mindennél beszédesebb doku­mentálására. ; 9 Népegylet uj vezetősége l Vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését a Békéscsabai Altalá­nos Népegylet. A közgyűlés leg­kiemelkedőbb tárgypontja a tiszt­újítás volt, amelynek eredménye a következő : Elnök: Kraszkó Mihály. Alelnök: Kolárovszki Mihály, Si­piczki János. Pénztáros : Botyánszki Mihály. Ellenőrök : Varga E. And­rás, Kován Pál. Könyvtárnok : Mo­kos György. Háznagy : Szák János. Számvizsgálók: Csicsely György, Kolárovszki János. Választmányi ta­gok : Darabos András, Csjernyik | Mátyás, Lipták Mihály, Kolárovszki j Mihály, Nóvák György, Kerekes Já­\ nos, Mokos György, Hugyecz flnd­Í rás, Lipták F. György, Koszna Pál, Botyánszki Mihály, Hankó Tamás, Pollák Arnold, Valach Mihály, Bo­hus K. András, Mitykó András, Czabarka András, Petrovszki And­rás, Gyebrovszki János, Palyusik György. B Szociális Missziú Társulat gyeimhelöailása Vasárnap délután hatalmas ember­áradat özönlött a városi Vigadó felé, hogy a 4 ótára hirdetett gyermek­előadásban gyönyörködjék. Már fél 4 órakor zsúfolásig volt a nagyterem zsibongó gyermeksereg­gel, izguló szülőkkel és sok-sok érdeklődővel. Még négyet sem ütött az óra, amikor szigorú rendőr és cserkészkordon állta el a nagyterem ajtaját, hogy ne engedjen már egy lelket se' be a szinte életveszélyesen zsúfolt terembe. Természetesen nagy volt azoknak a méltatlankodása, akik nem juthattak a terembe, amely annyi szépet ígért. Bent füllesztő meleg, zsivaj, lárma fogadta a közönséget. Nem volt sok remény arra, hogy látni és hallani lehet az előadást, mégsem hagyta el senki a helyét, mert a teremben szaladgáló jelmezes kis szereplők rendkívül sokat Ígértek. Soha még Csabán ennyi bájos gyermek nem lépett egyszerre a közönség elé. Szebbnél-szebb jelmezek tarkasága, egyszerű és díszes ruhák szinpom­j pája kelt versenyre azzal a drága, aranyos képpel, amit e gyereksereg derült mosolygása, huncut kacagása

Next

/
Thumbnails
Contents