Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-14 / 36. szám

Békéscsaba, 1926 február 14. WOO korona. Vasárnap Vll évfolyam 36. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap . Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszer&esztő MIGEND DEZSŐ G8G milliárd (vk.) Még a mai nagy számokban beszélő világban is szédítő az az összeg, amelyet a fenti szám jelez. Hatalmas ez állami vagyonnak, ren­geteg pénz egy állam háztartásában is. Ennek igazolására csak néhány közismert adatot közlök: Amikor a magyar mezőgazdaságnak talpraálli­tásahoz kölcsönt kért az egész or­szág földmivelő népe, minden nagy közbenjárásra se lehetett többet kapni az államtól kölcsön, teljes földfede­zet mellett, mint 80 milliárd koro­aát. Az ipari hitel, amelyet a kisipar fellendítésére, kisemberek segítésére fordítottak, alig volt több. Mikor a közalkalmazottak fizetésének rende­zéséről volt szó, nem teljesíthették a legméltányosabb kívánságokat sem, nert meg kellett takarítani az állam­nak néhány milliárdot. Egy egész csomó embert tesznek szukcesszive B listára minden esztendőben, hogy az államháztartás terhén évi 8—10 milliárddal könnyítsenek. Békéscsa­bán nem építenek iskolát, amelyre pedig égetően szükség van, mert 3 milliárdba kerül, nincs pénz járás­bíróságra, mert erre is kellene vagy 3 milliárd, nem tudják a legszük­ségesebb utakat sem rendbehozni, mert arra sincs az államnak egy-két milliárdja. Mindebbe — keserű lélekkel bár — belenyugodhatunk. Szegény az állam, sok az adóteher, természetes tehát, ha összébb kell huzódnunk, le kell fokoznunk igényeinket. Igy gondolkozik minden hazafias magyar és viseli, cipeli a terheket verejtékezve, hősiesen. Maga a kül­földi, idegen ellenőrző is mély tisz­telettel beszél a magyar nép hősies teherviseléséről, hazafias lemondá­sáról. És a néma, verejtékes teherviselés becsületes küzdelmét megzavarja egy hir: Bacher ur 686 milliárdot ei­börzézett. Amikor az ország leg­eminensebb érdekei teljesítésére hiányzanak a milliók, akkor Bacher ur milliárdokat pocsékol el. Nemcsak a maga vagyonát dobja oda köny­nyelmüen (azért is be kellene bör­tönözni minden magyar embert, ha eltékozolja saját vagyonát), hanem azokat a kisembereket is végrom­lásba dönti, akik a biztosnak látszó Viktória papírokban mentették kis vagyonkájukat. De kockára teszi az egész ország kereskedelmi tisztessé­gét, hitelképességének hírét, sőt egyetlen spekulációval kockáztatja egész közgazdasági életünk, gazda­sági talpraállásunk sikerét is. Olyan vakmerően, olyan lelkiismeretlenül játszik, hogy végre is a nagy bu­kásban az államnak kell segítségére sietnie, hogy megvédje — az ország jó hírnevét. Az embert el fogja a tehetetlen düh ennek hallatára. Minden bűnös embert börtönbe csuknak. A frank­hamisitók — nBgyon helyesen — börtönben ülnek, pedig az ő üzel­mük, ha teljes mértékben .sikerült" volna, akkor sem tett volna ki több értékű frankcsalást, mint amennyi a Bacher ur által elherdált idegen va­gyon 15 százaléka. Mégis a frank­hamisításból világbotrány lett, ezt az ügyet meg agyon akarja hallgatni a „liberális" sajtó. Ott a nagy nevet viselő kereszté­nyek a világ szégyenpiacára kerül­tek. Oda juttatta bünük s a nagy hangon lármázó sajtó. Sőt a zsidó sajtó — tekintettel arra, hogy túl­nyomórészt keresztényekről van szó — a közönséges bűnügyet, amelyet erélyesen üldözött a kormány, kül­földön is ugy felfújta, ahogyan csak lehetett. Igen, mert politikai tőkét akart belőle kovácsolni a kormány, sőt az egész keresztény és nemzeti irányzat ellen. Most persze hallgat ez a sajtó, mélyen, némán. Természetes ez, hiszen fajtestvér gyalázatáról van szól Mintha igy lehetne meg nem történtté tenni sok száz magyar milliárd eltékozlását. Mi nem akarunk — általában a keresztény sajtó sem akar — tőkét kovácsolni ebből a Bscher ügyből a zsidóság ellen. Mi nem dolgozunk olyan „fejlett technikával", mint a másik oldal. De követeljük, minden jóérzésű magyarral együtt a Bacherek példás megbüntetését, mert ha Bacher Emiinek haja szála sem görbül, sőt segítségére siet az állam, ki biztosit bennünket arról, hogy rövidesen a Bacherek egymásutánja az egész ország vagyonát el nem herdálja, el nem tőzsdézi ? Március elején utazik Parisba a miniszterelnök és a pénzügyminiszter Budapest, február 13. A márciusi népszövetségi ülésen Bethlen István minisztereinők és Bud János pénzügyminiszter képviselik Magyarországot, akik március első nap­jaiban utaznak el. Bud János magával viszi az uj 1926—27. évi költség­vetést. Német kémeket fogtak el a lengyelek Kattowitzban a lengyel hatóságok hosszabb ideje folyó vizsgálat során szervezetet lepleztek le, amely Németország javára felderitő szolgálatot végzett. Ennek a szervezetnek tagjai a német „Volksbund" közvetítésével katonai és politikai híreket juttattak a német hatóságok tudomására, ame­lyeknek titokbantartása a lengyel államnak feltétlen érdeke volt. Több helyen házkutatást tartottak, 15 embert letartóztattak. Kölcsönt ad az állam bérházak épitésére Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K ' Nem foglalkozik a Népszö­vetség a franküggyol Paris, február 13. A Népszövet­ség márciusi programmjában sem a frankhamisítás, sem a numerusclau­sus ügye nem szerepel. Hamis hlr antant­jegyzékről London, február 13. A Ma reg­geli lapok hirt adnak arról, hogy a szövetséges hatalmak jegyzéket intéztek a magyar kormányhoz és a jegyzékben felsorolták azokat a lefegyverezési követeléseket, amelye­ket Magyarország mindezideig nem teljesített. Illetékes helyen megálla­pítják, hogy a magyar kormány­hoz ujabb jegyzék njm érkezett és az angol lapok valószínűleg a két hónap előtti jegyzékről beszélnek. Sikerrel zárult a horto­bágyi tenyészbikavásár Debrecen, február 13. A legna­gyobb siker jegyében folyt le a nagyhortobágyi tenyészbikavásár. Az árverésre bocsátott 54 bikából 50 került eladásra 12.900,000 K-ás át­lagárban. A legdrágább bika ára 25300000 K volt. A kitűnő anyag­ból a csehek is vásároltak 3 dara­bot tenyésztési célokra. TanácsSlés Dr. Viass József népjóléli minisz­ter a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben rendeletet ad ki az 1926/1927. évi lakásépítési különtevékenység végrehajtásáról. A rendelet szerint mindazok a természetes és jogi sze­mélyek, akik a lakásínség megszün­tetését célzó bérházakat kívánnak létesíteni, ha a kívánt feltételeknek megfelelnek, 1926 március l-ig je- \ lentkezhetnek a PK utján a tényle- ; ges építkezési költségeknek legfel- < jebb 50 százaléka erejéig nyújtandó [ építkezési hitelekért. Csak a márciusi közgyűlés tárgyalja a csabai gőzfürdő igyét Sok szó esett mostanában ismét a békéscsabai gőzfürdő felépítésé­nek előkészületeiről. Sajnos, a sok szóbeszéd nem viszi előbbre a füdóépités ügyét. Ehez pénz kel­lene. Sok pénz. A képviselőtestület által kijelölt bizottság dr. Berthóty polgármester elnökletével szombaton delelőtt ér­tekezletet tartott, de ugy határozott, hogy a fürdőépités ügye még min­dig nem érlelődött meg annyira, hogy közgyűlés elé lehetne vinni. Felkérték dr. Berthóty polgármes­tert, hoqy lépjen érintkezésbe He­gedűs Ármin műszaki főtanácsossal, a Gellert fürdő tervezőjével, aki egyik legkiválóbb szaktekintély für­dóépitési ügyekben és akivel már beszélt is a polgármester legutóbbi budapesti utazása alkalmával. Tár­gyalásokat kezd ezenkívül a pol­gármester a Városfejlesztő R. T., illetőleg a Fürdő R. T. vezetőségé­vel is, amely bizonyára megértő készséggel segíti elő a fürdő­építés megoldását. Dr. Berthóty polgármester még a mai napon levélben kéri fel Hegedűs Ármint, hogy jöjjön le Békéscsabára és egy napot áldozzon a békéscsabai fürdőépités ügyének. Tanácsa értékes támaszpontja lesz a régóta vajúdó ügy megoldásának. Hegedűs már a jövő hét folyamán le is jön Csabára és egy két héten belül annyira megérik az ügy, hogy a márciusi közgyűlésen végérvényes határozatot hozhat benne a képviselő­testület. Pénteken délután tartotta a városi tanács dr. Berthóty István polgár­mester elnöklete alatt ülését, melyen az alábbi ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Bohus K. Mihály szabó, Obercián István cipész, Krutsch Sándor szobafestő, Martincsek Mátyás timár, Osgyán Béla és József autófuvaroző iparra. Tartózkodási engedélyét véle­ményezte a tanács Pető László, Am­brói Oszkárné és Magyaríts Flori külföldi állampolgároknak. Építési engedélyt kapott Bótyis György, Oláh András és Vaszkó György. Lipták János házlebontás engedé­lyezése iránti kérelmét elutasították. Tárgyalt a tanács a fentieken kivül még a hétfői közgyűlés elé kerülő több ügyet. Mileszavasuiiszáilodávaí? Közölte már a „Körösvidék", hogy a mult közgyűlés által kikül­dött bizottság elvetette azt a tervet, amelyet a békéscsabai vasúti szál­loda átépítésére Ferenc bérlő adott be. Most foglalkozott az állandó választmány a kérdéssel, amely a hélfói közgyűlésen kerül végleges döntés alá. Értesülésünk szerint a város vezető köreiben azt hangoz­tatják, hogy a bizottságnak az a vé­lekedése, ameiy szerint a pincehe­lyiségek meghagyásával nem lehet megoldani az átépítést, nem tartható fenn, mert a szemben levő uj vas­utas palotát is pinceszerű helyisé­gekkel épitették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents