Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-10 / 32. szám

Békéscsaba, 1926 február 10. Asrm lOQQ kmr&mm. Szerda VII évfolyam 32. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fűggstlan koro&xtény politikai n &pt lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Feielősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Hárommilliárd a békásmogyei árvíz­károsultaknak Budapest, február 9. A békési ár­vízkárosultak javára a gyűjtés ed­dig 3 milliárdot eredményezett. A még hiányzó 18 mii iárdot országos gyűjtés utján kivánja megszerezni a segítő bizottság. Segítség az uj törpebirtokosoknak Gépfelszerelési, illetve bérszántási akció indítását határozta el a föld­mivelésügyi miniszter, hogy a föld­birtokreform folytán földhöz jutott törpebirtokosok földjeinek intenzív megmunkálása lehetővé váljék. Az akció megszervezésével és le­bonyolításával a Falu Országos Föld­műves Szövetséget bizta meg a mi­niszter és evégből megfelelő olcsó kamatozású hitelt bocsájtott rendel­kezésére. Éz árviz ujabb áldozata Gyuláról jelentik : Zsaldi Erzsé­bet 19 esztendős zsadányi illetőségű leány Komádiban [szolgált. Mikor meghallotta, hogy amúgy is szegény­sorsú szüleinek szegényes holmiját is elpusztította az árvis, annyira két­ségbeesett, hogy marószódát ivott. A leányt azóta a komádii községi orvos kecelte és már javulóban volt, amikor három nappal ezelőtt igen súlyos komplikációk állottak be, úgyhogy be kellett szállítani a gyu" lai kórházba. Itt állapították meg, hogy a maró folyadék egész torkát összeroncsolta. Állapota igen sú­lyos és kevés a remény arra, hogy életét megmentsék. Kincset talált a főidben két makói gazda Érpádhorí pénzt fordított ki az eke Makóról jelentik: A nagymajláthi határrészen Dégi Ferenc és Engi István makói gazdák egy nagy, barna cserépfazekat fordítottak ki szántás közben véletlenül a kelleténél mé­lyebbre eresztett ekéjükkel. A sárga agyagból pusztakézzel gyúrt és szabadtűzön égetett ormot­lan fazék színültig telve volt szin­ezüst pénzzel. A földtulajdonos bejelentette az esetet a hatóságnak, amelynek a megbízásából dr. Eperjessy tanár felkereste a lelőhelyet és megállapí­totta, hogy a lelet igen értékes ugy belső értékénél, mint régiségénél fogva. A pénzek ugyanis még abból a korból származnak, amidőn a pénzt a szószoros értelmében üllőn, kalapáccsal verték. Dr. Eperjessy 220 darab ezüst­pénzt olvasott meg. A lelet két cso­portra osztható. Az első csoportba tartoznak az úgynevezett lemezpén­zek II. Béla, II. Géza, Imre és III. | Béla idejéből, 1140-től 1420-ig. A pénzeken még felirat sincs, csak a holdnak, csillagnak és a keresztnek a képei szolgálnak díszítéséül. A második csoportban már betűk és kisebb feliratok is láthatók, ezek a XIII. századból származó ezüst­dénárok, bástya, torony és stilizált növényi és állati képekkel vannak diszitve. Érdekes Eperjessy tanárnak a pén­zek elrejtésére vonatkozó feltevése. Szerinte ezeket a pénzeket az akkori világégés idején a tatárok elől dug­ták el annak a községnek a lakói, mely a mai bogárzói tanyák helyén virágzott. A községet és a lakosokat a tatár csordák nyomtalanul eltöröl­ték a föld arculatjáról, de a föld rejtett méhében közel egy évezredig rejtve maradt a kincs, amely abban az időben szédítően nagy értéket képviselhetett. Sehol sem találják Schultzot Budapest, február 9. A frankhamisitási pótnyomozás legalább egy hetet igényel még. A frsneik detektívek néhány nap óta a nyomozás középpontja a titokzatos Schultze személyét állítják. Schultze keresése teljesen negatív eredmény­I nyel végződött, ami megerősítette azt az eredeti feltevést, hogy Schultze egyáltalában nem tartózkodik Magyarországon, hanem minden valószí­nűség szerint Franciaországban él. í Léderer Gusztáv perújítást kért \ Budapest, február 9. Léderer Gusztáv perújítást kért és egyidejűleg kérte feleségének ujabb kihallgatását. Apátby ezredes hadbíró kihallgatta Léderernét és el­rendelte az újrafelvételi megelőző nyomozást. Vitézek vizsgája Tegnap folyt le a békéscsabai földmives iskolában vitéz Simén­falvy ezredes, vitézi törzskapitány és Gállos Aladár országos földmü­vesiskolai tanfelügyelő kettős elnök­lete alatt annak a 12 telkes vitéz­nek a vizsgája, akik a 4 hetes ki­képző tanfolyamon szerzett tudá­sukról számoltak be. Ez a vizsga mindenkit meggyőz­het arról, hogy a földmivesiskola nélkülözhetetlen, hogy lelkes tanári kara a vitézeket derék, szakképzett modern gazdákká neveli s igyeke­zetét a vitézek, ezek a komoly, vá­logatott, értékes magyar emberek azzal honorálják, hogy a polgári társadalomban is elsők lesznek a gazdatársaiknak példaadói a jó gaz­dálkodásban. Ezek az idősebb és fiatalabb vi­tézek annyi szorgalmat, tanulásvá­gyat és értelmet tanúsítottak, hogy a tanári kar egyhangú véleménye szerint öröm velük foglalkozni; a vizsgán megmutatott tudásukkal pe­dig még Gállos tanfelügyelőt is el­ragadták, aki kijelkntette, hogy ed­dig 30 ilyen vizsgán vett részt. 700 kiképzett vitéz feleleteit hallgatta vé­gig, de ilyen szép eredményt még eddig sehol sem tapasztalt. Azt is jóleső örömmel hallottuk, hogy a vitézek az iskolában nyert tudásukat a gyakorlati életben al­kalmazzák is. A vitézi szék 400 tel­kes vitéz gazdaságát vizsgálta felül a helyszínen s mindenütt azt tapasz­talta, hogy csakugyan szakszerűen s nagyon jól gazdálkodnak, termés­eredményük és kisbirtokuk hozama mindenütt felülmúlja a hasonló bir­tokú szomszédokét. Nyolc órakor kezdődött a vizsga, a díszruhás vitézek mély megillető­déssel imádkozták el bevezetőül a Nemzeti Hiszekegyet. A miniszteri biztos megnyitója után jöttek a kér­dések s jobbnál-jobb feleletek. Tar Gyula igazgató a növénytermelésből, Banké Antal tanár az állattenyész­tésből, Suhajda tanár a berendezés­tanból és könyvvezetésből, Ripka kertészeti főintéző a kertészetből kérdezett. Öröm volt látni, hogy a vitézek iskolásgyermeki készséggel, de komoly, férfias értelemmel felel­tek és számoltak be gazdasági isme­retükről. A vizsga végén vitéz Simén­falvy ezredes lelkes buzdító beszé­det intézett a vitézekhez, Gállos mi­niszteri biztos köszönő szavakat a tanári karhoz a páratlanul szép eredményért, Tar igazgató a vizsga­vezető elnökséget köszöntötte, mig Benkő orosházi telkes vitéz a nö­vendékek háláját és köszönetét tol­mácsolta társai nevében a velük fá­radozó tanároknak. A vizsgát a Himnusz eléneklése zárta be, mely után ebéd követke­zett. Az ebéden Gállos miniszteri biztos a Kormányzóra, Tar igazgató Mayer földmivelésügyi miniszterre, Banké tanár a vendégekre, vitéz Marék járási hadnagy Siménfalvyra, Drienyovszky János vitéz kisgazda­társaira, a „Körösvidék" riportere pedig a vitézekre mondott pohár­köszöntőt. A szép ünnepélyen jelenvoltak még vitéz Szabó jernő megyei vitézi székkapitány, vitéz Marék Endre járási hadnagy, Zahorán Pál a város nevében, Szepessy Arthur erdőtaná­csos, Drienyovszki János, Belanka Pál, Zahorán György, Kaczkó János a Kisgazda Egylet nevében, vitéz Kovács Jenő és vitéz Kővári András a csabai bajtársak nevében, Szombath Ernő gazdasági tanár a polgári és felsőmezőgazdasági iskola nevében, dr. Kulcsár orvos és még számos vendég. Ebéd után a kiképzett vité­zek hazautaztak családjukhoz, hogy tavasz nyílásával vitézi telkükön gyü­mölcsöztessék szerzett ismereteiket. lapán tudás tanár a moziban Az Imaoka Dzsuicsiro japán tanár egyénisége és mondanivalója iránt megnyilatkozott érdeklődés kétszer töltötte meg hétfőn zsúfolásig az Apolló Mozgó nagy befogadóképes­ségű nézőterét. Délután 3 órakor az összes iskolák ifjúsága szorongott a szűknek bizonyult nézőtéren és él­vezte a furcsa kiejtésű magyar be­szédet, meg a színes álló és mozgó képeket. Este 6 órakor pedig a nagy­közönség foglalt el minden helyet s hallgatta végig a kétórás érdekes és nem mindennapi előadást. Ez a 36 éves japán tanár, tipikus japán külsejével s gramatlkailag hi­bátlan, de kiejtésben rettenetes ma­gyar beszédével — bár feszülten kellett figyelni, hogy megértsük minden szavát — mindvégig lekö­tötte a figyelmet. Előadása egy szé­les látókörű,, sok ismerettel biró ta­nárnak, az Ázsiából idevetődött, tő­lünk idegen gondolkozású, idegen­lelkü müveit japánnak megnyilatko­zása, aki a maga szemüvegén nézve az európai és amerikai viszonyokat, folytonos párhuzamokat vont a ja­pán és európai lelkiség között s nem ritkán jól odamondogatott ne­künk. Néha szelíd gúnnyal, mindig

Next

/
Thumbnails
Contents