Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-10 / 32. szám
Békéscsaba, 1926 február 10. Asrm lOQQ kmr&mm. Szerda VII évfolyam 32. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fűggstlan koro&xtény politikai n &pt lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Feielősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Hárommilliárd a békásmogyei árvízkárosultaknak Budapest, február 9. A békési árvízkárosultak javára a gyűjtés eddig 3 milliárdot eredményezett. A még hiányzó 18 mii iárdot országos gyűjtés utján kivánja megszerezni a segítő bizottság. Segítség az uj törpebirtokosoknak Gépfelszerelési, illetve bérszántási akció indítását határozta el a földmivelésügyi miniszter, hogy a földbirtokreform folytán földhöz jutott törpebirtokosok földjeinek intenzív megmunkálása lehetővé váljék. Az akció megszervezésével és lebonyolításával a Falu Országos Földműves Szövetséget bizta meg a miniszter és evégből megfelelő olcsó kamatozású hitelt bocsájtott rendelkezésére. Éz árviz ujabb áldozata Gyuláról jelentik : Zsaldi Erzsébet 19 esztendős zsadányi illetőségű leány Komádiban [szolgált. Mikor meghallotta, hogy amúgy is szegénysorsú szüleinek szegényes holmiját is elpusztította az árvis, annyira kétségbeesett, hogy marószódát ivott. A leányt azóta a komádii községi orvos kecelte és már javulóban volt, amikor három nappal ezelőtt igen súlyos komplikációk állottak be, úgyhogy be kellett szállítani a gyu" lai kórházba. Itt állapították meg, hogy a maró folyadék egész torkát összeroncsolta. Állapota igen súlyos és kevés a remény arra, hogy életét megmentsék. Kincset talált a főidben két makói gazda Érpádhorí pénzt fordított ki az eke Makóról jelentik: A nagymajláthi határrészen Dégi Ferenc és Engi István makói gazdák egy nagy, barna cserépfazekat fordítottak ki szántás közben véletlenül a kelleténél mélyebbre eresztett ekéjükkel. A sárga agyagból pusztakézzel gyúrt és szabadtűzön égetett ormotlan fazék színültig telve volt szinezüst pénzzel. A földtulajdonos bejelentette az esetet a hatóságnak, amelynek a megbízásából dr. Eperjessy tanár felkereste a lelőhelyet és megállapította, hogy a lelet igen értékes ugy belső értékénél, mint régiségénél fogva. A pénzek ugyanis még abból a korból származnak, amidőn a pénzt a szószoros értelmében üllőn, kalapáccsal verték. Dr. Eperjessy 220 darab ezüstpénzt olvasott meg. A lelet két csoportra osztható. Az első csoportba tartoznak az úgynevezett lemezpénzek II. Béla, II. Géza, Imre és III. | Béla idejéből, 1140-től 1420-ig. A pénzeken még felirat sincs, csak a holdnak, csillagnak és a keresztnek a képei szolgálnak díszítéséül. A második csoportban már betűk és kisebb feliratok is láthatók, ezek a XIII. századból származó ezüstdénárok, bástya, torony és stilizált növényi és állati képekkel vannak diszitve. Érdekes Eperjessy tanárnak a pénzek elrejtésére vonatkozó feltevése. Szerinte ezeket a pénzeket az akkori világégés idején a tatárok elől dugták el annak a községnek a lakói, mely a mai bogárzói tanyák helyén virágzott. A községet és a lakosokat a tatár csordák nyomtalanul eltörölték a föld arculatjáról, de a föld rejtett méhében közel egy évezredig rejtve maradt a kincs, amely abban az időben szédítően nagy értéket képviselhetett. Sehol sem találják Schultzot Budapest, február 9. A frankhamisitási pótnyomozás legalább egy hetet igényel még. A frsneik detektívek néhány nap óta a nyomozás középpontja a titokzatos Schultze személyét állítják. Schultze keresése teljesen negatív eredményI nyel végződött, ami megerősítette azt az eredeti feltevést, hogy Schultze egyáltalában nem tartózkodik Magyarországon, hanem minden valószínűség szerint Franciaországban él. í Léderer Gusztáv perújítást kért \ Budapest, február 9. Léderer Gusztáv perújítást kért és egyidejűleg kérte feleségének ujabb kihallgatását. Apátby ezredes hadbíró kihallgatta Léderernét és elrendelte az újrafelvételi megelőző nyomozást. Vitézek vizsgája Tegnap folyt le a békéscsabai földmives iskolában vitéz Siménfalvy ezredes, vitézi törzskapitány és Gállos Aladár országos földmüvesiskolai tanfelügyelő kettős elnöklete alatt annak a 12 telkes vitéznek a vizsgája, akik a 4 hetes kiképző tanfolyamon szerzett tudásukról számoltak be. Ez a vizsga mindenkit meggyőzhet arról, hogy a földmivesiskola nélkülözhetetlen, hogy lelkes tanári kara a vitézeket derék, szakképzett modern gazdákká neveli s igyekezetét a vitézek, ezek a komoly, válogatott, értékes magyar emberek azzal honorálják, hogy a polgári társadalomban is elsők lesznek a gazdatársaiknak példaadói a jó gazdálkodásban. Ezek az idősebb és fiatalabb vitézek annyi szorgalmat, tanulásvágyat és értelmet tanúsítottak, hogy a tanári kar egyhangú véleménye szerint öröm velük foglalkozni; a vizsgán megmutatott tudásukkal pedig még Gállos tanfelügyelőt is elragadták, aki kijelkntette, hogy eddig 30 ilyen vizsgán vett részt. 700 kiképzett vitéz feleleteit hallgatta végig, de ilyen szép eredményt még eddig sehol sem tapasztalt. Azt is jóleső örömmel hallottuk, hogy a vitézek az iskolában nyert tudásukat a gyakorlati életben alkalmazzák is. A vitézi szék 400 telkes vitéz gazdaságát vizsgálta felül a helyszínen s mindenütt azt tapasztalta, hogy csakugyan szakszerűen s nagyon jól gazdálkodnak, terméseredményük és kisbirtokuk hozama mindenütt felülmúlja a hasonló birtokú szomszédokét. Nyolc órakor kezdődött a vizsga, a díszruhás vitézek mély megilletődéssel imádkozták el bevezetőül a Nemzeti Hiszekegyet. A miniszteri biztos megnyitója után jöttek a kérdések s jobbnál-jobb feleletek. Tar Gyula igazgató a növénytermelésből, Banké Antal tanár az állattenyésztésből, Suhajda tanár a berendezéstanból és könyvvezetésből, Ripka kertészeti főintéző a kertészetből kérdezett. Öröm volt látni, hogy a vitézek iskolásgyermeki készséggel, de komoly, férfias értelemmel feleltek és számoltak be gazdasági ismeretükről. A vizsga végén vitéz Siménfalvy ezredes lelkes buzdító beszédet intézett a vitézekhez, Gállos miniszteri biztos köszönő szavakat a tanári karhoz a páratlanul szép eredményért, Tar igazgató a vizsgavezető elnökséget köszöntötte, mig Benkő orosházi telkes vitéz a növendékek háláját és köszönetét tolmácsolta társai nevében a velük fáradozó tanároknak. A vizsgát a Himnusz eléneklése zárta be, mely után ebéd következett. Az ebéden Gállos miniszteri biztos a Kormányzóra, Tar igazgató Mayer földmivelésügyi miniszterre, Banké tanár a vendégekre, vitéz Marék járási hadnagy Siménfalvyra, Drienyovszky János vitéz kisgazdatársaira, a „Körösvidék" riportere pedig a vitézekre mondott pohárköszöntőt. A szép ünnepélyen jelenvoltak még vitéz Szabó jernő megyei vitézi székkapitány, vitéz Marék Endre járási hadnagy, Zahorán Pál a város nevében, Szepessy Arthur erdőtanácsos, Drienyovszki János, Belanka Pál, Zahorán György, Kaczkó János a Kisgazda Egylet nevében, vitéz Kovács Jenő és vitéz Kővári András a csabai bajtársak nevében, Szombath Ernő gazdasági tanár a polgári és felsőmezőgazdasági iskola nevében, dr. Kulcsár orvos és még számos vendég. Ebéd után a kiképzett vitézek hazautaztak családjukhoz, hogy tavasz nyílásával vitézi telkükön gyümölcsöztessék szerzett ismereteiket. lapán tudás tanár a moziban Az Imaoka Dzsuicsiro japán tanár egyénisége és mondanivalója iránt megnyilatkozott érdeklődés kétszer töltötte meg hétfőn zsúfolásig az Apolló Mozgó nagy befogadóképességű nézőterét. Délután 3 órakor az összes iskolák ifjúsága szorongott a szűknek bizonyult nézőtéren és élvezte a furcsa kiejtésű magyar beszédet, meg a színes álló és mozgó képeket. Este 6 órakor pedig a nagyközönség foglalt el minden helyet s hallgatta végig a kétórás érdekes és nem mindennapi előadást. Ez a 36 éves japán tanár, tipikus japán külsejével s gramatlkailag hibátlan, de kiejtésben rettenetes magyar beszédével — bár feszülten kellett figyelni, hogy megértsük minden szavát — mindvégig lekötötte a figyelmet. Előadása egy széles látókörű,, sok ismerettel biró tanárnak, az Ázsiából idevetődött, tőlünk idegen gondolkozású, idegenlelkü müveit japánnak megnyilatkozása, aki a maga szemüvegén nézve az európai és amerikai viszonyokat, folytonos párhuzamokat vont a japán és európai lelkiség között s nem ritkán jól odamondogatott nekünk. Néha szelíd gúnnyal, mindig
