Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-18 / 63. szám

2 KörőavSdók Békéscsaba, 1926 március 18. statuálta a kamara áldásos alkotó munkájának. Teljes elismeréssel kell megemlé­keznünk Meissner Károly kamarai fogalmazó és Lubinszky Ernő ka­marai szaktanár munkájáról, övék az oroszlánrész az előkészítő, szer­vező mu-kában s a kiállítás tech­nikai kivitelében. Mi békéscsabaiak, kik részben mint kiállítók s nagyszámban mint érdeklődök vettünk részt e kiállítá­son, értékes tanulságokkal és bizo­nyosfoku felbuzdulással gazdagodva tértünk haza Orosházáról s a látot­tak hatása alatt még inkább szük­ségét érezzük annak, hogy náiunk, a mi városunkban is adassék alka­lom arra, hogy gazdáink állattenyész­tésünk eredményeit a nagy nyilvá­nosság előtt bemutathassák, mert hiszen nekünk is van virágzó állat­tenyésztésünk, tudunk szép és ér­tékes példányokat felmutatni, csak a vállalkozási kedvet, az érdeklődést, az ezzel járó munka- és áldozat­készséget illetőleg kell az orosházi gazdákhoz hasonlóan többet felmu­tatnunk, s kívánságukra a kamara nálunk is kész örömmel rendez a jövőben hasonló, tanulságos, az ál­lattenyésztés fellendülését előmoz­dító kiállítást. Külön kell kiemelnünk a helybeli m. kir. földmrvesiskola igazgatósá­gának érdemeit, amely a nagy tá­volság dacára, időt, fáradságot és anyagi áldozatot nem kiméivé vá­rosunk képviseletében az egyetlen tenyésztő volt, aki. a kiállításon ál­lataival résztvett. Állatai méltó fel­tűnést keltettek, különösen a kiállí­tott anyag példátadóan csinos, ízlé­ses külső kiállításáért, valamint a kiállításon részére kijelölt állás ügyes díszítéséért. Reméljük, hogy a gazdák ebből is sokat tanultak, látva, hogy az állatok, a környezet csinos, Ízléses kiállítása is gyönyör­ködtet s az állatok jó benyomására és értékére is fokozólag hat. Az iskola díjnyertes és kiállított állatai­nak nevelése közvetlenül Banké An­tal állattenyésztési szaktanár mun­kásságát dicséri. Adja isten, hogy a legközelebbi jövőben itt nálunk Békéscsabán ve­hessünk részt a kamara által ren­dezendő állatkiállitáson, hogy gaz­dáink is beigazolhassák, hogy van mivel dicsekedniök nekik is s hogy az állattenyésztés terén a haladni­vágyás, több és jobbtermelés jegyé­ben akarnak tevékenykedni. Suhajda Tibor, m. kir. gazdasági tanár. Holt' embert találtai! az útszélen Belesodorta a szél a mocsárba A .Körösvidék" tudósítója je­lenti : Csóka Vazul 43 éves kétegyhá­zai lakos 13 án, szombaton este Elekről ittassh igyekezett hazafelé. Többet ivott a kelleténél s nem birta fejét. A nagy szél is ellenére volt. Így történt, hogy a község nyugati kijáratánál (Kétegyházai-ut) levő mccsárba esett. Vasárnap reggel 6 órakor az arra haladók arccal lefelé fekve holtan találtak rá Az esetről azonnal jelentést tet­tek a csendőrségnek. A megejtett orvosi vizsgálatból és csendőri nyo­mozásból megállapították, hogy a szerencsétlenségért senkit sem ter­hel felelősség, mert Csóka Vazul ittas állapotban került a vizbe. Lesz-e termés az Mm területeken? Kacz Lajos kamarai igazgató nyilatkozata A földmivelésügyi minisztérium­tól kapott értesüléseink szerint a körösvidéki erősen sújtott árterüle­teken a vetések meglehetősen javul­tak, sőt egyes helyeken, amelyek kevéssé voltak trágyázottak, ahol az ár iszapott rakott le, feltűnően ja­vultak a terméskilátások, mert a föld egészséges módon megtrágyá­zod ott. A Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Rácz Lajos a követke­zőket mondotta erre vonatkozóan: — A földmivelésügyi minisztérium értesülései megfelelnek a valóság­nak, de csak konklúzióban, mert vannak olyan helyek, ahol a vetés szempontjából is pusztításokat idé­zeti elő az árviz. A pusztítás azo­kon a helyeken mutatkozik, ahol az árvíznek sodra volt, amely kimosta a veréseket és tökéletes terméket­lenségre kárhoztatta a területet. Épü­letekben az egész árterületen rop­pant nagy a kár. Mi a magunk ré» széről mindent megtettünk, hogy a gazdákat a termelés helyreállításá­nak munkájában és az általános hi­telviszonyok helyreállításában se­gítsük. Együtt működött velünk eb­ben a munkában a Tiszántúli Kör­zeti Mezőgazdasági Hitelszövetke­zet, amely szintén mindent megtett, hogy a szerencsétlen lakosság hely­zetét javítsa. Hárcius 15-ike a Borosok vidéken . Kétegy házán: Kétegyházán a nagy nap megün­neplése 14-én kezdödött. 14-én dél­után 4 órakor a róm. kath. elemi iskola tartott a zárdában nagyon szép műsorral hazafias ünnepélyt. Este a Kétegyházai Kaszinó Egye­sület társasvacsora keretében ünne­pelt. Az ünnepi beszédet Klivinyi Lajos plébános, egyesületi elnök tar­totta. 15-én délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban ünnepi istentisz telet volt. A hivatalok képviselői nagy számmal jelentek meg. Dél­előtt 10 órakor a róm. kath. elemi iskola szépszámú közönség jelenlé­tében megismételte 14-iki ünnepi előadását, majd 11 órakor az áll. elemi iskola ünnepelt. Este a Pol­gári Olvasókör és a Kétegyházai Testedző Egyesület, mindenik a sa­ját otthonában külön-külön, társas­vacsorával egybekötve tartott haza­fias ünnepet. Előbbinél Klivinyi La­jos plébános, utóbbinál Háger And­rás alelnök mondott ünnepi be­szédet. Eleken: Az eleki keresztény Szocialista Egyesület vasárnap este a kulturház nagytermében tartotta hazafias ünne­pélyét. Az ünnepély műsorát az énekkar vezette be, majd Gábor István megnyitó beszédet mondott. Ezután dr. Csepregi Imre esperes a tőle megszokott kedves előadással tartott ünnepi beszédet. — Vázolta március idusának jelentőségét és ismertette az — ez alkalommal el­helyezett — Országos Hadimuzeum Egyesület által kiadott ereklyének jelentőségét. Az ifjúság a „Lesz még tavasz" és „Esküszünk" cimü irre­denta színmüveket adta elö ügyes alakítással. A műsort a Hymnusz rekesztette be. Ez alkalommal feje­ződtek be a sorozatos kulturesték, melyeket a közönség minden alka­lomkor tömegesen látogatott. Hétfőn reggel 8 órakor a temp­lomban szentmise volt, melyen részt­vettek az intézetek, a hatóságok s a hivek nagy számban. Az állami elemi iskola is megünnepelte március 15 ét. Az ifjúságnak Zsák Antal igazgató beszélt a nap jelentőségé­ről. Délután 3 órakor az állami pol­gári fiúiskola „Petőfi Önképzőköre" ünnepelte március idusát a kultur­ház nagytermében. Az ünnepélyt az intézet énekkara Igerth Antal igaz­gató vezetésével a Himnusszal nyi­totta meg. Második pontként Had­nagy Lajos int. növ. Síjó: Magyar ének 1919-ből e. irredenta verset szavalta bamulatos ügyességgel. Az ünnepi beszédet Horváth József ta­nár mondta. Sipos Margit int. növ. Móra: Magyar sors cimü költemé­nyét szavalta ügyes előadással. — Ezután az ifjúság Szótér István tanár­! nak „Március 15" cimü ez alkalomra irt 3 felvonásos színmüvét adta elő. ! A főbb szerepekben Czene József, | mint Petőfi, Barna Lajos mint Jókai, 1 Laczó Edith mint Petöfiné, Schina­| gel Ferenc mint vidéki nemes nyuj­I toltak kitűnő alakítást, kisebb szere i pekben Tisch József mint Jancsi, i Rubbe Tibor mint Gyuri járulták | hozzá az előadás sikeréhez. — Az ! ünnepélyt az intézet énekkara a ma­gyar Hiszekegy el zárta be. Este 8 órakor az Ipartestület hó­dolja nagy nap emlékének. Az ünnepélyt az Ipartestület dalárdája a Himnusszal nyitotta meg, mely után Schinage! Ferenc elnök tartott rövid, de magvas beszédet. Horváth József polg. isk. tanár ünnepi be­szédiben a március 15 iki esemé­nyeket ecsetelte. Ezután a dalárda a Nemzeti dalt énekelte Wittmann Ádám vezetésével. Majd Wittmann Ádám Sajó: Magyar ének c. irre­denta versét szavalta mély érzéssel. Közkívánatra itt is bemutatásra ke­rült Erdélyi: Esküszünk c irredenta színmüve. Az ünnepélyt a Hiszekegy zárta be. Az ünnepély után társas­vacsora volt, melyen a község tár­sadalmából osztálykúlönbség nélkül mintegy 120-an veitek részt, akik a legnagyobb elismeréssel adóztak s megelégedésüket fejezték ki a veze­tőségnek ugy a jól sikerült ünne­pélyért, mint a vacsora gondos ren­dezéséért. Tótkomlóson : Alig van a megyében község, mely oly. bensőséggel és hazafias lelkesedéssel ünnepelte volna meg március 15 ét, mint ezévben Tót­komlós. A községháza nagytermében, amely zsúfolásig megtelt hallgatók­kal, Jeszenszky János ev. lelkész méltatta a nap jelentőségét. Utána a hősök szobrához vonult a tömeg, ahol dr. Adamkovics Ágost, az Éb­redő Magyarok Egyesületének egyik lelkes tagja tartott gyújtó beszédet a község polgáraihoz. Kettős szem­pontból világította meg a 48 iki események jelentőségét, mint a tör­ténelmi fejlődés szükségét és ered­ményét és a jelen szenvedések kö­zött egyedüii biztató, bátorító örök­ségét, mely tettre kötelezi a haza minden polgárát. A Talpra magyart Papp Imre szavalta nagy hatással, Povázsay Elemér pedig a Fegyverre magyarok cimü ódát adta elö lelke­sedőssel. A helybeli dalárda, amelyet Szokolay Sándor karnagy vezetett, hazafias dalok éneklésével emelte az ünnepély színvonalát. A Leányegye­sület tagjai közül Frankó Erzsébet keltett hatást Illés Bálint alkalmi versével. Méltó folytatása volt a haza­fias ünnepnek másnap délelőtt az iskolákban. Az egyházi iskolákban minden tanitó egy-egy órát szentelt március 15. megünneplésének. Az állami iskola tanitóikara pedig a Komió szálloda újonnan épült mozi­helyiségében gyermekelöadást ren­dezett. A tótajku gyermekek szín­padi szereplése, szavalatai, szívből fakadó hazafias dalai lelkesedésre ragadták a hallgatóság minden egyes tagját. Az iskola kiváló szeretett igazgatójának, Jdnosdedk Lászlónak s a tantestület lelkes tagjainak az érdeme a növendékek sikeres sze­replése, akikhez Giró-Szász János tanitó tartott meleghangú, a gyer­mekek értelmi fokához mért, kedves előadást, melyben ismertette az 1848 iki eseményeket. Párhuzamosan az állami polgári iskolában Maczkó Gyula tanár tartott az ifjúsághoz lelkesítő, buzdító beszédet. Ez alka­lo mai ünnepeltek a kicsiny óvo­dasok is. Mintegy 120 apró gyermek koszorúzta meg a komlósi templom­kertben álló hősök szoorát Nádor Adolfné vezetése mellett. A zsenge gyermekek énekkara „Hiszekegy"-je megihlette a felnőtteket, akik nagy tömegben vették körül az apró haza­fiakat. Este az egyesületek és testü­letek tartottak banketteket, amelye­ken a legtöbb felköszöntő az ország kormányzójára hangzott el. Medgyesegyházán: A Medgyesegyházai Kisgazda és Földmunkás Egyesület március 15 én Gajdács Pál elnök, Fazekas Imre alelnök, Belieza Mihály jegyző és B. Vidovenyec András pénztárnok vezetésével társasvacsorával egybe­kötött ünnepélyt rendezett. A súlyos anyagi helyzet ellenére is zsúfolásig megteltek a gazdakör uj helyiségei. Vacsora alatt kisgazdák gyerme­kei szavalatokkal s az ipartestületi Dalárda szép énekszámokkal gyö­nyörködtette az összegyűlt nagy^ számú közönséget. Nagygerendáson: Nagy gerendáson március 15-én az ottani Daloskör rendezett ünne­pélyt. A Kör alelnöke, Gőg István l adóügyi jegyző tartotta az ünnepi ? beszédet és a 40 tagu férfi dalárda l Alt Sándor kántortanító vezetése alatt kifogástalan betanítással szebb ­nél-szebb énekeket és magyar nótá­1 kat adott elö. Az ünnepély után 200 j teritékes vacsora volt a „Hangya" j Szőve kezet nagytermében, melyen j Lavatka József elnök mondott po­| hárköszöntöt hazafias lelkesedéssel. | j Oubaj legények | leszúrtak egy kisfiút A Körösvidék gyulai tudósítója jelenti: A máriafslvi Szóke-féle korcsmában vasárnap este az ott mulató három Kovács testvér: Mi­hály, Mátyás és Péter összeszólal­kozott, majd verekedésre került a sor. Szőke, a korcsmáros közbelé­pett, de a vendéglőst az egyik Ko­vács fiu billiárd dákóval fejbevágta. A kiabálásra a korcsmába bejött a vendéglős 12 éves fia és segítségért kiáltott. Az egyik Kovács fiu, Péter, kést rántott elö és a vendéglős felé szúrt. A kés -azonban a gyereket talalta, akinek a mellén nagy, véres sebet ejtett. A 12 éves fiút beszálli tották a kórházba, ahol nyomban bekötözték és kezelés alá vették. A Kovács fiuk ellen a rendőrség megindította a bűnügyi eljárást. A fiu állapota aggasztó.

Next

/
Thumbnails
Contents