Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-13 / 59. szám

Békéscsaba, 1926 március 13. WOO temronm. Szombat VII. évfolyam 59. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. függotíon keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Pelelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Névbitorlás Garami Ernőnek a Népszavában közölt vezércikke nyomán megint élénk discussio indult meg az emigráns kérdésről. Mielőtt ez ügyben való álláspontunkat kifejtenénk, mindenekelőtt tiltakozunk az ellen, hogy ezek az urak az emigráns elnevezéssel illessék magukat. Ez a szó a magyar történelemben oly nagyjelentőségű volt az 1848 iki szabadságharc után, annak Kossuth Lajos és emigráns társai akkora tiszteletet szereztek egész Európában, hogy ez elnevezése feltétlenül megalázó, ha azt egyes apró, kódorgó bűnösök és nemzetrontó törvénykerülők magukra applikálják. Az emigráns kifejezés alatt a politikai terminológia szerint olyan embereket értünk, akik egy nemzet nagy küzdelmeit kívülről akarják megvívni, miután bent az országban egy a nemzettől idegen hatalom által tartósan gátolva vannak cselekvésükben. Ezeknek a fogalmaknak egyike sem illeszthető Garamira és társaira. Ezek az urak a világháború elvesztése után előállott pillanatnyi kedvező konjunktura folytán mintegy aránylag csekélyszámu és nem nagyjelentőségű párt vezetőemberei kerültek hatalomra. Bárha Magyarország dolgozónépének nevében bitorolták rövid ideig a közhatalmat, ők tulajdonképen a proletár osztályuralom képviselői. Végeredményben ahhoz nem fér kétség, hogy az utcai proletárság, már t. i. a szakszervezetekbe szervezett proletárság, legjobb esetben is alig emelkedik magasabbra, mint egy pár százezer. A magyar nemzetet pedig tudvalevőleg körülbelül kilenc millónyi nép alkotja meg, amelynek a proletárság csak csekély százalékát képezi. Honnan veszik tehát a jogot, e csekély hányad képviselői arra, hogy állandóan Magyarország egész népe megszemélyesítőinek tekintsék magukat. Es honnan veszik a jogot arra, hogy ilyen alapon mindegyre oda dugdossák magukat Magyarország és a külföldi sajtó egy része közé, mint a nemzet közvéleményének kiüldözött martirjai. Nem többek ők, mint a szocialista pártnak a magyar igazságszolgáltatás elöl külföldre menekült olyan bicskásai, akik künnlétük alatt állandóan gyalázták azt a nemzeti gondolatot, amelynek alapján Magyarország kilenc millió lakója áll. Szóval egy, bár nagy ambicióju, de igen kicsiny párttöredék előmunkásai. Kossuth Lajos, Teleki László és a többi magyar emigránsok az egész magyar nemzetet képviselték mindenütt. Garamiék pedig néhány elvetemült vörös hordát;mondhatnak csak magukénak. Hol van továbbá az az idegen hatalom, amelynek elnyomása elől külföldre kellett menekülniük? A magyar jogszolgáltatás, amely az évtizedek előtt megalkotott magyar törvények alapján Ítélkezik, csak nem tekinthető idegen hatalomnak 1 Kilenc millió ember nyugodtan végzi polgári kötelességeit az alatt az uralom alatt, amely valóban a nemzet egészének képviselője. Miért hogy éppen csak az a tíz-tizenöt ember nem tud beleilleszkedni ebbe az állami rendbe ? Ennek semmi egyéb rejtélyes oka nincsen, mint az, hogy nem szívesen számolnak be a tárgyilagos és független biróság előtt azokról a nemzeírontó cselekményekről, amiket a nemzettel szemben állandóan elkövetnek. Am jöjjenek haza, semmi kifogásunk ellene, de először álljanak törvény elé tetteikért! Tizenöt ember sem nem oszt, sem nem szoroz, de a magyar törvények alól kibújni semmi fondorlattal sem lehet I 9 magyar delegátusok a Hépszouetségi elnök vacsoráján Genf, március 12. Gróf Bethlen István miniszterelnök tegnap vendége volt Alfons Castanak, a Népszövetség elnökének vacsoráján. Az ezt követő estélyen, amelyre Valkó Lajos és a többi magyar delegátusok is hivatalosak voltak, általános feltűnést keltett, ho?y Chamberlain és Sir Róbert Cecil hosszasan tárgyaltak gróf Bethlen Istvánnal. 1 9 mezőgazdaságot és kereskedelmet is belevonják a csabai iparkiállitásba A békéscsabai ipartestület elöljárósága f. hó 11-én tartotta rendes havi ülését Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetése alatt. Elnök üdvözölte a megjelent elöljárósági tagokat, majd közölte, hogy az elnökség, már a mult ülésben emiitett, székházügyi polgármesteri átiratra a beadványt a városhoz beterjesztette, amelyszerint az ipartestület a székház céljaira 500 négyszögöl telket kér, de azt sem ingyen, hanem méltányos megváltási ár ellenében. Az elöljáróság megelégedetten vette tudomásul a bejelentést, bizva a kérelem kedvező elintézésében. Horváth Mihály jegyző bejelentette, hogy az árvízkárosultak javára 3,210.000 korona gyűlt össze, azonfelül a bál jövedelméből 3,200.000 koronát adott a testület szintén arra a célra. Az elöljáróság az Ipartestületben a könyvviteli tanfolyamot megrendezi s ezúton is felhivja a részt venni akarókat, hogy sürgősen jelentkezzenek az ipartestületben. Kovács Mihály elnök javaslatára kimondta az elöljáróság, hogy a megyei jellegfi kiállítást a mezőgazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatosan rendezi ; s a kiállítási bizottság tagjaiul meg\ választotta Kovács Mihály elnököl, • Martincsek Károly és Simon Béla j alelnököket, Kocziha Mihályt, Gálik Jánost, Ellmann Adolfot, Leelősy | Albertet, Babinszky Jánost, Horváth í Mihályt, Klein Vilmost és Lilinger s Istvánt, amely bizottság a szükség! hez képest kiegészíti magát. A propaganda bizottságba dr. I Gyöngyösi Jánost, Könyves T. Kál| mánt és Migend Dezsőt választották ' be. I A pénztárnok jelentése szerint 18,772.530 K bevétellel szemben 13 millió 910,390 K kiadás volt, egyenleg március hóra 4 861.640 korona. A kéményseprők kérelmét, hogy a vizsgálóbizottság székhelyét Csabára tegyék, pártolólag tették át a kamarához. Elnök az építőipari tanfolyam vizsgáján való részvételre hivta fel az elöljáróságot, megemlítve, hogy a vizsgát ünnepélyes keretek közt tartják meg, mert már 25-ik vizsgáját tartja most Ádám Gusztáv, műszaki tanácsnok, igazgató, a tanfolyam kiváló megszervezője és vezetője. Ipartestületi taglétszám 1220, segédtétszám 1000, tanonclétszám 1129 A testület részére a telefon bevezetését kérték. Az elöljáróság a bejelentéseket tudomásul vette. Végül Kovács elnök felhívta az elöljáróság figyelmét a küszöbön álló kamarai tagválasztásra s tekintve annak az iparosság érdekében való fontosságát, ajánlotta, hogy a jelölést titkos szavazás utján ejtsék meg. A szavazás eredményeként kamarai rendes tagul jelölték Kovács Mihály ipartestületi elnököt és Könyves T. Kálmánt, póttagokul Martincsek Károlyt és Horváth Mihályt. Szondáit szabadlábra helyezték Budapest, március 12. Ulain Ferenc a klisék beszolgáltatása után kérte a főügyészt, hogy helyezze szabadlábra Szendei Lászlót. A főügyész a kérésnek eleget tett és utasítást adott a rendőrségnek Szendei szabadlábra helyezésére. Ulain beszolgáltatta a két frankklisét Budapest, március 12. Ma reggel megjelentStrache Gusztáv főügyésznél Ulain Ferenc, herceg Windischgrátz Lajos védője és átadott két kőre rajzolt frankklisét. A klisék az 1000 frankos bankjegyeknek csak egyik oldalát ábrázolják, tehát még két klisé hiányzik. Arra vonatkozóan, hogy kiktől származnak a klisék és még hol találhatók a hiányzó darabok, a rendőrség fogja kihallgatni Ulaint. Dánér Béla március 9 én ievelet intézett Sztrache főügyészhez, amelyben azt irja, hogy Windischgrátz herceg ezt a két klisét a maga jószántából szolgáltatta be, 8zért, hogy a francia bank képviselői minél előbb térjenek vissza hazájukba. Oktdber 30-ig befejeződnek a postapalota összes munkálatai Versenytárgyalási hirdetmény kisebb A m. kir. postavezérigazgatóság versenytárgyalási hirdetményt bocsátott ki a békéscsabai postapalota építkezése alkalmával folytatólagosan végzendő: Ács, cserépfedö, bádogos, kőfaragó, műkő, mükőszobrász, burkoDjabb telehhérelem oz ipartestületi székház felépítéséhez - Könyvviteli tanfolyamot tartanak az ipartestületben — 9 békéscsabai ipartestület Elöljáróság ülése