Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-07 / 54. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1926 március 7. Vasárnap Vll évfolyam 54. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fOggotlon korosztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelösszerkcsztö MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Tanárok - önmagukért Irta: GAJDA BÉLA Ez a különöseim talán megállítja egy percre az olvasót s ösztönözni fogja a továbbiak elolvasására. Mert valami sajátságos ellentmondás van benne. Valami nyilvánvaló összeférhetetlenség. Mert ahhoz hozzá van szokva nálunk a köztudat, hogy a tanár kulturális, társadalmi és jótékony egyesületekben elnök, titkár, pénztáros, könyvtáros és minden egyéb. Hogy beszédeket és előadásokat tart, műkedvelőkkel színházat, ünnepélyeket rendez. Hogy lapot szerkeszt és cikket ir: prózát és verset rendelés szerint. Szervez egyesületeket, tanfolyamokat. Hogy mint városatya többszörös (no, nem milliárdos, hanem) bizottsági tag. Hogy gyűjt előfizetést, adományt, népköltési emléket, ahogy gyűjtött csalánt és szederlevelet is. Terjeszt könyvet, képet, jelvényt, plakettet. Vezet cserkészcsapatot. S mindemellett tanit is. És ellátja anyaggal a tudományos folyóiratokat. És tagokat szolgáltat a Petőfi és Kisfaludy-Társaságnak, az Akadémiának. Egyszóval: tudja a közvélemény, sőt ugy tudja, hogy a tanáré a magyar társadalmi és kulturális életben minden hivatal, állás, pozició, tiszt és megbizás, ahol a közért dolgozni lehet, sőt kell, de — ingyen. Becsületből. Az önzetlen munka erkölcsi jutalmáért. Mert ebből vehet magának, amennyi jól esik. Sőt sokszor még kivülröl is kap elismerést: egy nyájas mosolyt, vagy megtisztelő kézszorítást. Esetleg egy ujabb tisztséget. Persze: szigorúan ingyenes tisztséget. Mert az ingyenesség ugy hozzánőtt a tanári munka fogalmához, mint tevéhez a púpja És mégis azt irtam e cikk fölé, hogy a tanárok — a magyar élet e konokul önzetlen mindenesei, akiknek az élet vásáráról csak a tisztelet és erkölcsi elismerés étheri mannája jut táplálékul a szűkre szabott száraz kenyér mellé — a tanárok, akik a közérdek szolgálatával épp ugy egy anyaméhben születtek, mint — mondjuk — a költő és a sorsharag — ezek a tanárok most önmagukért akarnak tenni valamit. Ez valóban különös és meglepő. De csak első pillanatra. Mert, ha megnézzük, hogyan akarják ezt tenni, kiderül, hogy ezt is — mondjk csak ki ugy, ahogy mondani szokták — olyan „tanárosan" csinálják. Vagyis azzal, hogy a saját anyagi és erkölcsi érdekeik védelmére szervezkednek, tömörülnek, nemes értelemben vett osztályöntudatukat fejlesztik. (Szervezkedés, osztályöntudat: milyen más csengésük van ebben a vonatkozásban e komor szavaknak!) és a tanítás-nevelés jobb útjait-módjait keresik s ezek érdekében, valamint saját jóléti intézményeik támogatása végett a társadalomhoz fordulnak: ezzel nemcsak önön javukat szolgálják, hanem azzal legalább is azonos mértékben a hazai közoktatás és nemzetnevelés ügyét is. Mert ősrégi elemi igazság — éppen ezért sokan nem tudják — hogy a jó iskolát nem a díszes falak és a pompás felszerelés teszik. A jó iskola: a jó tanár. így aztán mindazt, amit anyagiakban és erkölcsiekben a tanárság kíván : végeredményben nem magának kívánja, hanem a köznek, a nemzetnek. Azok az anyagi és erkölcsi javak ugyanis, amelyeket a a tanárság méltán igényel, oly szerények és mégis oly csodálatos erejűek, mint a bibliai öt árpakenyér. Ezekből ezren és ezren elégíttettek ki — azoknak is ezren és ezren éreznék áldását. Jobb tanár: jobb iskola, — jobb iskola: különb nemzedék, — különb nemzedék: jobb magyar jövő I És nem ezért epedez a buzgó imádság mindnyájunk ajakán?!... * Mikor a mai napon az Országos Középiskolai Tanáregyesület vezetőségét, élén kiváló elnökével, Maday Gyula dr. nemzetgyűlési kepviselövel és Sajó Sándorral, a magyar bánat zengőszavu énekesével városunkban üdvözölhetjük s vendégeinkül tisz telhetjük ezalkalomból vármegyénk illusztris és munkában, önzetlenségben példát adó főispánját és a vármegye összes középiskoláinak és a hozzájuk csatlakozott Hódmezővásárhelynek tanárságát, arra kérjük városunk közönségét: fogadja a magyar kultura derék munkásait nemzeti négy hivatásukhoz méltó meleg szeretettel. Nyissa meg igazságaik előtt szivét. És nyissa meg kérésük előtt — az elmondottak után nem röstellem leirni a szót — pénztárcáját is. Legyen megértő és méltányos, ha az, akitől a magyar társadalom már annyi mindent kért és oly sok szolgálatot fogadott el és vár még most is el ingyen, minden viszonzás nélkül: a magyar tanárság először ez életben tőle is kér valamit a saját fi antropikus intézményei javára. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: nincs még egy társadalmi osztály, amely oly keveset zaklatta volna a nyilvánosságot kéréseivel, mint a tanárság, noha azok közt, kiknek e nemzet hálával tartozik, éppenséggel nem áll utolsó helyen. A mai napra városunkban összegyűlő tanárok — hazánk fe dult védfalait verejtékükkel, önáldozatuk vérévei megállító Kőmives Kelemenei a magyar nemzetepitésnek — végezzenek áldásos és eredményes munkát ! Isten hozta őket! Ujabb 30 millió aranykorona beruházásokra Budapest, március 6. Politikai és gazdasági körökben gróf Bethlen István miniszterelnök kedvező genfi fogadtatása után nagy érdeklődéssel várják a népszövetség bizottságainak érdemleges tanácskozását. Azt remélik, hogy a népszövetség beruházási célokra teljes egészében felszabadítja a 250 millió aranykoronás kölcsön fenmaradt részét. Eszerint most 25—30 millió aranykorona szabadulna fel beruházásra. Szerb'francia egyezmény a német-osztrák egyesülés ellen London, március 6. A „Times" párisi tudósítója Franciaország és Jugoszlávia között létesítendő megállapodásról számol be, amely tárgyalasoknak és megállapodásoknak célja Ausztria Németországhoz való csatlakozásának megakadályozása. Briand uj kormányt alakit Leszavazták a francia kormányt az adójavaslatok miatt Tartsunk összo ! Budapest, márc. 6. A tudományos és irodalmi társulatok vezérei manifesztumot intéznek a nemzethez, amelyben az összetartás szükségét hangsúlyozzák a nemzet presztízsének megmentése céljából. A manifesztumot Berzeviczy Albert szerkesztette és elsőnek Csernoch János hercegprímás irta alá. Rétegyháza hálája Vangyel főszolgabírónak Megirta már a „Körösvidék," hogg Kétegyháza község képviselőtestülete dr. Vangyel Endre gyulai főszolgabírónak a földbirtokreform folytán kifejtett tevékenységének elismeréseül a főldbirtoreform folytán kiosztott és feiép&lt uj telepet „Vangyel-telep"-nek nevezte el. Most arról értesülünk, hogy az erről szóló képviselőtestületi hatá• rozatot disz bőrkötésbe foglalva ünnepélyes aktus keretében folyó hó 11-én díszközgyűlésen fogja a képviselőtestület nevében Schauer Gyula kétegyházi községi főjegyző az ünnepeltnek átadni. Mint értesülünk, a díszközgyűlést a Polgári Kaszinóban tartandó díszebéd követi, melyen dr. Vangyel Endre főszolgabíró tisztelői igen nagy szamban jelennek meg. A Briand-kormány az adójavaslat tárgyalása folyamán megbukott. Briand ugyanis a tárgyalások folyamán felvetette a bizalmi kérdést és a kormány a névszerinti szavazásnál 50 szavazattal kisebbségben maradt. A szavazás után Briand elhagyta az üléstermet és kijelentette, hogy átadja a köztársasági elnöknek a kormány lemondását. Ujabb jeientés szerint mindenképpen váratlanul érintette Briandot, hogy kisebbségben maradt. Tekintettel azonban arra, hogy a Népszövetség ülését aligha lehet elhalasztani és azon a francia potitika szempontjából sarkalatos kérdések kerülnek döntésre, nem lehet különösebb fontosságot tulajdonítani a kamarában történt incidensnek. Briand elutazik ma este Genfbe és minden valószínűség amellett szól, hogy lemondása csak formális lesz. A lemondás tartama alatt megindulnak a pártok között a kompromisszumos tárgyalások, úgyhogy ismét Briand kap megbízást és a kritikus indítványt szükség esetén módosított formában terjeszti elő. Helyszíni szemle a vésztői rombadolt házak hozott A Körösvidék tudósítója jelenti: F. hó 5 én dr. Kovacsics Dezső, kormánybiztos főispán Lengyel Zsolt népjóléti miniszteri államtitkár, Joós István miniszteri tanácsos, Pfeifer Gyula min. tan. és a szakértőknek egész tömege bejárta a rombadőlt házakat, hogy helyszíni szemlét tartson. A helyszíni szemle eredménye az lett, hogy megerősítették és újra kihirdették dr. Kovacsics Dezső főispánnak azt az előre látó praeventiv intézkedését, hogy a romok közül összeszedett, meg felhasználható építkezési anyagok a házak mellett összegyűjtessenek s abból semmiféle célra semmilyen, anyagot felhasználni nem szabad. Ez az intézkedés nagyon megnyugtatja a közhangulatot, mert arra enged következtetni, hogy az épületek felépítése hamarosan megkezdődik. Dr. Horémusz István műszaki tanácsos mindent tüzetesen megvizsgált s hogy a még mindig nagy tömegű víz minél előoo lefolyhasson, az eddigi levezető csatornákat kiszélesítette és mélyítette, a vasúti töltés átereszeit a Máv. műszaki felügyelete mellett bővítette, úgyhogy a földtulajdonos lakosság megnyugodott, mert a földeket borító vizeket most már hamarosan levezetve látja. Lapunk mai száma 10 oldal.