Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-02 / 49. szám

Békéscsaba, 1926 március 2. Ara WOO Jrarooa. Kedd VII évfolyam 49. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai n api lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszsr&esztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Ártatlanul vádolta mog gyilkossággal a falosógo Budapest, március 1. Az apósgyil­kosság gyanúja miatt őrizetbe vett Fekete Károly a rendőrségen tanuk­kal és adatokkal igazolta, hogy fe­lesége bosszúból tett ellene feljelen­tést, amire a rendőrség megszűn­tette az eljárást és ma délben sza­badon bocsájtották. Fekete Károlyné ellen megindult az eljárás a ható­ság félrevezetése miatt. Ohlkagó a bombamerény­letek városa Chicagó, márc. 1. (MTI) Az el­múlt év folyamán több mint 100 bombamerényletet követtek el Chi­cagóban, amelyekbe több városi tisztviselő is bele van keverve. Az olrojtott hamis ozorfrankosok nyomában Budapest, március 1. A franciák­nak valaki bejelentette, hogy a Szörtsey által elrejtett hamisfrankok hol vannak. Állítólag egy közleke­dési vállalat helyiségeiben rejtették volna el a hamis ezerfrankosokat. Ebben az ügyben most kérték a franciák a nyomozás lefolytatását. Egy hónap nomzatgyalázásórt Qrünstein Endre berettyóújfalui vaskereskedő 1924. december 21-én Hajdudorogról Debrecen felé uta­zott. Hajdúböszörményben a szembe­jövő vonaton talalkozott a húgával, akivel beszélgetni kezdett. Ennek szó­vita lett a következménye és Grün­stein a magyar államra gyalázó kije­lentéseket tett. A kalauz feljelentést tett a nagyszájú Qrünstein ellen. A debrcceni törvéngszék Serly-taná­csa csütörtökön tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalást. A tanuk vallomásai alapján a bíróság meg­állapította a vádlott bűnösségét és 1 hónapi fogházra, továbbá 500 ezer korona pénzbirságra ítélte. Az itéiet ellen az ügyész súlyosbításért felebbezett. Szarvas község readMIi közgyűlése A „Körösvidék" tadósitója je­lenti : Szarvas község képviselőtes­tülete még a hét folyamán, valószí­nűleg csütörtökön, rendkívüli köz­gyűlést tart, amelyen foiyó községi ügyeket vesznek tárgyalás alá. A közgyűlés tárgysorozatát, ame­lyet most állit össze Biki Nagy Imre főjegyző, a .Körösvidék" rész­letesen ismerteti, mihelyt elkészül. A közgyűlés lefolyásáról is a „Körösvidék" közöl legelőször tu­dósítást. j Hetven milliárd hislahásoh építésére Budapest, márc. 1. A földmivelésügyi minisztérium 70 milliárd koronát utalt ki kislaká­' sok építésére. Különös figyelemmel lesznek az árvizsujtotta területek la­; kosaira. Elnapolják a nemzetgyűlést Budapest, március 1. A miniszterelnök genfi tárgyalásának tartamára előreláthatólag 8—10 napra a nemzetgyűlést elnapolják és csak hazaérkezése után folytatják a frankügy vitáját. Az ellenzék kifogásolja az elnapolást és azt kívánja, hogy a nyugdijvalorizációs törvényjavaslatot tűzesse napirendre a kormány. Holnaptól egyébként estig tartó ütéseken tárgyalják a frankjelentést. Szerdán utazik Genfbe a miniszterelnök Budapest, márc. 1. Gróf Bethlen István miniszterelnök szerdán utazik el Genfbe. A nemzetgyűlésnek körülbelül 10 napra való elnapolása most már befejezett dolog. A miniszterelnököt távolléte alatt Vass József népj. miniszter he­lyettesíti. Magyar-oláb vasutSgyi tárgyalások Budapr.st, március 1. A Nagyvárad melletti Bihar községben magyar oiáh vasúti értekezlet í ült össze, amelyen magyar részről a debreceni, oláh részről a kolozsvári . vasutigazgatóság egy-egy kikűlldöttje vesz részt. Tremmel Mátyás gyilkosa a Tábla előtt Ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg a kir. Tábla Kállay tanácsa Trem­mel gyilkosa, Löbl sakter ügyének tárgyalását. Kállay tanácselnök is­mertette az iratokat. Közben beve­zették Löblt. Az elnök megkérdezte, hogy mivel epilepsziás rohamai szok­j tak lenni, jelen kíván-e lenni a tár­gyaláson. Lőbl azt feleli, hogy előre meg szokta érezni a rohamot és akkor majd szól az elnöknek, hogy vezettesse ki. Ezután Lőbl hossza­san sirni kezdett, elvágódott és rán­gatózni kezdett, mire az elnök pa­rancsára a fogházőrök a folyosón helyezték el. 9 békéscsabai ipartestület évi rendes közgyűlése ! ! Dorn József ÉS SMznar Károly Kitüntetett iparosok ünneplése — Tíz indítvány a közgyűlés előtt A békéscsabai Ipartestület e hó 28-án, vasárnap délután tartotta né­pes disz- és rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében, amelyek­ről az alábbi részletes tudósításunk számol be: Diszközgyfilés Dorn József lakatos és Schwézner Károly vendéglős iparosoknak a ren­des közgyűlést megelőző díszköz­gyűlés keretében adták át a keres­kedelemügyi miniszter dicsérő, el­merő oklevelét ötven esztendőt meg­haladó érdemdús, szorgalmas ipari és közéleti munkásságukért. A város­háza nagytermét megtöltő iparos­ságon kivül ott láttuk a díszköz­gyűlésen akiknek megjelenése igen emelte annak fényét, dr. Kovacsics Dezső vármegyénk közszeretetben álló főispánját, dr. Berthóty István Békéscsaba r. t. város polgármes­terét, dr. Landesberg Jenő titkárt, a szegedi kereskedelmi és iparkamara kiküldöttjét, Pavlovics Istvánt, a bé­késcsabai Magyar Nemzeti Bank főnökét, lovag Csillag Ignácot a Ke­reskedelmi Csarnok, Drienyovszky Jánost a Kisgazda Egylet, Kraszkó Mihályt a Népegylet képviseletében, dr. Francziszky Lajos és dr. Tamdssy Károly iparhatósági biztosokat. Kovács Mihály elnök üdvözölve a megjelent vendégeket és a tagokat, a díszközgyűlést megnyitotta. Tartal­mas, nagygonddal összeállított elnöki megnyitójában üdvözölte Békéscsaba összes iparossága nevében Dorn József és Schwézner Károly kitün­tetett iparostársakat, mint a munka, a szeretet és a családnevelés minta­képeit és megtestesitőjeit. Majd átadta a szót dr. Landesberg Jenő kamarai titkárnak, aki tolmá­csolta a szegedi kereskedelmi és iparkamara üdvözletét. Beszéde során elsősorban is meghajtja a kamara sok vihart ért zászlóját az ünnepel­tek előtt. Kifejtette továbbá, hogy a szegedi kamara nem mostoha, hanem édesanyja akar lenni az átkos tria­noni határ következtében az aradi kamarától elszakadt békéscsabai ipa­rosságnak. Azt akarják, hogy ha az ideiglenes határ eltűnésével a békés­csabaiak elszakadnak a szegedi ka­marától és ismét az aradihoz fog­nak tartozni, az elválás után is szi­vesen gondoljanak a szegedi kama­rára. A kitüntetett derék iparosok jellemzésére a következőket idézte igen találóan: „Becsületesen élni, senkit sem bántani, mindenkinek megadni azt, ami a magáéi" Végül is az Isten áldását kérve, nyújtotta át a kitüntetetteknek a csinos és ízléses kiállítású elismerő oklevelet. Ezután hosszantartó éljenzés kö­zepette dr. Kovacsics Dezső vár­megyénk kivételes szónoki képes­ségű főispánja emelkedett szólásra. Nagyszerűen felépített minden figyel­met lebilincselő beszédében meg­kapó szavakkal festette le Schwézner Károlyt és Dorn Józsefet, a fél­évszázadot meghaladó becsületes, kitartó munka mintaképeit. Az egyik ünnepeltet Schwézner Károlyt — mondotta — munkaközben ezelőtt 25 évvel Aradon ismertem meg, mikor még haja több volt, bajussza feketébb volt, gyermekei kisebbek voltak. Az ő Békéscsabára való ke­rülésével Arad elrabolása folytán — egy igazi érték maradt meg a magyar iparosság és a magyar haza számára, aki fáradhatatlan becsületes munkásságával mindig, mindenfelé a köztiszteletet érdemelte ki. Dorn József neve ma fogalom. Több mint félszázados kiváló ipari munkássá­gával megmutatta, hogy csak a be­csületes munka teszi az embert egésszé és arra képessé, hogy anya­giak nélkül is tervezzen és feltalál­jon. Páratlan találmányával nevét országszerte, söt annak határán is tul ismertté és megbecsü.tté tette. Beszédét azzal fejezte be, hogy az ünnepeltek legyenek mindenkor ve­zetői és irányitói az iparostársa­dalomnak. Bizonyítsák be, hogy érdemes dolgozni és neveljenek utódokat, akik olyan hasznos pol-

Next

/
Thumbnails
Contents